A Debreceni Ítélőtábla Gf.30462/2017/5. számú határozata felelősség megállapítása (VEZETŐ felelősségének megállapítása) tárgyában. Bírók: Drexlerné dr. Karcub Edit, Dzsula Marianna, Szűcs Lajos

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Törvényszék G.40232/2016/28., *Debreceni Ítélőtábla Gf.30462/2017/5.*, Kúria Gfv.30292/2018/8., 3009/2020. (II. 4.) AB végzés

***********

Gf.IV.30.462/2017/5.

A Debreceni Ítélőtábla a Gremsperger Ügyvédi Iroda (FÉL CÍME, ügyintéző: dr. Gremsperger Gábor ügyvéd) által képviselt FELPERES NEVE (FELPERES CÍME., Cg...., adószám: ...) felperesnek -, a 2. számú Miskolci Ügyvédi Iroda (FÉL CÍME., ügyintéző: dr. Cserba Attila ügyvéd) által képviselt ALPERES NEVE (ALPERES CÍME.) alperes ellen vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása iránt indított perében a Miskolci Törvényszék 2017. szeptember 29. napján meghozott 25.G.40.232/2016/28. számú ítélete ellen az alperes részéről 30. sorszámon benyújtott fellebbezés alapján indult másodfokú eljárásban - a 2018. január 24. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 143 250 (Egyszáznegyvenháromezer-kettőszázötven) Ft együttes első- és másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság az ítéletében megállapította, az alperes mint a ADÓS NEVE. "f.a." volt ügyvezetőjének felelősségét, mert az adós társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, és ezáltal az adós vagyona 24 421 000 Ft-tal csökkent.

Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 104 750 Ft perköltséget.

Az ítéletben megállapított tényállás szerint az alperes 2008. június 27. napjától kezdődően önálló képviseletre jogosult vezető tisztségviselője volt a cégjegyzékbe Cg....cégjegyzékszámon bejegyzett ADÓS NEVE.-nek (a továbbiakban: adós), amely gazdasági társaság főtevékenységként építészmérnöki tevékenységet végzett, ezen kívül pedig lakó- és nem lakóépületek építésével, bontásával, építési terület előkészítésével, mérnöki tevékenységgel, műszaki tanácsadással, épület építési projekt szervezésével foglalkozott.

A felperes 2009. évben pert indított a Fővárosi Törvényszék előtt az adós és más alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt. A perben a bíróság szakértői bizonyítást folytatott le, amelynek keretében P.E. igazságügyi szakértő a 2010. április 20. napján keltezett szakvéleményében - egyebek mellett - azt állapította meg, hogy az adott perben szereplő ingatlan pinceszintjén tapasztalt hibajelenségek 70%-ban az adós által végzett tervezői tevékenység hibáira vezethetők vissza.

A Fővárosi Törvényszék a 2014. április 24-én meghozott .../96. számú ítéletében a többi alperessel egyetemlegesen kötelezte az adóst, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 67 012 501 Ft tőkét és annak járulékait.

Az ítélet ellen előterjesztett fellebbezés alapján eljárt Pécsi Ítélőtábla a 2015. május 27. napján meghozott .../14. számú ítéletében a Fővárosi Törvényszék ítéletének az adós tőke, kamat és perköltség fizetési kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseit nem érintette, így azok 2015. május 27. napján jogerőre emelkedtek.

Az adós a jogerős ítéletben megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a felperes 2015. szeptember 24-én felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő vele szemben, amely kérelme alapján a Miskolci Törvényszék 2016. március 9-i kezdő időponttal elrendelte az adós felszámolását. A felszámolási eljárásban a felperes 67 529 427 Ft összegű hitelezői igényt jelentett be, amelyet a felszámoló nyilvántartásba vett és visszaigazolt.

A felszámolási eljárás során a felszámoló - arra hivatkozással, hogy az alperes az adós iratanyagát nem adta át részére, az adós fellelt vagyona pedig a felszámolási költségek fedezetére sem elegendő - az eljárás egyszerűsített módon történő befejezése iránti kérelmet terjesztett elő, amely kérelmét a felszámolási eljárást lefolytató bíróság megalapozottnak találta és a 2017. január 26. napján meghozott .../20. számú végzésével elrendelte az adós ellen indult felszámolási eljárás egyszerűsített módon történő befejezését és az adós jogutód nélküli megszüntetését.

Az elsőfokú bíróság tényállásként állapította meg továbbá, hogy az alperes 2011. június 10-én - tehát még a felperes által a Fővárosi Törvényszék előtt megindított kártérítési per folyamatban léte alatt - a házastársával közösen megalapította a KFT NEVE.-t, amely gazdasági társaságnak az alperes lett a vezető tisztségviselője, a társaság tevékenysége pedig megegyezett az adós gazdasági társaság által folytatott tevékenységgel.

A KFT NEVE. - az általa készített éves beszámolók adatai szerint - a 2011. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban mindösszesen 24 421 000 Ft nettó árbevételt ért el.

A felperes a jelen perben előterjesztett keresetében "A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról" szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 33/A. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az alperes mint az adós gazdasági társaság vezető tisztségviselője a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, és ezáltal az adós vagyona 24 421 000 Ft-tal csökkent, amelynek következtében a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése meghiúsult.

Állította, hogy az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete már 2010. április 20. napjától - a kártérítési perben készült szakértői vélemény keltének napjától - kezdődően fennállt, mivel a szakvéleményből az alperes már előre láthatta, hogy a per eredményeként jelentős összegű fizetési kötelezettsége fog keletkezni, amelynek teljesítésére már előre fel kellett volna készülnie oly módon, hogy a teljesítéshez szükséges fedezet biztosítását célzó intézkedéseket meg kellett volna hoznia.

Az alperes azonban ehelyett egy új gazdasági társaságot alapított, amelyben lényegében az adós által végzett tevékenységet folytatta, ezáltal pedig elvonta az adóstól azt az árbevételt, amely a hitelezői követelések kiegyenlítésének egyedüli fedezetéül szolgálhatott volna.

Erre tekintettel a felperes az adósnál bekövetkezett vagyoncsökkenés mértékét a KFT NEVE. által 2011. és 2015. között elért, összesen 24 421 000 Ft árbevétellel azonos összegben jelölte meg.

Utalt arra, hogy mivel az alperes nem teljesítette a Cstv. 31. §-ának (1) bekezdésében előírt iratátadási kötelezettségét, az adott esetben a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.

Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Vitatta, hogy az adós már 2010. áprilisában fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lett volna, továbbá, hogy a KFT NEVE. megalapítása és az általa végzett gazdasági tevékenység következtében az adós vagyona bármilyen mértékben csökkent volna.