A Kúria Gfv.30330/2020/8. számú precedensképes határozata lízingdíj megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §] Bírók: Bajnok István, Farkas Attila, Gáspár Mónika

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben a fogyasztó több, eltérő helyen lévő szerződési feltétel egybevetésével csak kikövetkeztetni tudja az árfolyamkockázat mibenlétét, az árfolyamkockázat összefüggései számára átláthatóan nem jelennek meg, az árfolyamkockázat viselését a fogyasztóra hárító kikötés tisztességtelen.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Gfv.VII.30.330/2020/8.

A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke

Dr. Bajnok István előadó bíró

Dr. Gáspár Mónika bíró

A felperes: felperes

A felperes képviselője: Némethy Ügyvédi Iroda cím

Az alperes: alperes1

Az alperes képviselője: Méhes-Horváth-Csernus Ügyvédi Iroda cím

A per tárgya: lízingszerződésből eredő tartozás megfizetése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: alperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 72.Pf.632.065/2020/4. számú ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Budai Központi Kerületi Bíróság 20.P.XI.21.169/2019/11. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 121.744 (százhuszonegyezer-hétszáznegyvennégy) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2007. május 25-én lízingszerződést kötött alperessel gépjármű megvásárlásának a finanszírozására. A szerződés tartalmazta az első lízingdíj összegét (308.100 Ft), a havi rendszeres lízingdíjak összegét (43.726 Ft), a mértékadó devizanemet (CHF), a fizetendő összes lízingdíj összegét (5.030.508 Ft), valamint az alperes nyilatkozatát arról, hogy a kamatváltozás I. és a kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) általa választott elszámolási módja a normál deviza alapú finanszírozás, vagyis normál devizakonstrukció, amely szerint a kamatváltozás I-et és a kamatváltozás II-t (árfolyamváltozás) az alperes a lízingbeadó felperes hirdetménye szerinti gyakorisággal köteles megfizetni. Az alperes kijelentette a szerződés aláírásával, hogy az egyedi lízingszerződésben, valamint az üzletszabályzatban (PLA/2006.07.01.) foglaltakat (a továbbiakba: ÜSZ) megismerte, megértette, a szerződés aláírásával magára nézve kötelezőnek ismerte el.

[2] Az ÜSZ I.6. pontja a Normál deviza konstrukcióval kapcsolatban rögzíti, hogy amennyiben a mértékadó devizanem nem forint, a Lízingbevevő a kamatváltozás I. és II-t a Lízingbeadó Hirdetménye szerint köteles megfizetni. A mértékadó devizanem fogalma alatt az ÜSZ I.12. pontja szerint az egyedi lízingszerződésben meghatározott devizanemet kell érteni azzal, hogy amennyiben a mértékadó devizanem forint, úgy értelemszerűen a kamatváltozás II.-re és a kamatváltozás III.-ra vonatkozó rendelkezések nem kerülnek alkalmazásra. Az ÜSZ I.17. pontja szerint az árfolyam a T Rt. által a mértékadó devizanemre kiemelt ügyfelek számára jegyzett hivatalos, forintban kifejezett árfolyam. A mértékadó árfolyam az ÜSZ I.18. pontjának fogalommeghatározásából kitűnően a mértékadó devizanem vételi árfolyama az egyedi lízingszerződés létrejötte napján. Rendkívüli árfolyameseménynek az ÜSZ I.19. pontja értelmében az minősül, ha az árfolyam szélsőséges mértékben (25%-ot meghaladóan) növekszik a mértékadó árfolyamhoz képest, vagy egyéb, a Magyar Nemzeti Bank mint jegybank által foganatosított rendkívüli intézkedésre (például: intervenciós sáv eltolása, egyéb pénzpiaci szabályok megváltozása) kerül sor, amely a forint árfolyamát a jövőben szélsőségesen befolyásolja. A kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) az ÜSZ I.20.b. és c. pontja szerint a mértékadó árfolyam és a fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam változásának függvényében az alábbi képlet szerint meghatározott kamatkülönbözet: kamatváltozás II. = fizetési kötelezettség x (fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam / mértékadó árfolyam - 1). Az esedékessé vált lízingdíjakra jutó kamatváltozás II.-t a lízingbeadó az ÜSZ II.4. pontja értelmében utólag - a hirdetményben közzétett gyakorisággal - terheli ki, amennyiben a még ki nem terhelt valamennyi kamatváltozás II. összege legalább a hirdetményben meghatározott mértéket eléri. A szerződés megszűnésekor a lízingbeadó a ki nem terhelt valamennyi kamatváltozás II.-t kiterheli, illetve jóváírja.

[3] A felperes 2013. január 14-én a lízingszerződést 2013. február 6. napjára felmondta. Az alperesnek a felmondásig esedékessé vált meg nem fizetett tartozása 162.013 Ft volt, a felmondással pedig 3.060.761 Ft tartozás vált esedékessé.

[4] A felperes az alperessel kötött lízingszerződés tisztességtelen kikötései tekintetében a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvényben (a továbbiakban: DH2. tv.) előírt elszámolási kötelezettségének eleget tett, és az általa tisztességtelenül felszámított összeget 102.583 Ft-ban mutatta ki.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése