32006R1367[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete ( 2006. szeptember 6. ) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1367/2006/EK RENDELETE

(2006. szeptember 6.)

a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek az uniós intézményekre és szervekre való alkalmazásáról

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél

(1) E rendelet célja, hogy hozzájáruljon a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ EGB-egyezmény (a továbbiakban: az Aarhusi Egyezmény) alapján fennálló kötelezettségek végrehajtásához, az egyezmény rendelkezéseinek uniós intézményekre és szervekre történő alkalmazását szolgáló szabályok meghatározása által, különösen a következő eszközökkel:

a) az uniós intézményekhez vagy szervekhez beérkezett vagy általuk előállított, és azok birtokában levő környezeti információhoz történő nyilvános hozzáférés jogának biztosítása, illetve az e jog gyakorlására vonatkozó alapvető feltételek és gyakorlati szabályok meghatározása;

b) a környezeti információ fokozatos hozzáférhetővé tétele és terjesztése a nyilvánosság körében annak érdekében, hogy biztosított legyen az ahhoz való rendszeres hozzáférés és annak terjesztése a lehető legszélesebb körben. Ennek érdekében elő kell segíteni különösen - amennyiben rendelkezésre áll - a számítógépes távközlés vagy egyéb elektronikus technológia használatát;

c) a nyilvánosság részvételének biztosítása a környezetet érintő tervekkel és programokkal kapcsolatban;

d) környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása uniós szinten az e rendelet által megállapított feltételek szerint.

(2) E rendelet rendelkezéseinek alkalmazásakor az uniós intézményeknek és szerveknek törekedniük kell a nyilvánosság segítésére és iránymutatás nyújtására a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférés, a döntéshozatalban történő részvétel és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

a) "kérelmező": a környezeti információt kérelmező bármely természetes vagy jogi személy;

b) "nyilvánosság": egy vagy több természetes vagy jogi személy, és e személyek egyesülései, szervezetei vagy csoportjai;

c) " uniós intézmény vagy szerv": bármely - az EUMSZ által vagy annak alapján alapított - közintézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség, kivéve ha bírói vagy jogalkotói minőségben jár el. A II. címben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azonban a jogalkotói minőségben eljáró uniós intézményekre és szervekre;

d) "környezeti információ": minden olyan írásbeli, vizuális, szóbeli, elektronikus vagy bármilyen más materiális formában lévő információ, amely az alábbiak valamelyikére vonatkozik:

i. a környezeti elemek állapota, mint például a levegő vagy a légkör, a víz, a talaj, a táj, a tájkép és a természetes élőhelyek, beleértve a vizes élőhelyeket, a part menti és tengeri területeket, a biológiai sokféleséget és annak összetevőit, beleértve a géntechnológiával módosított szervezeteket, valamint az ezen elemek közötti kölcsönhatást;

ii. olyan tényezők, mint például a különböző anyagok, az energia, a zaj, a sugárzás vagy a hulladék, beleértve a radioaktív hulladékot, a környezetbe történő kibocsátás, bevezetés vagy egyéb módon való kijuttatás, amelyek ténylegesen vagy várhatóan hatással vannak a környezet i. alpontban említett elemeire;

iii. olyan intézkedések (beleértve az igazgatási intézkedéseket is), mint például a politikák, jogszabályok, tervek, programok, a környezetre vonatkozó megállapodások, illetve tevékenységek, amelyek az i. és ii. alpontban említett elemekre és tényezőkre ténylegesen vagy várhatóan hatással vannak, valamint az ilyen elemek védelmére hozott intézkedések és tevékenységek;

iv. a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásáról szóló jelentések;

v. az iii. alpontban említett intézkedések és tevékenységek keretein belül alkalmazott költséghatékonysági és más gazdasági elemzések és feltevések;

vi. az emberi egészség és biztonság állapota, ideértve az élelmiszerlánc szennyeződését, amennyiben az releváns, az emberi életfeltételek, a kulturális helyszínek és az építmények, amennyiben azokra az i. alpontban említett környezeti elemek állapota vagy ezen elemeken keresztül a ii. vagy iii. alpontban említett bármilyen tényező vagy intézkedés hatással van vagy hatással lehet;

e) "környezetet érintő tervek és programok": olyan tervek és programok,

i. amelyeket uniós intézmény vagy szerv dolgoz ki vagy adott esetben elfogad;

ii. amelyeket törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés előír; és

iii. amelyek hozzájárulnak a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési programban vagy bármely ezt követő általános környezetvédelmi cselekvési programban megállapított uniós környezetvédelmi politika céljainak eléréséhez, illetve feltehetőleg jelentős hatást gyakorolnak azok elérésére.

Az általános környezetvédelmi cselekvési programokat is környezetet érintő terveknek és programoknak kell tekinteni. Ez a fogalommeghatározás nem foglalja magában a pénzügyi és költségvetési terveket és programokat, nevezetesen a javasolt éves költségvetésekhez kapcsolódókat, és azokat, amelyek meghatározzák az egyes projektek vagy tevékenységek finanszírozásának módját, sem az uniós intézmények vagy szervek belső munkaprogramjait, sem a kizárólag polgári védelem céljára tervezett vészhelyzeti terveket és programokat;

f) "környezetvédelmi jog": uniós jogszabályok, amelyek a jogalapjukra való tekintet nélkül hozzájárulnak az EUMSZ szerinti uniós környezetvédelmi politika céljainak megvalósításához: a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához, az emberi egészség védelméhez, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű felhasználásához, és a regionális vagy világméretű környezeti problémák kezelésére irányuló intézkedések ösztönzéséhez nemzetközi szinten;

g) "igazgatási aktus": uniós intézmény vagy szerv által elfogadott olyan nem jogalkotási aktus, amely jogi és külső hatással bír, és amely olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek ellentétesek lehetnek a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett környezetvédelmi joggal;

h) "igazgatási mulasztás": uniós olyan nem jogalkotási aktus valamely uniós intézmény vagy szerv általi elfogadásának elmulasztása, amely jogi és külső hatással bír, amennyiben az ilyen mulasztás ellentétes lehet a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett környezetvédelmi joggal.

(2) Az igazgatási aktusok és igazgatási mulasztások nem foglalják magukban az igazgatási felülvizsgálati szervként eljáró uniós intézmény vagy szerv által például a következők értelmében hozott intézkedéseket vagy mulasztásokat:

a) az EUMSZ 81., 82., 86. és 87. cikke (versenyszabályok);

b) az EUMSZ 226. és 228. cikke (a Szerződés megsértése miatti eljárás);

c) az EUMSZ 195. cikke (ombudsmani eljárások);

d) az EUMSZ 280. cikke (az OLAF eljárásai).

II. CÍM

A KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

3. cikk

Az 1049/2001/EK rendelet alkalmazása

Az 1049/2001/EK rendeletet alkalmazni kell a kérelmező által benyújtott, az uniós intézmények és szervek birtokában levő környezeti információhoz való hozzáférés iránti bármely kérelemre, a kérelmező állampolgársága, nemzetisége vagy lakóhelye szerinti megkülönböztetés nélkül, illetve jogi személy esetében annak bejegyzett székhelye és tevékenysége tényleges központjának helye szerinti megkülönböztetés nélkül.

E rendelet alkalmazásában az 1049/2001/EK rendeletben szereplő "intézmény" kifejezést " uniós intézmény vagy szerv" kifejezésként kell értelmezni.

4. cikk

Környezeti információ gyűjtése és terjesztése

(1) Az uniós intézmények és szervek a nyilvánosság számára történő tevékeny és szisztematikus - különösen a számítógépes távközlés vagy egyéb elektronikus technológia segítségével végzett - terjesztés céljával rendezik el a feladataikhoz kapcsolódó és birtokukban levő környezeti információt, az 1049/2001/EK rendelet 11. cikkének (1) és (2) és bekezdésével, valamint 12. cikkével összhangban. Ezt a környezeti információt fokozatosan rendelkezésre bocsátják olyan elektronikus adatbázisokban, amelyek a nyilvánosság számára a nyilvános távközlési hálózatokon keresztül könnyen hozzáférhetőek. Ennek érdekében a birtokukban levő környezeti információt adatbázisokban helyezik el, és ellátják azokat keresési segédletekkel és egyéb szoftverekkel, amelyeket arra terveztek, hogy segítsék a nyilvánosságot az igényelt információ helyének meghatározásában. A számítógépes távközlés és/vagy elektronikus technológia segítségével hozzáférhetővé tett információnak nem kell tartalmaznia az e rendelet hatálybalépése előtt gyűjtött információt, kivéve ha az már elektronikus formában rendelkezésre áll. Az uniós intézmények és szervek lehetőség szerint megjelölik, hogy hol található meg az e rendelet hatálybalépése előtt gyűjtött információ, amely elektronikus formában nem áll rendelkezésre. Az uniós intézmények és szervek minden ésszerű erőfeszítést megtesznek, hogy a birtokukban levő környezeti információt olyan formában és formátumban tárolják, amely a számítógépes távközlés vagy egyéb elektronikus eszközök segítségével azonnal többszörözhető és hozzáférhető.

(2) A rendelkezésre bocsátandó és terjesztendő környezeti információt szükség szerint naprakésszé kell tenni. Az adatbázisok vagy nyilvántartások az 1049/2001/EK rendelet 12. cikkének (2) és (3) bekezdésében és 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében felsorolt dokumentumokon kívül a következőket foglalják magukban:

a) a környezetre vonatkozó vagy azt érintő nemzetközi szerződések, egyezmények vagy megállapodások és uniós jogszabályok szövege, valamint a környezetet érintő politikák, tervek és programok szövege;

b) az a) pontban említettek végrehajtásában elért haladásról szóló jelentések, amennyiben azokat az uniós intézmények vagy szervek elektronikus formában készítik el vagy tárolják;

c) az EUMSZ megsértése miatti eljárásokkal kapcsolatban tett lépések az EUMSZ 226. cikkének (1) bekezdése szerinti, indokolással ellátott véleménytől kezdődően;

d) a (4) bekezdésben említett, a környezet állapotáról szóló jelentések;

e) a környezetre hatást gyakorló vagy valószínűleg hatást gyakorló tevékenységek megfigyeléséből származó adatok vagy összefoglaló adatok;

f) a környezetre jelentős hatást gyakorló engedélyek és a környezetvédelmi megállapodások, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető;

g) környezeti hatástanulmányok és a környezeti kérdésekkel kapcsolatos kockázatelemzés, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető.

(3) Szükség esetén az uniós intézmények és szervek az információt tartalmazó internetes oldalakra mutató hivatkozásokkal tehetnek eleget az (1) és a (2) bekezdés előírásainak.

(4) A Bizottság gondoskodik arról, hogy legfeljebb négyévente, rendszeres időközönként a környezet állapotáról jelentés kerüljön kiadásra és terjesztésre, amely tartalmazza a környezet minőségére és a környezetre nehezedő nyomásra vonatkozó információt.

5. cikk

A környezeti információ minősége

(1) Az uniós intézmények és szervek - amennyiben hatáskörükbe tartozik - gondoskodnak arról, hogy az általuk vagy nevükben összeállított információ naprakész, pontos és összehasonlítható legyen.

(2) Az uniós intézmények és szervek kérelemre tájékoztatják a kérelmezőt arról a helyről, ahol a mérési eljárásokra vonatkozó információ - beleértve az információ összeállításában használt elemzési, mintavételi és minta-előkezelési módszereket is - megtalálható, amennyiben az rendelkezésre áll. Emellett a korábban alkalmazott szabványosított eljárást is igénybe vehetik.

6. cikk

Kivételek alkalmazása környezeti információhoz való hozzáférés iránti kérelmekre

(1) Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első és harmadik francia bekezdése esetében - a vizsgálatok, különösen az uniós jog esetleges megsértésével kapcsolatos vizsgálatok kivételével - a közzétételhez fűződő nyomós közérdek fennállását kell megállapítani, amennyiben a kért információ a környezetbe való kibocsátásra vonatkozik. Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében szabályozott egyéb kivételek vonatkozásában az elutasítás indokait szűken kell értelmezni, figyelembe véve a közzétételhez fűződő közérdeket, illetve azt, hogy a kért információ a környezetbe való kibocsátásra vonatkozik-e.

(2) Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében meghatározott kivételeken kívül az uniós intézmények és szervek megtagadhatják az információhoz való hozzáférést, amennyiben az információ közzététele hátrányosan befolyásolná annak a környezetnek a védelmét, amelyre az információ vonatkozik, így például a ritka fajok költőhelyeinek védelmét.

7. cikk

Kérelem olyan környezeti információhoz való hozzáférés iránt, amely nincs az uniós intézmények vagy szervek birtokában

Amennyiben egy uniós intézményhez vagy szervhez olyan környezeti információhoz való hozzáférésre irányuló kérelem érkezik, amely nincs az érintett uniós intézmény vagy szerv birtokában, az intézmény vagy szerv a lehető leghamarabb, de legkésőbb 15 munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt arról az uniós intézményről vagy szervről, illetve a 2003/4/EK irányelv értelmében vett hatóságról, amelyhez véleménye szerint a kért információért fordulni lehet, vagy az érintett uniós intézményhez, szervhez vagy hatósághoz továbbítja a kérelmet, és erről tájékoztatja a kérelmezőt.

8. cikk

Együttműködés

Az emberi egészséget, életet vagy környezetet érő közvetlen veszély esetén - függetlenül attól, hogy azt emberi tevékenység vagy természeti okok idézik-e elő - az uniós intézmények és szervek a 2003/4/EK irányelv értelmében vett hatóságok kérelme alapján együttműködnek ezekkel a hatóságokkal és segítik azokat, hogy haladéktalanul az esetlegesen érintett nyilvánosság körében terjeszteni tudják a környezeti információt, amely által ez a nyilvánosság meg tudja hozni a veszélyből származó kár megakadályozására vagy enyhítésére irányuló intézkedéseket, feltéve hogy ez az információ az uniós intézmények és szervek és/vagy az említett hatóságok birtokában van, vagy azok nevében tárolják.

Az első albekezdést az uniós jogszabályokban előírt bármely különös kötelezettség, különösen a 2119/98/EK határozat és az 1786/2002/EK határozat sérelme nélkül kell alkalmazni.

III. CÍM

A NYILVÁNOSSÁG RÉSZVÉTELE A KÖRNYEZETET ÉRINTŐ TERVEKKEL ÉS PROGRAMOKKAL KAPCSOLATBAN

9. cikk

(1) Az uniós intézmények és szervek a szükséges gyakorlati és/vagy egyéb rendelkezések segítségével biztosítják, hogy a nyilvánosság kellő időben hatékony lehetőséget kapjon a részvételre a környezetet érintő tervek és programok előkészítésénél, módosításánál vagy felülvizsgálatánál, amikor még valamennyi lehetőség nyitva áll. Különösen abban az esetben, amikor a Bizottság javaslatot készít elő egy ilyen tervre vagy programra, amelyet döntéshozatal céljából benyújt egyéb uniós intézményekhez vagy szervekhez, a Bizottságnak ebben az előkészítő szakaszban gondoskodnia kell a nyilvánosság részvételéről.

(2) Az uniós intézmények és szervek azonosítják az (1) bekezdésben említett jellegű tervben vagy programban ténylegesen vagy feltehetőleg érintett, illetve érdekelt nyilvánosságot, figyelembe véve e rendelet céljait.

(3) Az uniós intézmények és szervek biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett nyilvánosság nyilvános közlemények útján vagy más alkalmas módon, például az elektronikus média útján, tájékoztatást kapjon a következőkről:

a) a javaslat tervezete, amennyiben az rendelkezésre áll;

b) az előkészítés alatt álló tervre vagy programra vonatkozó környezeti információ vagy értékelés, amennyiben rendelkezésre áll; és

c) a részvételre vonatkozó gyakorlati szabályok, beleértve az alábbiakat:

i. az az adminisztratív egység, amelytől a vonatkozó információ beszerezhető;

ii. az az adminisztratív egység, amelyhez az észrevételeket, véleményeket vagy kérdéseket be lehet nyújtani; és

iii. ésszerű időkeretek, amelyek elegendő időt biztosítanak a nyilvánosság felkészülésére és a környezeti döntéshozatali eljárásban történő hatékony részvételre.

(4) Az észrevételek megtételére legalább nyolchetes határidőt kell megállapítani. Ülések vagy meghallgatások szervezése esetén legalább négyhetes előzetes értesítést kell adni. A határidők sürgős esetben, illetve amennyiben a nyilvánosságnak már volt lehetősége a kérdéses tervhez vagy programhoz észrevételeket fűzni, lerövidíthetők.

(5) A környezettel kapcsolatos tervről vagy programról szóló döntések meghozatala során az uniós intézmények és szervek kellőképpen figyelembe veszik a nyilvánosság részvételéből származó eredményeket. Az uniós intézmények és szervek tájékoztatják a nyilvánosságot a tervről vagy a programról, beleértve annak szövegét is, illetve azokról az okokról és megfontolásokról, amelyeken a döntés alapul, ideértve a nyilvánosság részvételéről szóló tájékoztatást is.

IV. CÍM

BELSŐ FELÜLVIZSGÁLAT ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ JOG

10. cikk

Igazgatási aktusok belső felülvizsgálata iránti kérelmek

(1) Bármely nem kormányzati szervezet vagy a nyilvánosság más tagjai, amelyek, illetve akik megfelelnek a 11. cikkben meghatározott feltételeknek, jogosultak belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani azon az uniós intézményhez vagy szervhez, amely az igazgatási aktust elfogadta, vagy amelynek - feltételezett igazgatási mulasztás esetén - egy ilyen aktust el kellett volna fogadnia, azon az alapon, hogy az ilyen aktus vagy mulasztás ellentétes a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett környezetvédelmi joggal.

Az ilyen kérelmeket írásban kell benyújtani az igazgatási aktus elfogadását, közlését vagy kihirdetését - ezek közül az utolsó időpontját - követő nyolc héten belül, vagy egy feltételezett igazgatási mulasztás esetén nyolc héten belül azon időpontot követően, amikor az igazgatási aktust meg kellett volna hozni. A kérelemnek tartalmaznia kell a felülvizsgálat indokait.

(2) Az (1) bekezdésben említett uniós intézménynek vagy szervnek minden ilyen kérelmet el kell bírálnia, kivéve, ha a kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy nyilvánvalóan alaptalan. Abban az esetben, ha egy uniós intézményhez vagy szervhez több, ugyanazon igazgatási aktus vagy igazgatási mulasztás felülvizsgálata iránti kérelem érkezik, az intézmény vagy szerv összevonhatja és egyként kezelheti azokat. Az uniós intézménynek vagy szervnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb 16 héttel az (1) bekezdés második albekezdésében meghatározott nyolchetes határidő lejártát követően írásos válaszban ki kell fejtenie indokait.

(3) Amennyiben az uniós intézmény vagy szerv a megfelelő gondosság ellenére sem képes a (2) bekezdéssel összhangban intézkedni, a kérelmet benyújtó nem kormányzati szervezetet a lehető leghamarabb, de legkésőbb az említett bekezdésben meghatározott időszakon belül értesítenie kell mulasztásának okairól, illetve arról, hogy mikor szándékozik intézkedni. Az uniós intézménynek vagy szervnek minden esetben az (1) bekezdés második albekezdésében meghatározott nyolchetes határidő lejártától számított 22 héten belül intézkednie kell.

11. cikk

A jogosultság feltételei uniós szinten

(1) A nem kormányzati szervezet akkor jogosult a 10. cikkel öszhangban belső felülvizsgálat iránti kérelem benyújtására, ha:

a) a tagállam nemzeti joga vagy joggyakorlata szerint független, nonprofit jogi személy;

b) elsődleges kinyilvánított célja a környezetvédelemnek a környezetvédelmi jog értelmében való támogatása;

c) két évnél hosszabb ideje létezik, és aktívan a b) pontban említett cél érdekében folytat tevékenységet;

d) a belső felülvizsgálat iránti kérelem tárgya céljai és tevékenysége körébe tartozik.

(1a) Belső felülvizsgálat iránti kérelmet a nyilvánosság más tagjai is benyújthatnak a következő feltételekkel:

a) bizonyítaniuk kell jogaiknak az uniós környezetvédelmi jog állítólagos megsértése által okozott sérelmét, valamint azt, hogy az ilyen sérelem közvetlenül érinti őket a tágabb értelemben vett nyilvánossághoz képest; vagy

b) bizonyítaniuk kell a kellő közérdeket, valamint azt, hogy a kérelmet a nyilvánosság legalább 4 000 tagja támogatja legalább öt tagállamból, ahol lakóhellyel vagy székhellyel rendelkeznek, és a kérelmet az említett tagállamok mindegyikéből a nyilvánosság legalább 250 tagja támogatja.

A nyilvánosság tagjait az első albekezdésben említett esetekben az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő nem kormányzati szervezetnek vagy valamely tagállam bírósága előtt eljárni jogosult jogásznak kell képviselnie. Az említett nem kormányzati szervezet vagy jogász együttműködik az érintett uniós intézménnyel vagy szervvel annak megállapítása érdekében, hogy az első albekezdés b) pontjában foglalt mennyiségi feltételek teljesülnek-e, és adott esetben kérésre további bizonyítékot szolgáltat erre vonatkozóan.

(2) A Bizottság elfogadja az (1) bekezdésben és az (1a) bekezdés második albekezdésében említett kritériumok és feltételek átlátható és következetes módon történő alkalmazásának biztosításához szükséges rendelkezéseket.

11a. cikk

A kérelmek és jogerős határozatok közzététele, valamint a kérelmek átvételére szolgáló online rendszerek

(1) Az uniós intézmények és szervek valamennyi belső felülvizsgálat iránti kérelmet az átvételüket követően a lehető leghamarabb, valamint az említett kérelmekre vonatkozó valamennyi jogerős határozatot az elfogadásukat követően a lehető leghamarabb közzéteszik.

(2) Az uniós intézmények és szervek online rendszereket hozhatnak létre a belső felülvizsgálat iránti kérelmek átvételére, és előírhatják, hogy valamennyi belső felülvizsgálat iránti kérelmet az online rendszerükön keresztül kell benyújtani.

12. cikk

A Bíróság előtti eljárások

(1) A 10. cikk szerinti belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtó nem kormányzati szervezet az EUMSZ vonatkozó rendelkezéseivel összhangban eljárást indíthat a Bíróságon.

(2) Amennyiben az uniós intézmény vagy szerv elmulaszt a 10. cikk (2) vagy (3) bekezdésével összhangban intézkedni, a nem kormányzati szervezet vagy a nyilvánosság más tagjai, amelyek, illetve akik a 10. cikk értelmében belső felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be, az EUMSZ vonatkozó rendelkezéseivel összhangban eljárást indíthatnak a Bíróság előtt.

V. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Végrehajtási intézkedések

Amennyiben szükséges, az uniós intézmények és szervek saját eljárási szabályzatukat e rendelet előírásainak megfelelően kiigazítják. E kiigazítások 2007. június 28-án lépnek hatályba.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. június 28-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.