A Szegedi Ítélőtábla Pf.20771/2011/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 54. §, 57. §, 61. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 213. §, 215. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 80. §, 84. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.771/2011/3. szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Halasy Andrea ügyvéd által képviselt felperesnek - a Jutasi & Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Szalay Péter ügyvéd) által képviselt alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság (Szegedi Törvényszék) 2010. január 15. napján kelt 2.P.21.292/2009/27. számú ítélete ellen az alperes 29. és 30. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

R É S Z Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekinti, azt részben és akként változtatja meg, hogy az alperes által a felperes részére fizetendő perköltség összegét 42 000 (negyvenkettőezer) Ft-ra leszállítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja, egyben utasítja az elsőfokú bíróságot a jóhírnév megsértésének megállapítására irányuló kereset elbírálására.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 38 000 (harmincnyolcezer) Ft másodfokú perköltséget.

A feljegyzett 72 000 (hetvenkettőezer) Ft másodfokú eljárási illetéket az alperes köteles megfizetni a Magyar Államnak az illetékes állami adóhatóság külön felhívására.

A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az alperes az 1984. december 28. napján kelt szerződéssel bérbe vette az önkormányzati tulajdonban álló (település neve, ingatlan címe) szám alatti nem lakás céljára szolgáló helyiséget. Miután a bérbeadói jogokat gyakorló (I.) Zrt-vel a bérleti díj összegében megegyezni nem tudtak, a bérbeadó a bérleti szerződést 2006. június 29. napján felmondta, majd a Szegedi Városi Bíróság előtt 4.P.22.364/2007. számon

- 2 -

helyiség kiürítése iránt keresetet terjesztett elő az alperessel szemben. Az alperes védekezésként a felmondás érvénytelenségére hivatkozott. Előadta, hogy a bérlemény jelenlegi állapota az általa végeztetett jelentős beruházások eredményeként alakult ki, ezt a bérbeadó a bérleti díj megállapítása során figyelmen kívül hagyta, s emiatt nem jött létre köztük megállapodás. Álláspontja szerint a bérbeadó felmondási jogát a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeivel ellentétesen gyakorolta.

A perben az (I.) Zrt. jogi képviselőjeként a felperes járt el. A per időtartama alatt, 2007. november 26. napján a felperes irodájában jelen per felperese és alperese a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos jogvita tárgyában megbeszélést tartottak. Az itt elhangzottakról az alperes a felperes tudta és hozzájárulása nélkül hangfelvételt készített, és azt 2008. november 18. napján a Szegedi Városi Bíróság előtt az ingatlan kiürítése iránti perben tartott tárgyaláson bizonyítékként csatolta. A tárgyaláson az (I.) Zrt. képviseletében eljáró felperest (ügyvéd neve) ügyvéd helyettesítette, aki - tekintve, hogy a felperes nem járult hozzá a hangfelvétel készítéséhez - ellenezte annak meghallgatását, és vitatta valódiságát. Az alperes a hangfelvételt - a periratokhoz való csatoláson túl - megküldte a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Városrendezési Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság tagjainak, a (napilap neve) című napilap újságírójának, továbbá a Debreceni Városi Ügyészségnek, ahol egyidejűleg feljelentette a felperest. A feljelentés alapján az ügyészség zsarolás büntette miatt nyomozást rendelt el.

A szegedma.hu című internetes újság 2009. december 10-i számában "Kis és nagyhalak önkormányzati bérlemények hálójában" címmel cikk jelent meg az alperes és az (I.) Zrt. bérleti jogvitájáról. A cikkíró beszámolt arról, hogy az alperes feljelentése folytán a Debreceni Városi Ügyészség zsarolás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást jelen per felperese, mint az (I.) Zrt. jogi képviselője ellen. Az internetes újság közzétette a felperes nyilatkozatát is, miszerint a "valótlan adatokat tartalmazó feljelentés" nyomán indult nyomozásban nem szerepel gyanúsítottként, a nyomozás elrendelésének az indoka, hogy a feljelentő őt alaptalan vádakkal illette. Előadta továbbá, hogy az ügyészséghez dokumentumokat csatolt, amelyben "taglalja, hogy ... miként csúsztat és állít folyamatosan valótlanságot" az alperes.

A felperes módosított keresetében kérte megállapítani, az alperes azzal, hogy a hozzájárulása nélkül hangfelvételt készített és azt felhasználta, megsértette a Ptk. 80. §-ában védett személyhez fűződő jogát. Kérte továbbá az alperes további jogsértéstől való eltiltását, illetőleg a hangfelvételt tartalmazó kazetták megsemmisítésére kötelezését. Ezt meghaladóan kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság tagjai részére megküldött levelében tett valótlan tényállításaival megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát és kérte az alperest a további jogsértéstől eltiltani. Ez utóbbi keresetétől a későbbiekben elállt, az alperes azonban ahhoz nem járult hozzá.

- 3 -

Pf.II.20.771/2011/3. szám

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a felperes hozzájárulása nélkül készítette a hangfelvételt. Védekezése szerint ezzel az volt a célja, hogy a polgári perben bizonyítani tudja, miszerint az (I.) Zrt. a felmondás jogát visszaélésszerűen, a jóhiszeműség elvével ellentétesen gyakorolta, azért, mert ő (az alperes) nem volt hajlandó elfogadni a megemelt bérleti díj összegét. Álláspontja szerint e tényt más módon bizonyítani nem tudja, ezért a hangfelvétel készítése nem jogsértő.

Viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben annak megállapítását kérte, hogy a felperes megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. A felperes jogsértő magatartását egyrészt abban jelölte meg, hogy a Szegedi Városi Bíróság előtt a helyiség kiürítése iránti perben tett nyilatkozatával kétségbe vonta a hangfelvétel valóságtartalmát, ezzel a kijelentésével ugyanis azt a látszatot keltette, hogy ő hamis hangfelvételt csatolt, s ezáltal valótlan tartalmú bizonyítékot kíván felhasználni. Másrészt arra alapította viszontkeresetét, hogy a felperes valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, amikor a szegedma.hu internetes portálon azt adta elő, miszerint ő (az alperes) a Debreceni Városi Ügyészséghez benyújtott feljelentésében valótlan tényeket közölt, illetőleg csúsztatott.

A felperes a viszontkereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a Szegedi Városi Bíróság előtt folyó ügyben az alperes által kifogásolt nyilatkozatot nem ő, hanem az (I.) Zrt. képviseletében eljárva (ügyvéd neve) ügyvéd tette, tartalmát tekintve pedig a nyilatkozat a csatolt bizonyíték bizonyító erejét vonta kétségbe, amelyre a Pp. az ellenérdekű fél számára lehetőséget biztosít, azaz a jogi képviselő kijelentése nem az alperes személyére vonatkozó tényállítást tartalmaz. A szegedma.hu című internetes újságban közzétett nyilatkozatával kapcsolatos viszontkeresetet annak késedelmes előterjesztésére hivatkozással kérte elutasítani.