32001L0077[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK irányelve (2001. szeptember 27.) a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2001/77/EK IRÁNYELVE

(2001. szeptember 27.)

a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére ( 3 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 4 ),

(1)

Napjainkban a Közösségben a megújuló energiaforrások kiaknázása elmarad a lehetőségektől. A Közösség felismeri a megújuló energiaforrások támogatásának elsődleges szükségességét, mivel ezek kiaknázása hozzájárul a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődéshez. Ezenfelül helyi munkahelyeket teremthet, kedvezően hat a társadalmi kohézióra, biztonságosabbá teszi az energiaellátást, és lehetővé teszi a kiotói célkitűzések gyorsabb megvalósítását. Mindezek érdekében biztosítani kell, hogy ezeket a lehetőségeket a belső villamosenergia-piac keretein belül minél nagyobb mértékben aknázzák ki.

(2)

A Közösség, amint a megújuló energiaforrásokról szóló fehér könyvben (a továbbiakban: "Fehér Könyv") körvonalazta, elsőrangú jelentőséget tulajdonít a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásának az energiaellátás biztonsága, diverzifikálása, a környezetvédelem, valamint a társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése érdekében. Ezt a szándékot erősítette meg a megújuló energiaforrásokról szóló, 1998. június 8-i tanácsi állásfoglalás ( 5 ), valamint a Fehér Könyvről szóló európai parlamenti állásfoglalás ( 6 ).

(3)

A megújuló energiaforrásból előállított villamos energia felhasználásának fokozása fontos részét képezi az ENSZ éghajlatváltozásról szóló keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyvben foglaltak megvalósítását szolgáló intézkedéscsomagnak, valamint a további kötelezettségvállalások teljesítésére irányuló bármely egyéb politikai intézkedéscsomagnak.

(4)

Az 1999. május 11-i tanácsi következtetésekben és a megújuló energiaforrásokról szóló, 1998. június 17-i európai parlamenti állásfoglalásban ( 7 ) felkérték a Bizottságot, hogy terjesszen be konkrét javaslatot a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiához a belső piacon történő hozzáférésre vonatkozó közösségi keret kidolgozására. A megújuló energiaforrásokról és a belső villamosenergia-piacról szóló, 2000. március 30-i európai parlamenti állásfoglalás ( 8 ) hangsúlyozta továbbá, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos nagyszabású, kötelező erejű, nemzeti szintű célkitűzések nélkülözhetetlenek az eredmények elérése és a Közösség céljainak megvalósítása érdekében.

(5)

Annak érdekében, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia középtávon nagyobb piaci részarányhoz jusson, valamennyi tagállamot kötelezni kell arra, hogy tűzzön ki a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó nemzeti célelőirányzatokat.

(6)

A nemzeti célelőirányzatnak összhangban kell állnia azokkal a nemzeti kötelezettségvállalásokkal, amelyek a Közösség által a Kiotói Jegyzőkönyv értelmében elfogadott, az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségek részét képezik.

(7)

A Bizottságnak fel kell mérnie, hogy az egyes tagállamok milyen mértékben közelítették meg saját célelőirányzataikat, és hogy azok milyen mértékben felelnek meg a globális célelőirányzatnak, amely a 2010. évre a bruttó hazai energiafogyasztás 12 %-át irányozza elő, figyelembe véve, hogy a Fehér Könyvben a 2010. évig a Közösség egészére vonatkozóan kitűzött 12 % hasznos iránymutatóul szolgál mind a Közösség, mind az egyes tagállamok fokozott erőfeszítéseihez, szem előtt tartva azt is, hogy érvényre kell juttatni az egyes országokban uralkodó eltérő viszonyokat. Amennyiben ez a célkitűzések eléréséhez szükséges, a Bizottság olyan javaslatokat nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére, amelyek kötelező érvényű célkitűzéseket is tartalmazhatnak.

(8)

Azokban az esetekben, ha energiaforrásként hulladékot használnak, a tagállamoknak meg kell felelniük a hulladékgazdálkodásra vonatkozó hatályos közösségi jogszabályoknak. Ennek az irányelvnek az alkalmazása nem érinti a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv 2a. és 2b. mellékletében ( 9 ) szereplő fogalommeghatározásokat. A megújuló energiaforrások támogatásának összhangban kell állnia más közösségi célkitűzésekkel, különös tekintettel a hulladékkezelés hierarchiájára. Ennek megfelelően a megújuló energiaforrások majdani támogatási rendszerében nem lesz támogatható az el nem különített települési hulladék elégetése, amennyiben az a hierarchiával ellentétes.

(9)

A biomassza ezen irányelvben használt fogalommeghatározása nem érinti a nemzeti jogszabályokban szereplő, ettől eltérő fogalommeghatározásokat, ha azok az ezen irányelvben meghatározottaktól eltérő célokra szolgálnak.

(10)

Ez az irányelv nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy a másik tagállamtól beszerzett származási garanciát vagy a villamos energia ennek megfelelő beszerzését elismerjék, mint a nemzetikvóta-kötelezettség teljesítéséhez való hozzájárulást. Mindazonáltal a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kereskedelmének elősegítése, valamint a fogyasztói választás megkönnyítése érdekében a megújuló és a nem megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia világos megkülönböztetése céljából szükség van az ilyen típusú energiára vonatkozó származási garanciára. A származási garanciák rendszere önmagában nem jogosít fel a különböző tagállamokban létrehozott nemzeti támogatási rendszerekből származó támogatásra. Fontos, hogy ezek a származási garanciák a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia valamennyi formájára vonatkozzanak.

(11)

Fontos, hogy a származási garanciákat egyértelműen megkülönböztessék a becserélhető zöld bizonyítványoktól.

(12)

A környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás ( 10 ) elismeri a megújuló energiaforrások állami támogatásának szükségességét, amely egyebek között figyelembe veszi annak szükségességét is, hogy a villamos energia külső előállítási költségeit beépítsék az árakba. Mindazonáltal a Szerződés rendelkezéseit és különösen annak 87. és 88. cikkét továbbra is alkalmazni kell az ilyen jellegű állami támogatásra.

(13)

Meg kell teremteni a megújuló energiaforrások piacának jogszabályi kereteit.

(14)

Az egyes tagállamok különböző nemzeti szintű támogatási rendszereket alkalmaznak a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban, többek között a zöld bizonyítványok, a beruházási támogatások, az adómentesség, az adókedvezmények és az adóvisszatérítés, valamint a közvetlen ártámogatás rendszerét. Az ezen irányelvben megfogalmazott cél elérésének egyik fontos eszköze - a befektetői bizalom megtartása érdekében - e rendszerek megfelelő működésének szavatolása mindaddig, amíg működésbe nem lépnek a közösségi keretek.

(15)

A támogatási rendszerek vonatkozásában közösségi szintű keretekről határozni túl korai lenne, tekintve hogy a nemzeti rendszerekkel kapcsolatban egyelőre korlátozott tapasztalatok állnak rendelkezésre, és a megújuló energiaforrásokból előállított, ártámogatásban részesülő villamos energia részaránya a Közösségen belül jelenleg viszonylag alacsony.

(16)

Mindazonáltal megfelelő átmeneti időszakot követően a támogatási rendszereket a fejlődő belső villamosenergia-piachoz kell igazítani. Ezért helyénvaló, hogy a Bizottság figyelemmel kísérje a helyzet alakulását, és a nemzeti rendszerek alkalmazása során gyűjtött tapasztalatokról jelentést készítsen. Szükség esetén az említett jelentés következtetései fényében a Bizottságnak javaslatot kell tennie a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatási rendszereivel kapcsolatos közösségi keret kidolgozására. Ennek a javaslatnak hozzá kell járulnia a nemzeti célelőirányzatok eléréséhez, összeegyeztethetőnek kell lennie a belső villamosenergia-piac elveivel, és figyelembe kell vennie a különböző megújuló energiaforrások sajátosságait, valamint az eltérő technológiákat és a földrajzi különbségeket is. Elő kell segítenie továbbá a megújuló energiaforrások hatékony felhasználását; egyszerűnek és ugyanakkor a lehető leghatékonyabbnak kell lennie, különös tekintettel a költségekre, továbbá elegendő, legalább hétéves átmeneti időszakokat kell tartalmaznia, fenn kell tartania a befektetők bizalmát, és el kell kerülnie a meg nem térülő befektetéseket. Ez a keret biztosítaná a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia versenyképességét a nem megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiával szemben, korlátozná a fogyasztókra háruló költségeket, továbbá középtávon csökkentené az állami támogatás szükségességét.

(17)

A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia fokozott elterjedése lehetővé teszi a méretgazdaságosság növelését, ami a költségek csökkenésével jár.

(18)

Fontos kihasználni a piaci erők erejét és a belső piacot, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát versenyképessé és az európai polgárok számára vonzóvá tenni.

(19)

A megújuló energiaforrások piacának ösztönzése során figyelembe kell venni annak a regionális és a helyi fejlesztési lehetőségekre, az exportlehetőségekre, a társadalmi kohézióra és a foglalkoztatási lehetőségekre kifejtett pozitív hatásait, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra, valamint a független energiatermelőkre.

(20)

Figyelembe kell venni a megújuló energiaforrások ágazatának sajátos szerkezetét, különösen a villamos energia megújuló energiaforrásokból történő előállítására szolgáló erőművek építésének engedélyezését szabályozó közigazgatási eljárások felülvizsgálata során.

(21)

Bizonyos körülmények között a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia szállítása és elosztása nem biztosítható tökéletesen anélkül, hogy az ne lenne hatással a távvezeték-hálózat megbízhatóságára és biztonságára, következésképpen a garanciák ezzel összefüggésben tartalmazhatnak pénzbeli térítést is.

(22)

A megújuló energiaforrást hasznosító új villamosenergia-termelők bekapcsolási költségeit objektíven, átláthatóan és megkülönböztetésmentesen kell kezelni, továbbá megfelelően figyelembe kell venni a hasznot, amelyet a hálózatba bekapcsolt villamosenergia-termelők jelentenek a hálózat számára.

(23)

Mivel a javasolt intézkedés általános célkitűzéseit tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, illetve azok az intézkedés nagyságrendje, illetve hatásai miatt közösségi szinten könnyebben elérhetők, a Közösség a szubszidiaritás Szerződés 5. cikkében meghatározott elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Mindazonáltal ezek részletes végrehajtását a tagállamokra kell bízni, lehetővé téve, hogy minden tagállam megválaszthassa a saját helyzetének legjobban megfelelő rendszert. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lép túl azon, ami az említett célkitűzések eléréséhez szükséges,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Cél

Ezen irányelv célja, hogy a belső villamosenergia-piacon ösztönözze a megújuló energiaforrásoknak az energiatermeléshez való nagyobb mértékű hozzájárulását, és alapot teremtsen azok majdani közösségi keretéhez.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) "megújuló energiaforrások": a nem fosszilis megújuló energiaforrások (szél-, nap-, geotermikus, hullám-, árapály-, víz- energia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiája);

b) "biomassza": a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;

c) "megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia": a kizárólag megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek által előállított villamos energia, valamint a hagyományos energiaforrásokat is hasznosító vegyes erőművek által előállított villamos energia megújuló energiaforrásból előállított része, beleértve a tároló rendszerek feltöltésére használt megújuló villamos energiát, a tároló rendszerek eredményeképpen előállított villamos energiát kivéve;

d) "energiafogyasztás": a nemzeti energiatermelés, beleértve a saját termelésű, valamint az importált energiát, és leszámítva az exportált energiát (bruttó nemzeti villamosenergia-fogyasztás).

A fentiek mellett a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1996. december 19-i 96/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ) fogalommeghatározásait is alkalmazni kell.

3. cikk

Nemzeti célelőirányzatok

(1) A tagállamok a (2) bekezdésben említett nemzeti célelőirányzatoknak megfelelően megteszik a szükséges lépéseket a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia fogyasztása fokozásának ösztönzésére. Ezeknek a lépéseknek arányban kell állniuk az elérendő céllal.

(2) A tagállamok legkésőbb 2002. október 27-ig, ezt követően pedig ötévente elfogadják és közzéteszik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia fogyasztásának nemzeti célelőirányzatait tartalmazó, a következő 10 évre vonatkozó, a villamosenergia-fogyasztás százalékában kifejezett jelentést. A jelentés a nemzeti célelőirányzatok megvalósítása érdekében nemzeti szinten meghozott, illetve tervezett intézkedéseket is tartalmazza. A célok legkésőbb 2010-ig történő meghatározásához a tagállamok:

- figyelembe veszik a mellékletben szereplő referenciaértékeket,

- biztosítják, hogy a célkitűzések összhangban legyenek minden olyan nemzeti kötelezettségvállalással, amelyet a Közösség által az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyve értelmében elfogadott éghajlatváltozási kötelezettségvállalásokkal összefüggésben fogadtak el.

(3) A tagállamok első ízben legkésőbb 2003. október 27-ig, majd minden ezt követő második évben közzéteszik a nemzeti célelőirányzatok megvalósításában elért eredményeket elemző jelentést - különös tekintettel a célok megvalósítását valószínűleg befolyásoló éghajlati tényezőkre - megjelölve, hogy a megtett intézkedések milyen mértékben igazodnak az éghajlatváltozásból adódó nemzeti kötelezettségekhez.

(4) A tagállamok (2) és (3) bekezdésben említett jelentései alapján a Bizottság felméri, hogy:

- milyen mértékű előrelépést értek el a tagállamok a nemzeti célelőirányzataik megvalósításában,

- milyen mértékben igazodnak a nemzeti célelőirányzatok a 2010. évre a bruttó nemzeti energiafogyasztás 12 %-ának megfelelő globális célelőirányzathoz, és különösen ahhoz, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részarányának a teljes közösségi energiafogyasztáshoz képest a 2010. évre el kell érnie a 22,1 %-ot.

A Bizottság a következtetéseit jelentésben teszi közzé, első ízben legkésőbb 2004. október 27-ig, ezt követően pedig kétévente. A jelentéshez szükség szerint javaslatokat is fűz az Európai Parlament és a Tanács számára.

Ha a (2) bekezdésben említett jelentés következtetései szerint a nemzeti célelőirányzatok - nem kellőképpen indokolt, illetve az új tudományos eredményekkel nem indokolható okból - valószínűleg nem állnak összhangban a globális célelőirányzatokkal, a javaslatoknak ki kell térniük a nemzeti célelőirányzatokra, és adott esetben megfelelő formában kötelező érvényű célokat is tartalmazhatnak.

4. cikk

Támogatási rendszerek

(1) A Bizottság a Szerződés 87. és 88. cikkének sérelme nélkül értékeli a tagállamokban megvalósított mechanizmusok alkalmazását, amelyeknek megfelelően a villamosenergia-termelők a hatóságok által kiadott rendelkezések értelmében közvetlen vagy közvetett támogatásban részesülnek, és amelyek korlátozó hatást gyakorolhatnak a kereskedelemre, azon az alapon, hogy e mechanizmusok hozzájárulnak a Szerződés 6. és 174. cikkében meghatározott célok megvalósításához.

(2) A Bizottság legkésőbb 2005. október 27-ig megfelelően dokumentált jelentést készít az (1) bekezdésben említett különböző mechanizmusok alkalmazásával és párhuzamos működésével kapcsolatban szerzett tapasztalatokról. A jelentés értékeli az (1) bekezdésben említett támogatási rendszerek eredményességét - beleértve a költséghatékonyságot is - a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia felhasználásának előmozdításában, a 3. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti célelőirányzatoknak megfelelően. A jelentéshez szükség esetén a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatási rendszereivel kapcsolatos közösségi keretre vonatkozó javaslatot mellékelnek.

A keretre vonatkozó javaslatoknak:

a) hozzá kell járulniuk a nemzeti célelőirányzatok megvalósításához;

b) összeegyeztethetőnek kell lenniük a belső villamosenergia-piac elveivel;

c) figyelembe kell venniük a különböző megújuló energiaforrások sajátosságait az eltérő technológiákkal és földrajzi különbségekkel együtt;

d) elő kell mozdítaniuk a megújuló energiaforrások hatékony felhasználását, egyszerűnek, ugyanakkor a lehető leghatékonyabbnak kell lenniük, különös tekintettel a költségekre;

e) elegendő, legalább hétéves átmeneti időszakokat kell tartalmazniuk a nemzeti támogatási rendszereket illetően, és fenn kell tartaniuk a befektetők bizalmát.

5. cikk

A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia származási garanciája

(1) A tagállamok legkésőbb 2003. október 27-ig biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia származása ennek az irányelvnek az értelmében, az egyes tagállamok által megállapított objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételeknek megfelelően szavatolható legyen. A tagállamok ennek érdekében biztosítják, hogy kérésre az ennek igazolására szolgáló származási garanciát állítsanak ki.

(2) A tagállamok egy vagy több, a termelési és elosztási tevékenységektől független illetékes szervet jelölhetnek ki e származási garanciák kiadásának felügyeletére.

(3) A származási garancia:

- megjelöli az energiaforrást, amelyből a villamos energia származik, a termelés helyét és idejét, illetve vízerőművek esetén a kapacitást,

- alkalmas arra, hogy a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia termelője bizonyíthassa, hogy az általa forgalmazott villamos energiát az ezen irányelv szerinti megújuló energiaforrások hasznosításával állította elő.

(4) A (2) bekezdésnek megfelelően kiadott, ilyen jellegű származási garanciát a tagállamok, kizárólag a (3) bekezdésben említett elemek bizonyítékaként, kölcsönösen elismerik. A származási garancia mint ilyen bizonyíték elismerése csak tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek alapján tagadható meg, különösen, ha annak oka a csalás megakadályozása. A származási garancia elismerésének megtagadása esetén a Bizottság az elutasító felet kötelezheti annak elismerésére, különös tekintettel az ezen elismerés alapjául szolgáló objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételekre.

(5) A tagállamok és az illetékes szervek megfelelő mechanizmusokat vezetnek be annak érdekében, hogy a származási garanciák pontosak és megbízhatók legyenek, és a 3. cikk (3) bekezdésében említett jelentésben ismertetik a garanciarendszer megbízhatóságának biztosítása érdekében tett intézkedéseket.

(6) A Bizottság a tagállamokkal folytatott konzultációt követően, a 8. cikkben említett jelentésben mérlegeli azokat a formai és módszerbeli lehetőségeket, amelyeket a tagállamok betarthatnak annak érdekében, hogy bizonyítsák a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia származását. A Bizottság szükség esetén javasolja az Európai Parlament és a Tanács számára, hogy ebben a vonatkozásban közös szabályokat fogadjanak el.

6. cikk

Közigazgatási eljárások

(1) A tagállamok vagy a tagállamok által kinevezett illetékes szervek értékelik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát termelő erőművekre alkalmazandó engedélyezési eljárások és a 96/92/EK irányelv 4. cikkében meghatározott egyéb eljárások jelenleg hatályos törvényi és rendeleti kereteit, az alábbiak érdekében:

- a megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelés növelése szabályozási és nem szabályozási korlátainak csökkentése,

- az eljárások egyszerűsítése és meggyorsítása a megfelelő közigazgatási szinten, illetve

- annak biztosítása, hogy a szabályok objektívek, átláthatók és megkülönböztetésmentesek legyenek, valamint teljes mértékben figyelembe vegyék a különböző megújuló energiaforrásokhoz alkalmazott eltérő technológiák sajátosságait.

(2) A tagállamok legkésőbb 2003. október 27-ig jelentést tesznek közzé az (1) bekezdésben említett értékelésről, adott esetben megjelölve a megtett intézkedéseket. A jelentés célja, hogy - abban az esetben, ha ez a nemzeti jogszabályokkal összefüggésben helyénvaló - tájékoztatást adjon arról, hogy melyik szakaszban tartanak az alábbi területeken:

- az engedélyezési pályázatok határidejének, átvételének és elbírálásának összehangolása a különböző közigazgatási szervek között,

- a lehetséges iránymutatások összeállítása az (1) bekezdésben említett tevékenységekhez, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított energiát előállítóknak szóló gyorsított tervezési eljárás lehetőségeinek elemzése, valamint

- olyan hatóságok kijelölése, amelyek az engedélyek kiadásáért felelős hatóságok és az engedélyezésre pályázók közötti vitás esetekben közvetítőként lépnek fel.

(3) A Bizottság a 8. cikkben említett jelentésben - a tagállamok e cikk (2) bekezdésében említett jelentései alapján - értékeli az (1) bekezdésben említett célkitűzések megvalósítása szempontjából legjobb gyakorlatokat.

7. cikk

A távvezeték-hálózattal kapcsolatos kérdések

(1) A távvezeték-hálózat megbízhatósága és biztonsága fenntartásának sérelme nélkül a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetői saját ellátási területükön szavatolják a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia szállítását és elosztását. Rendelkezhetnek továbbá arról, hogy a távvezeték-hálózathoz való hozzáférésnél a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia elsőbbséget élvezzen. A szállítórendszer üzemeltetői a villamosenergia-fejlesztő létesítmények forgalmának irányítása során előnyben részesítik a megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia-fejlesztő létesítményeket, amennyiben ezt a nemzeti villamosenergia-rendszer működése lehetővé teszi.

(2) A tagállamok bevezetik a jogi kereteket - illetve kötelezik a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetőit arra, hogy megalkossák és kihirdessék saját szabályzatukat - a megújuló energiaforrásokat hasznosító, újonnan belépő energiatermelőknek az összekapcsolt hálózatra történő rákapcsolásához szükséges műszaki átalakításból (pl. hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítése) eredő költségek viselésére vonatkozóan.

A szabályzat objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételekre épül, különös tekintettel valamennyi olyan költségre és haszonra, amely az új termelőknek a hálózatra történő rákapcsolásával függ össze. A szabályzat többfajta hálózati kapcsolatot is meghatározhat.

(3) A tagállamok adott esetben kötelezik a szállítórendszerek és elosztórendszerek üzemeltetőit a (2) bekezdésben említett költségeknek vagy azok egy részének a viselésére.

(4) A szállítórendszerek és elosztórendszerek üzemeltetői kötelesek a hálózatba újonnan bekapcsolódni szándékozó villamosenergia-termelők részére mindenre kiterjedő, részletes becslést készíteni a csatlakozással kapcsolatos költségekről. A tagállamok engedélyezhetik a hálózatba bekapcsolódni szándékozó, megújuló energiaforrásokat hasznosító energiatermelők számára, hogy a hálózathoz való kapcsolódás munkálatainak elvégzésére ajánlati felhívást tegyenek közzé.

(5) A tagállamok bevezetik a jogi kereteket vagy kötelezik a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetőit arra, hogy megalkossák és közzétegyék saját szabályzatukat a rendszer telepítéséből, például a hálózati csatlakozásokból és a hálózat megerősítéséből eredő költségeknek az annak eredményét élvező valamennyi termelő közötti megosztására vonatkozóan.

A költségek megosztását objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételekre épülő rendszer szabályozza, figyelembe véve azokat az előnyöket, amelyekhez a hálózatba kezdetben vagy utólag bekapcsolódó termelők, valamint a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetői a bekapcsolódásból eredően jutnak.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy a szállítás és az elosztás költségei ne jelentsenek hátrányos megkülönböztetést a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia, különösen a megújuló energiaforrásokból a peremterületeken, például a szigeteken vagy alacsony népsűrűségű területeken előállított energia tekintetében.

A tagállamok adott esetben bevezetik a jogi kereteket vagy kötelezik a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetőit arra, hogy megalkossák és közzétegyék saját szabályzatukat annak biztosítása érdekében, hogy a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművekben előállított villamos energia szállításáért és elosztásért felszámolt díjak tükrözzék az erőműveknek a hálózathoz való csatlakozása révén elérhető kedvezőbb költségeket. Ilyen kedvezőbb költség adódhat a kisfeszültségű hálózat közvetlen használatából.

(7) A tagállamok a 6. cikk (2) bekezdésében említett jelentésben fontolóra veszik azokat az intézkedéseket is, amelyek megkönnyítik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia hálózatához történő hozzáférését. A jelentés többek között a kétirányú mérés bevezetésének megvalósíthatóságát is vizsgálja.

8. cikk

Összefoglaló jelentés

A tagállamok által a 3. cikk (3) bekezdése és a 6. cikk (2) bekezdése szerint készített jelentések alapján a Bizottság legkésőbb 2005. december 31-ig, ezt követően pedig ötévenként összefoglaló jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára ezen irányelv végrehajtásáról.

Ebben a jelentésben:

- mérlegelik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia külső költségei vonatkozásában elért eredményeket, illetve a villamosenergia-termelés számára juttatott állami támogatás hatását,

- figyelembe veszik az egyes tagállamoknak a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott nemzeti célelőirányzatok, illetve az említett cikk (4) bekezdésében említett globális célelőirányzatok megvalósítására vonatkozó lehetőségeit, valamint azt, hogy a különböző energiaforrásokat megkülönböztető módon kezelik-e.

Adott esetben a Bizottság a jelentésen kívül további javaslatokat nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére.

9. cikk

Az irányelv átültetése a nemzeti jogrendszerbe

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2003. október 27-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

11. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

Referenciaértékek a tagállamok 2010. évig megvalósítandó nemzeti célelőirányzataihoz a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának a bruttó energiafelhasználáshoz való hozzájárulására vonatkozóan (1)

( 1 ) HL C 311. E, 2000.10.31., 320. o. és HL C 154. E, 2001.5.29., 89. o.

( 2 ) HL C 367., 2000.12.10., 5. o.

( 3 ) HL C 22., 2001.1.24., 27. o.

( 4 ) Az Európai Parlament 2000. november 16-i véleménye (HL C 223. 2001.8.8., 5. o.), a Tanács 2001. március 23-i közös álláspontja (HL C 142., 2001.5.15, 5. o.), valamint az Európai Parlament 2001. július 4-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2001. szeptember 7-i határozata.

( 5 ) HL C 198., 1998.6.24., 1. o.

( 6 ) HL C 210., 1998.7.6., 215. o.

( 7 ) HL C 210., 1998.7.6., 143. o.

( 8 ) HL C 378., 2000.12.29., 89. o.

( 9 ) HL L 194., 1975.7.25., 39. o. A legutóbb a 96/350/EK bizottsági határozattal (HL L 135., 1996.6.6., 32. o.) módosított irányelv.

( 10 ) HL C 37., 2001.2.3., 3. o.

( 11 ) HL L 27., 1997.1.30., 20. o.