A Kúria Kfv.35275/2012/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 2. §] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Az Art. szabályozása általánosságban határozza meg a rendeltetésellenes joggyakorlást, pontos elhatárolást - hogy az milyen magatartással valósul meg és mely körülmények fennállása esetén állapítható meg -, nem ad. A jogalkalmazó feladata a konkrét eset releváns tényállási elemeinek értékelése alapján annak meghatározása.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.I.35.275/2012/5.szám

A Kúria a dr. Pokó Diána egyéni ügyvéd (felperes címe) által képviselt (felperes címe, korábbi elnevezése...) felperesnek a dr. Kecskeméti Mária jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága (alperes címe) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Veszprémi Törvényszék 2012. január 12-én kelt 6.K.20.089/2011/22. sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 25. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Veszprémi Törvényszék 6.K.20.089/2011/22. számú ítéletét, valamint az alperes 3763387812. számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 600.000 (hatszázezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget.

A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes a ... Zrt.-től (továbbiakban Zrt.) zárt végű pénzügyi lízing keretében 84 db gépjárművet szerzett be, melyek korábban a ... Kft. (továbbiakban Kft.) tulajdonát képezték. A Kft. a gépjárműveket a ... Kft-től vásárolta a Zrt-től nyújtott devizahitelből. A megváltozott gazdasági körülmények miatt a hiteltörlesztések havi összegének jelentős emelkedése okán fizetési kötelezettségeit határidőben nem tudta teljesíteni, szerződésszegést követett el. A kölcsönnyújtó Zrt. hozzájárult ahhoz, hogy a járművek harmadik személy részére kerüljenek értékesítésre, opciós jogáról lemondott. A járműveket a Kft. a Zrt. felé leszámlázta, majd a Zrt. pénzügyi lízing keretében azt változatlan áron továbbszámlázta a felperes felé. A gépjárművek átadása a két kft. között történt meg, tulajdonjogot rajtuk a felperes nem szerzett, csak a gépjárművek üzemben tartójaként került feltüntetésre. A felperes és a Kft.-é tulajdonosi köre és ügyvezetője azonos személyek.

A Kft. az értékesítés utáni áfa bevallási kötelezettségének eleget tett, de befizetési kötelezettségét nem teljesítette, annak teljesítésére fizetési könnyítési kérelmet nyújtott be. A felperes oldalán 78.089.000 Ft általános forgalmi adó-visszaigénylés keletkezett, melynek visszautalását az adóhatóság megtagadta és a felperes terhére jogosulatlan visszaigénylés miatt 39.544.000 Ft adóbírságot állapított meg. Érvelése szerint az értékesítések célja kizárólag az áfa-visszaigénylésben megjelenő adóelőny, a Kft. likviditási nehézségeinek megoldása, és szabad pénzeszközhöz történő jutás volt. Ez az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 2. § (1) bekezdése ütköző rendeltetésellenes joggyakorlás, ami miatt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban Áfa tv.) 127. § (1) bekezdés a) pontja, 2. § (1) bekezdése alapján a számlák általános forgalmi adótartalma nem vonható le. Az alperes 3763387812. számú határozatával az első fokú hatóság álláspontjával egyet értve, a felperesi fellebbezést elutasította, és az első fokú határozatot helyben hagyta.

A felperes még az adóhatósági eljárás során előzetes bizonyítás keretében igazságügyi adó-és járulékszakértői vélemény beszerzését kezdeményezte. A szakvélemény összegzése szerint az alperes eljárása sérti az Art. 97. § (3)-(4) bekezdését, az adóhatóság a tényállást nem tisztázta, a rendelkezésre álló tényeket, körülményeket nem értékelte megfelelően és téves adójogi következtetésre jutott. A vizsgált gazdasági események a valóságban megtörténtek, a felek által alkalmazott ellenérték a szokásos piaci árhoz képest aránytalan eltérést nem mutatott.

A felperes keretét a Veszprémi Törvényszék jogerős ítéletével elutasította. Kiemelte, hogy az adóhatóság nem a perbeli ügyletek megvalósulását vitatta, hanem azt rögzítette, hogy az áfa-visszaigénylés alapját képező számlákban dokumentált gazdasági események rendeltetésellenes joggyakorlással valósultak meg. Nézete szerint az árak megjelölése az ügyben különös jelentőséggel bírt, mert azáltal, hogy a számlázott érték a Zrt. felé a fennálló tartozásból indult ki, megállapítható, hogy nem a tulajdogjog átruházása, hanem a Kft. pénzügyi helyzetének javítása volt a cél. A Kft-nek a tranzakcióból likvid pénzeszköze nem keletkezett, mert kompenzálás történt, a társaság hátraléka tovább nőtt, tevékenységét minimalizálta. Az Art. 2. § (1) bekezdése rendeltetésellenes joggyakorlásnak azt az esetet minősíti, mikor a szerződés vagy más jogügylet célja nem a piacon elérhető gazdasági előny, hanem kizárólag vagy döntően a kölcsönös vagy egyoldalú adómegtakarítás és közvetve az államháztartás valamely alrendszerének okozott kár. Ebben az esetben az ügylet valódi célja az adómegkerülés és amennyiben valós szerződési akarat is állt az ügylet mögött, az a rendeltetésellenes joggyakorlás megállapítását nem kérdőjelezheti meg. A szakértői megállapításokat elvetette, mert a szakértő azon megállapításait, hogy a cél a vállalkozás folytatása, a jó hírnév megőrzése és lényegében egy kármentés jellegű ügylet volt, tényekkel alátámasztani nem tudta.