A Fővárosi Törvényszék G.40407/2006/126. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 209. §, 210. §, 236. §, 318. §, 321. §, 339. §, 522. §, 525. §, 685. §] Bíró: Tóth Gyula

Fővárosi Törvényszék

Gazdasági Kollégiuma

Budapest II. Varsányi I. u. 40-44.

1535 Bp. Pf. 887.

15. G. 40.407/2006/126.

A Fővárosi Törvényszék a Dr. Czugler Péter Ügyvédi Irodától (cím) eljáró Dr. Czugler Péter ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dr. Jutasi György ügyvédi irodától (cím) eljáró Dr. Jutasi György ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződések érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 9.525.000. (kilencmillió-ötszázhuszonötezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknél, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet 3 példányban, írásban benyújtani. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás tartását. A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezést tárgyaláson kívül a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával bírálják el. A jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és a kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja.

I n d o k o l á s

A felperest 1989-ben alapították és V. M. és testvére V. Á. tulajdonában áll,főtevékenységként ingatlanforgalmazást végzett. A felperes több más - A. D. Kht., V. A. Kft. - társaságokon kívül tulajdonosa a MDC Kft-nek és a M. Kft-nek. A felperest ügyvezetőként V. M. képviseli.

A perben nem álló P. Kft. 2003-ban a felperes mellett tagja volt a MDC Kft-nek és 2003 őszén tagi pótbefizetés jogcímén 80 millió forintot utalt át az MDC Kft-be (87/A/1). A P. Kft. 2002. decemberében 28-án vásárolta meg a F. Rt-től a M. Kft-ben meglévő a jegyzett tőke 50,2%-át megtestesítő üzletrészét 165 millió forintos vételáron, mely összegből az üzletrész adás-vételi szerződés értelmében a felperes készfizető kezességet vállalt 125 millió forintos vételárrészlet megfizetéséért. A P. Kft. 2003. augusztus 1. napján a jegyzett tőke 30,2 %-nak megfelelő 60.300.000. forint névértékű üzletrészét tovább ruházta V. M.nak (109/A/69).

A felperes 2003. november 1.napjával a M. Kft-ben meglévő a jegyzett tőke 49,8%-át kitevő 100.100.000. - forint névértékű üzletrészét névértéken átruházta ügyvezetőjére V. M.ra (92/A/68).

A P. Kft. a M. Kft-ben még meglévő üzletrészét 2005. június 15. napján átruházta V. M. édesapjára V. M. A.-ra.

A P. Kft. ügyvezetője N. T. volt.

V. M. és V. M. A. 2006. április 15. napján a M. Kft. üzletrészének 100 %-át a S. K.-ban bejegyzett és Sz. A. a felperes gazdasági igazgatója által képviselt P. I. Ltd-re ruházta át.

A fentebb vázolt azonos tulajdonosi érdekkörbe tartozó cégek közül az MDC Kft. a felperes tulajdonában állt cím 1 - cím 2 szám alatti ingatlanon létesítendő irodaházra építési vállalkozási szerződést kötött 2003. szeptember 10-én a P. Kft-vel, aki az ingatlan kivitelezésére a W. Kft-vel kötött alvállalkozói szerződést. Az MDC Kft. a P. T. Rt-vel - a továbbiakban alperesi jogelőd - beruházás finanszírozása céljából 2003. október 1-jén devizahitel szerződést kötött.

A felperes a tulajdonában állt cím 3 szám alatti műemléki ingatlan felújítását saját forrásból kezdte meg 2002. szeptember 1-jén.

A felperes 2003. április 25-én számla 1 szám alatt 3.876.000.- euró összegre deviza hitelszerződést kötött az alperesi jogelőddel. A felek a szerződést először 2003. május 30-án módosították, mellyel az összeget 876.000.- euróra leszállították, majd 2003. június 12-én kelt ismételt módosításban az eredeti 3.876.000. - euró összegre felemelték. A szerződés célja a felperes tulajdonában álló ingatlan felújításának és átépítésének, illetve bővítésének finanszírozása volt. Az alperes a hitelkeret rendelkezésre tartását 2004. április 30. napjáig vállalta.

A hitelszerződés 13. pontjának 1. alpontja a kölcsön lehívások feltételeként szabta, hogy a bank a hitelrészleteket minden esetben a felperes által beadott lehívólevél mellé csatolt a társaság műszaki ellenőre és a R. Kft. által kifizetésre igazolt számlák alapján folyósítja az ügyfél részére azzal, hogy a folyósítás a lehívólevélben meghatározott időpont szerint történik.

A hitelszerződés 13. pontjának 2. alpontja szerint a felperes köteles a számlák összegére vonatkozó átutalási megbízásokat csatolni a lehívólevekhez, továbbá igazolni, hogy a hitelből történt lehívás összege aznap elutalásra került a benyújtott számlákon szereplő szállítók részére.

A kölcsön folyósításának feltételei között szerepelt, hogy a perbeli hitelszerződéssel egyidejűleg a rendelkezésre bocsájtott hitelkeretből rendezésre kerül a felperesnek az alperesi jogelődnél a perbeli hitelszerződés megkötésekor már fennálló folyószámla-szerződésből, illetve rulirozó hitelszerződésből fennmaradt 100 millió forint tartozásra.

A folyósítás további feltétele volt még, hogy a tulajdonos, közjegyzői okiratban foglaltan nyilatkozzon arról, hogy sem tagi kölcsönt, sem tőkét, sem osztalékot nem von ki a felperesi kft-ből, addig amíg a bankkal szembeni tartozása a felperesnek fennáll (1/F/5). Ez alapján V. M., mint a felperesi társaság többségi tulajdonosa úgy nyilatkozott, hogy a perbeli hitelszerződés futamideje alatt a társaság rendelkezésére bocsájtott tagi kölcsönét és tőkéjét nem vonja ki a társaságból, illetve tudomásul veszi, hogy a felperesi társaság osztalékot nem fizethet a hitelszerződés futamideje alatt.

A perbeli hitelszerződés 15. pontjának 7. alpontja pedig azt tartalmazta, hogy a felperes tudomásul veszi, hogy a szerződés alapján fennálló kötelezettségének megszűnéséig a felperes tulajdonosainak kapcsolt vállalkozásaiba nem történhet semmiféle kifizetés (számlázás, kölcsön, tőkeemelés stb.).