A Miskolci Törvényszék Bf.614/2007/7. számú határozata lopás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 371. §, 372. §, 377. §] Bíró: Révay György
Kapcsolódó határozatok:
Sátoraljaújhelyi Járásbíróság B.371/2006/8., *Miskolci Törvényszék Bf.614/2007/7.*, Kúria Bfv.1087/2007/5. (BH+ 2009.5.197, BH 2009.12.352)
***********
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság
7.Bf.614/2007/7. szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Miskolcon, a 2007. évi október hó 15. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és 2007. évi október hó 29. napján kihirdette a következő
í t é l e t e t :
A lopás bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott neve ellen indult büntető ügyben a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság 2007. évi március hó 27. napján kihirdetett B.371/2006/8. sorszámú ítéletét megváltoztatja.
A vádlott vagyon elleni cselekményeit 2 rb. lopás bűntettének és 3 rb. lopás vétségének minősíti.
1 rb. lopás bűntette vádja alól felmenti és tulajdon elleni szabálysértés miatt az eljárást megszünteti.
A folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége kapcsán hozott első fokú ítéleti rendelkezéseket hatályon kívül helyezi és az eljárást ebben a körben megszünteti.
vádlott neve halmazati főbüntetését 8 (nyolc) hónapi börtönre enyhíti.
Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja.
I n d o k o l á s :
Az első fokú bíróság a rendelkező részben megjelölt ítéletében vádlott neve vádlott bűnösségét 2 rb. nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett lopás bűntettében, 4 rb. lopás bűntettében, továbbá folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében állapította meg. Ezért a bíróság halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt 1 év börtönre, 1 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A sértett 3 és társai magánfelek polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Kötelezte a vádlottat, hogy az eljárás során addig felmerült 49.838.- forint bűnügyi költséget fizessen meg.
Az ítélet ellen a vádlott védője jelentett be fellebbezést felmentésért, illetőleg másodlagosan az első fokú ítélet helybenhagyása érdekében.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség Bf.672/2006. számú átiratában az első fokú ítélet helybenhagyására tett előterjesztést.
A másodfokú nyilvános ülésen megjelent meghatalmazott védő fellebbezését részletesen is indokolta. Álláspontja szerint a magánokirat-hamisítást érintően tévesen került sor a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítására, tekintettel arra, hogy a kérdéses okiratot aláíró Takácsné nem az ingatlan tulajdonjogát adta el, hanem haszonélvezeti jogával rendelkezve kötött megállapodást a közös tulajdonban lévő, de haszonélvezetével terhelt ingatlannal kapcsolatos fák értékesítésére, illetve ezzel kapcsolatosan került sor okirat kiállítására a fák kitermelésének engedélyeztetése érdekében.
A lopási cselekmények tekintetében lényegében a vádlott bizonyos területen lévő fát megvásárolt, azonban nagyobb mennyiséget vágott ki. Tekintettel a területek elhanyagolt voltára ez lényegében a vádlottnak nem volt felróható. Lényegében azt sem lehet megállapítani, hogy kinek a területét vágta ki a vádlott, így utólag szembesült azzal, hogy tévedés folytán olyan területeken elvégezte a fa kitermelést, amelyre egyébként a megállapodás őt nem jogosította fel. Sérelmezte a vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatosan az üzletszerűség megállapítását, tekintettel arra, hogy egy viszonylag rövid időn belül, alkalomszerűen került sor a cselekmény megvalósítására, így a részfelmentések és az enyhébb minősítés alapján pénzbüntetés kiszabására tett előterjesztést.
›››››››
A bejelentett fellebbezésre tekintettel a megyei bíróság a Be.348.§./1/ bekezdés értelmében teljes terjedelmében felülbírálta az első fokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást is.
A felülbírálat során azt állapította meg, hogy az első fokú bíróság a bizonyítási eljárás során az eljárási szabályokat betartotta, ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette. Valamennyi releváns bizonyítékot beszerezte és azokat tárgyalás anyagává tette, és a bizonyítékokat egyenként és összességében okszerű mérlegeléssel állapította meg a tényállást, és adott számot arról, hogy vádlott neve vádlott védekezése a vagyon elleni bűncselekményeket érintően miért nem volt elfogadható.
A megyei bíróság tehát azt állapította meg, hogy az első fokú bíróság az általa elfogadott bizonyítékok tükrében a Be.351.§./2/ bekezdésében felsorolt hibáktól és hiányosságoktól állapította meg a tényállást a vagyon elleni bűncselekményekre vonatkozóan, a magánokirat-hamisítással kapcsolato-
san azonban az első fokú ítélet részben felderítetlennek mutatkozott.
A felderítetlenség abban áll, hogy az első fokú bíróság nem vizsgálta azt a körülményt, hogy a tanú 2 haszonélvezetével terhelt ingatlannak a családtagjain kívül egyéb olyan tulajdonosa is volt, akire nézve haszonélvezeti joggal tanú 2 nem rendelkezett.
Ebben a körben indokolt lett volna bizonyítás elrendelése, azonban a megyei bíróság azt állapította meg, hogy a nagyobb tárgyi súlyú cselekmények mellett a büntetőjogi felelősségrevonás szempontjából a folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének relevanciája nincsen, ezért ebben a körben a Be.377.§.-a alkalmazásával az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az eljárást a folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt megszüntette.
›››››››
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!