A Fővárosi Ítélőtábla Bhar.98/2015/5. számú határozata zugírászat bűntett tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 342. §] Bírók: Mató Ágnes, Rédei Géza, Vincze Piroska

Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság

1.Bhar.98/2015/5.

A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Budapesten, a 2015. év június hó 30. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A zugírászat bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 31.Bf.7585/2014/10. számú ítéletét megváltoztatja.

A közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bekezdés c/ pont] 1 rb. folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a/ pont] és 2 rb. - egy esetben folytatólagosan elkövetett - csalás vétségében [Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a/ pont] a bűnösség megállapítását mellőzi.

A vádlott börtönbüntetését 1 (egy) évre enyhíti, a felfüggesztés próbaidejét 2 (kettő) évre mérsékli.

A vádlottal szemben 2.650.000 (kettőmillió-hatszázötvenezer) forint erejéig alkalmazott vagyonelkobzást mellőzi.

Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletet a vádlottal szemben helybenhagyja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2014. év január hó 23. napján kelt 3.B.Nyom.21.658/2013/28. számú ítéletében a vádlottat - a váddal egyezően - bűnösnek mondta ki zugírászat bűntettében [Btk. 286. § (1) és (2) bekezdés] és ezért 1 év 1 hónap - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.

A vádlottat a hamis tanúzás bűntette [1978. évi IV. törvény 238. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c/ pont, (4) bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette.

Kötelezte kártérítés, valamint bűnügyi költség megfizetésére, illetve rendelkezett az egyéb járulékos kérdésekről.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2015. év január hó 19. napján kelt 31.Bf.7585/2014/10. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a vádlottal szemben megváltoztatta és bűnösnek mondta ki közokirat hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bekezdés c/ pont], 1 rb. folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a/ pont] és 2 rb. - egy esetben folytatólagosan elkövetett - csalás vétségében [Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a/ pont] is.

A vádlott szabadságvesztés büntetését 1 év 10 hónapra felemelte, melynek börtön a végrehajtási fokozata, ugyanakkor a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést érintetlenül hagyta.

A vádlottal szemben 2.650.000 forint erejéig vagyonelkobzást is elrendelt. Rendelkezett további bűnjelekről, valamint pontosította az elsőfokú ítélet rendelkező részében a névelírást.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkezéseit a vádlottal szemben helybenhagyta.

A másodfokú ítélet ellen a vádlott védője jelentett be másodfellebbezést, a másodfokú bíróság a vádlott távollétében lefolytatott eljárás szabályai szerint az ítéletet a vádlottal hirdetményi úton közölte.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.264/2015/1. számú átiratában kifejtette, hogy tévedett a másodfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy az ítélettel ellen fellebbezésnek van helye. Fellebbezési okként kizárólag a Be. 386. § (1) bekezdés b/ pontja jöhet szóba, mely szerint fellebbezésnek van helye a másodfokú ítélete ellen a harmadfokú bírósághoz, ha a másodfokú bíróság a büntetőjog szabályainak megsértésével olyan cselekmény miatt állapította meg a vádlott bűnösségét, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett. Az ügyészi álláspont szerint az ügyben erről nem lehet szó, hiszen az elsőfokú bíróság a vádlott cselekményét zugírászat bűntettének, míg a másodfokú bíróság meghatározása szerint az így értékelt cselekvőséget a továbbiakban még 1. rb. folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének, és 2. rb. - egy esetben folytatólagosan elkövetett - csalás vétségének is minősítette. A vádlott ezen cselekményeket a megállapított tényállás szerint ugyanis ugyanazzal a cselekménnyel valósította meg. Ezt a másodfokú bíróság ítéletének indokolásának 4. oldal 3. bekezdésében rögzítette is. Az elsőfokú bíróság tényállásában ez szerepel csak azokat hiányosan minősítette. Mindebből pedig az következik, hogy a Be. 386. § (1) bekezdés b/ pontjára alapított fellebbezés kizárt, ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék ítélete ellen a védő által bejelentett fellebbezést tanácsülésen utasítsa el.

A védelmi fellebbezés részben alapos.

A Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Be. 387. § (1) bekezdése alapján a védő fellebbezése folytán bírálta felül a másodfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző első-, és másodfokú bírósági eljárást.

Az ítélőtábla álláspontja szerint a fellebbviteli főügyészség átiratában foglaltak nem helytállóak, a másodfokú bíróság az alaki halmazatban megállapított vagyon elleni bűncselekmények mellett a vádlott bűnösségét közokirat hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bekezdés c/ pont] is megállapította. Ez pedig, ahogy azt a másodfokú bíróság ítélete indokolásának 3. oldal 5. bekezdésében helyesen kifejtette nem látszólagos, hanem valóságos anyagi halmazatot képez az elsőfokú bíróság által megállapított zugírászat bűntettével. Ez pedig azt jelenti, hogy a Be. 386. § (1) bekezdés b/ pontja szerint a védői fellebbezés folytán megnyílt a harmadfokú eljárás.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az első-, és a másodfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, az elsőfokú bíróság részletes bizonyítást vett fel, a rendelkezésre álló bizonyítékokat értékelési körébe vonta és a mérlegeléssel megállapított tényállását kellően megindokolta. Az indokolása - ahogyan azt a másodfokú bíróság is megállapította - nem volt iratellenes, a logika szabályainak megfelelt és megfelelő indokát adta annak, hogy mire alapította a tényállást.

Ezen tényállást a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az iratok alapján megalapozottan egészítette ki, illetve helyesbítette, amely tényállás így egyaránt irányadó volt a másod-, és harmadfokú eljárásban.