BH 1980.10.379 A szerződéssel kikötött szolgalmi jog csak az érintett ingatlanok rendeltetésszerű használatában a szerződés megkötése után bekövetkezett lényeges változás alapján módosítható, illetőleg szüntethető meg [Ptk. 166. §, 170. §. (1) bek., 241. §].

A peres felek ingatlanai egymással szomszédosak. Mind a felperesek, mind az alperesek S. A-tól vásárolták az ingatlant. Az I. r. alperes 1974. évben vásárolta meg az 1094/4. hrsz. alatt felvett 1342 négyzetméter területű ingatlant. Ez az ingatlan északi oldalán a felperesek ingatlanával, nyugati oldalán az 1091 hrsz. alatti úttal határos. 1974-ben az adásvételi szerződéssel útszolgalmi jogot alapítottak. Eszerint az alperes ingatlanának mindenkori tulajdonosa jogosult a vele szomszédos 1094/3. hrsz. ingatlanon átjárni.

A felperesek 1976-tól vannak a 1094/3. hrsz. alatt felvett 1427 négyzetméter területű ingatlan birtokában, a tulajdonjogot 1979-ben szerezték meg. Ez az ingatlan saroktelek. Északi oldalán az 1093. hrsz. úttal, nyugati oldalán az alperesi ingatlanhoz hasonlóan az 1091 hrsz. úttal határos. Az ingatlant a felső, keleti végén levő füves, műveletlen területen átjárási szolgalmi jog terheli, az alperes ingatlana javára.

Az alperesek e szolgalmi jog alapján gyakorolták a bejárást, az ingatlan felső részén újították fel a pincét, présházat, itt van a gépkocsi tárolására alkalmas terület, e szolgalmi úton keresztül rövidebb úton tudják az épületet megközelíteni.

A felperesek 1979. januárjában az alperesek átjárását biztosító utat lezárták. Az alperes kérelmére a községi tanács vb szakigazgatási szerve a felperesek magatartását birtokháborításnak minősítette, ettől őket eltiltotta és kötelezte az átjárás biztosítására.

A felperesek keresetükben az államigazgatási határozat megváltoztatását és az útszolgalmi jog megszüntetését kérték. A járásbíróság szakértői véleményt szerzett be. A szakértő megállapította, hogy az alpereseknek a saját telkükön történő bejárat kialakításához egy sor szőlőt kellene kivágniuk, és ez 7200 Ft kárt okozna.

A járásbírósága felperesek keresetét ítéletével elutasította. Indokolásának lényege szerint az alperesek csak a szolgalmi úton tudják célszerűen megközelíteni az ingatlant, így arra a rendeltetésszerű használathoz szükségük van [Ptk. 170. § (1) bek.].

A felperesek fellebbezése folytán a megyei bíróság a járásbíróság ítéletét a a birtokháborítás tényét megállapító és az államigazgatási határozat megváltoztatására vonatkozó kereseti kérelmet elutasító részében helyben hagyta, egyebekben megváltoztatta. Az átjárási szolgalmi jogot megszüntette, kötelezte a felpereseket, hogy 7200 Ft-ot az alpereseknek fizessenek meg és kötelezte az I. r. alperest, hogy 1500 Ft perköltséget fizessen meg a felpereseknek.

A megyei bíróság az ítélete indokolásában a két ingatlan egybevetéséből és a peres felek feltehető érdekeiből kiindulva megállapította, hogy az útszolgalom fenntartása szükségtelen, a jogok rendeltetésszerű gyakorlásával ellentétes is.