BH 1999.10.441 I. A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagyona az alapító vagyonától elkülönül, ezért az alapító számára idegen dolog, amelyre nézve a sikkasztás megvalósulhat [Btk. 317. § (1) bek.].

II. A sikkasztás bűntettét követi el a gazdasági társaság volt tisztségviselője, aki a tagsági viszonyának megszűnése után a gazdasági társaság nevében eljárva, a megbízás alapján felvett pénzösszeget nem a tulajdonos pénztárába fizeti be, hanem azt jogtalanul eltulajdonítja [Btk. 317. § (1) bek., (4) bek. a) pont].

A városi bíróság az 1997. június 18. napján kelt ítéletével az I. r. terhelt bűnösségét jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettében és rongálás vétségében állapította meg, ezért halmazati büntetésként 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte; az egynapi tétel összegét 1.000 forintban határozta meg.

A megállapított tényállás lényege szerint a terhelt 1992 decemberében 21 személlyel B. Kft. néven gazdasági társaságot hozott létre 14.061.000 forint törzstőkével. A terhelt törzstőkéje összesen 6.200.000 forint volt, és ő látta el a gazdasági társaság ügyvezetői teendőit. Az említett kft. 1994. december 30-án rendkívüli taggyűlést tartott, és fizetési nehézségei megoldása érdekében a törzstőkéjének leszállítását rendelte el összesen 3.504.000 forint értékben. A társaság jogi képviselője azonban a határozatot a cégbíróságnak nem jelentette be, és az a Cégközlönyben sem jelent meg.

1995. november 1-jén a terhelt adásvételi szerződést kötött K. J.-vel, amely szerint az üzletrészét eladta. Az 1995. november 3. napján megtartott taggyűlésen a terhelt a tagsági viszonyát megszüntette, és az ügyvezetői tisztségéről lemondott. Ennek ellenére megbízást kapott arra, hogy a gazdasági társaság nevében eljárva a szövetkezettől kiutalt pénzösszegeket felvegye, és azt a B. Kft. pénztárába befizesse.

A terhelt 1995. október 10-től november 13. napjáig - öt alkalommal - összesen 1.376 210 forintot vett fel a szövetkezettől, amit a szövetkezet tartozása fejében a kft. részére törlesztett. A terhelt az utolsó rész teljesítését követően közölte a kft. pénztárosával, hogy az általa felvett pénzre törzstőkecsökkentés címén igényt tart, és azt nem fizeti be a pénztárba. A pénztáros előbb a pénz bevételezéséről állított ki nyugtát, majd ezután kiadási pénztárbizonylattal kifizetésként tüntette fel az 1.376.210 forintot. Az okiratok kiállítása után a terhelt a pénzt magával vitte.

A másodfokon eljárt megyei bíróság az 1997. október 9-én kihirdetett ítéletével a városi bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy - az időközben bekövetkezett jogszabályváltozás miatt - a terhelt cselekményét sikkasztás bűntettének minősítette. A tényállást azzal egészítette ki, hogy a kft. az 1994. december 30-án elhatározott törzstőke-leszállítást a megyei bíróságnak mint cégbíróságnak 1995. február 3-án bejelentette. A bejegyzés iránti kérelmet azonban a bíróság elutasította, mert a hiánypótlásra tett felszólításnak a kft. nem tett eleget.