62013CO0258[1]

A Bíróság (második tanács) 2013. november 28-i végzése. Sociedade Agrícola e Imobiliária da Quinta de S. Paio Lda kontra Instituto da Segurança Social IP. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: 5a Vara Cível de Lisboa - Portugália. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - Hatékony jogorvoslathoz való jog - Nyereségszerzési célú jogi személyek - Költségmentesség - Az uniós joghoz való kapcsolódás hiánya - A Bíróság hatáskörének nyilvánvaló hiánya. C-258/13. sz. ügy

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (második tanács)

2013. november 28.( * )

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – Hatékony jogorvoslathoz való jog – Nyereségszerzési célú jogi személyek – Költségmentesség – Az uniós joghoz való kapcsolódás hiánya – A Bíróság hatáskörének nyilvánvaló hiánya”

A C-258/13. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a 5 a Vara Cível de Lisboa (Portugália) a Bírósághoz 2013. május 13-án érkezett, 2013. március 13-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Sociedade Agrícola e Imobiliária da Quinta de S. Paio L da

és

az Instituto da Segurança Social IP

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: R. Silva de Lapuerta tanácselnök, K. Lenaerts (előadó), a Bíróság elnökhelyettese, J. L. da Cruz Vilaça, J.-C. Bonichot és A. Arabadjiev bírák,

főtanácsnok: P. Mengozzi,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint a Bíróság az eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése alapján, indokolt végzéssel határoz,

meghozta a következő

Végzést

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 47. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a Sociedade Agrícola e Imobiliária da Quinta de S. Paio L da (a továbbiakban: Sociedade Agrícola) és az Instituto da Segurança Social IP (a továbbiakban: Instituto) között annak tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy ezen utóbbi megtagadta az előbbitől a költségmentesség biztosítását.

Jogi háttér

Az uniós jog

A 2003/8/EK irányelv

3 A határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelv (HL L 26., 41. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 90. o.) (5) preambulumbekezdésének szövege a következő:

„Ezen irányelv a határon átnyúló jogviták esetén a költségmentesség alkalmazását kívánja előmozdítani az elegendő forrással nem rendelkező személyek számára, amennyiben támogatás szükséges az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférés biztosításához. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés általánosan elismert jogát erősíti meg az Európai Unió Alapjogi Chartája [a továbbiakban: Charta] 47. cikke.”

4 A költségmentesség személyi hatályát a 2003/08 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése a következőképpen határozza meg:

„Az ezen irányelv hatálya alá tartozó vitában érintett természetes személyek jogosultak a megfelelő költségmentességre annak biztosítása érdekében, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hatékony [helyesen: tényleges] hozzáférésüket az ezen irányelvben meghatározott feltételekkel összhangban biztosítsák.”

A portugál jog

5 A 2007. augusztus 28-i 47/2007. sz. törvénnyel módosított 2004. július 29-i 34/2004. sz. törvény (a továbbiakban: 34/2004. sz. törvény) meghatározza a joghoz, valamint a bíróságokhoz való hozzáférés rendszerét, egyúttal átülteti a portugál jogrendbe a 2003/08 irányelvet.

6 A 34/2004. sz. törvény 7. cikkének (3) bekezdése a következőt írja elő:

„A nyereségszerzési célú jogi személyek és a korlátozott felelősségű egyéni vállalkozások nem jogosultak költségmentességre.”

7 A portugál jogszabály azonban mentesíti a bírósági eljárásokkal összefüggő költségek és díjak viselése alól azokat a nyereségszerzési célú jogi személyeket és korlátolt felelősséggel rendelkező magánvállalkozásokat, amelyek fizetésképtelenek, vagy fizetési képessége helyreállítására irányuló eljárás alatt állnak.

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

8 A lisszaboni (Portugália) székhelyű Sociedade Agrícola nyereségszerzési célú jogi személy.

9 2013. január 15-én a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervtől, az Institutótól – az illeték és egyéb díjak megfizetése alóli, valamint ügyvéd kijelölése és ügyvédi munkadíj megfizetése alóli mentesség formájában – költségmentességet kért, arra hivatkozva, hogy 52 500 euró összeg megfizetése iránt kíván bírósági eljárást indítani.

10 Az Instituto azonban úgy vélte, hogy az említett, költségmentesség iránti kérelem a 34/2004. sz. törvény 7. cikkének (3) bekezdése értelmében nyilvánvalóan elfogadhatatlan, mivel a nyereségszerzési célú jogi személyek nem jogosultak költségmentességre.

11 A Sociedade Agrícola az Instituto említett határozatával szemben keresetet indított a 5 a Vara Cível de Lisboa előtt, és előzetes döntéshozatal iránti kérelemnek a Bíróság elé terjesztését kérte azzal a céllal, hogy a Bíróság hozzon határozatot a Charta 47. cikkének értelmezéséről.

12 A kérdést előterjesztő bíróság szerint a C-279/09. sz. DEB-ügyben 2010. december 22-én hozott ítélet (EBHT 2010., I-13849. o.) releváns az alapjogvita eldöntéséhez. Mindazonáltal úgy véli, hogy a nyereségszerzési célú jogi személyeket illetően ezt az ítéletet egyértelművé kell tenni.

13 E feltételek mellett a 5 a Vara Cível de Lisboa úgy döntött, hogy felfüggeszti az eljárást, és a következő kérdéseket terjeszti előzetes döntéshozatal céljából a Bíróság elé:

„1)      Ellentétes-e a [Charta] hatékony bírói jogvédelem elvét rögzítő 47. cikkével az a nemzeti jogszabály, amely kizárja a nyereségszerzési célú jogi személyeket a teljes költségmentességből?

2)      Úgy kell-e értelmezni a [Charta] 47. cikkét, hogy akkor biztosítják a hatékony bírói jogvédelmet, ha a tagállam belső joga, annak ellenére, hogy kizárja a nyereségszerzési célú jogi személyeket a teljes költségmentesség köréből, automatikusan biztosítja számukra a bírósági eljárással összefüggő költségek és díjak megfizetése alóli mentességet fizetésképtelenség esetén, vagy ha szerkezetátalakítási eljárás alatt állnak?”

A Bíróság hatásköréről

14 A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikke (2) bekezdésének megfelelően, ha a Bíróságnak nyilvánvalóan nincs hatásköre az ügy elbírálására, a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően – az eljárás folytatása nélkül – az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat az ügyben.

15 A jelen ügyben alkalmazni kell az említett rendelkezést.

16 A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az EUMSZ 267. cikk szerinti előzetes döntéshozatalra utalás keretében a Bíróság kizárólag a számára biztosított hatáskörök korlátain belül értelmezheti az uniós jogot (lásd a C-400/10. PPU. sz. McB.-ügyben 2010. október 5-én hozott ítélet [EBHT 2010., I-8965. o.] 51. pontját, valamint a C-14/13. sz. Cholakova-ügyben 2013. június 6-án hozott végzés 21. pontját).

17 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések a Charta 47. cikkének értelmezésére vonatkoznak.

18 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a tagállamok eljárását illetően a Charta alkalmazási körét a Charta 51. cikkének (1) bekezdése határozza meg, amelynek értelmében a Charta rendelkezéseinek a tagállamok csak annyiban címzettjei, amennyiben az Unió jogát hajtják végre (a C-617/10. sz. Akerberg Fransson-ügyben 2013. február 26-án hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 17. pontja).

19 Ez a rendelkezés ily módon megerősíti a Bíróság azon állandó ítélkezési gyakorlatát, amely szerint az uniós jogrendben biztosított alapvető jogokat az uniós jog által szabályozott valamennyi tényállásra alkalmazni kell, az ilyen tényállásokon kívül azonban nem (lásd ebben az értelemben a C-483/11. és C-484/11. sz., Boncea és társai egyesített ügyekben 2011. december 14-én hozott végzés 29. pontját, valamint a fent hivatkozott Akerberg Fransson-ügyben hozott ítélet 19. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

20 Ha valamely jogi tényállás nem tartozik az uniós jog alkalmazási körébe, a Bíróság annak elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel, a Charta esetleg hivatkozott rendelkezései pedig önmagukban nem alapozhatják meg e hatáskört (lásd ebben az értelemben a C-466/11. sz., Curra és társai ügyben 2012. július 12-én hozott végzés [az EBHT-ban még nem tették közzé] 26. pontját, valamint a fent hivatkozott Akerberg Fransson-ügyben hozott ítélet 22. pontját).

21 Márpedig az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem tartalmaz semmiféle olyan konkrét információt, amely alapján azt lehetne megállapítani, hogy az alapeljárás tárgya az uniós jog – Chartában szereplőkön kívüli – valamely szabályának az értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozik (lásd a C-498/12. sz. Pedone-ügyben 2013. február 7-én hozott végzés 14. pontját, a C-499/12. sz. Gentile-ügyben 2013. február 7-én hozott végzés 14. pontját, valamint a C-73/13. sz. T-ügyben 2013. május 8-án hozott végzés 13. pontját).

22 Mivel ugyanis a 2003/08 irányelv nem írja elő a költségmentesség jogi személyek részére történő biztosítását (lásd a fent hivatkozott DEB-ügyben hozott ítélet 43. pontját) egyrészről meg kell állapítani, hogy ezt az irányelvet nem kell alkalmazni az alapeljárásban.

23 Másrészről meg kell állapítani, hogy a fent hivatkozott DEB-ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló ügytől eltérően – amelyben a Bíróság az állam felelősségének megállapítása iránti, az uniós jog alapján indított eljárás keretében értelmezte a Charta 47. cikkét – az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem tartalmaz semmiféle olyan konkrét információt, amely alapján azt lehetne megállapítani, hogy a Sociedade Agrícola olyan bírósági eljárás keretében nyújtott volna be költségmentesség iránti kérelmet, amelynek tárgya az uniós jog által rá ruházott jogok védelme.

24 E feltételek mellett meg kell állapítani, hogy a Bíróság nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel a 5 a Vara Cível de Lisboa által előterjesztett kérdések megválaszolására.

A költségekről

25 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

A Bíróság nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel a 5 a Vara Cível de Lisboa (Portugália) által a 2013. március 13-i határozatában előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések megválaszolására (C-258/13. sz. ügy).

Aláírások

* Az eljárás nyelve: portugál.