A Fővárosi Törvényszék P.25043/2011/16. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 195. §, 196. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 340. §, 349. §, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 1. §, 10. §, 111. §, 120. §] Bíró: Szilvás György

Fővárosi Törvényszék

1363 Budapest, Pf. 16.

...P. .../2011/16.

A törvényszék dr. B. Gondos Katalin ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek,

dr. Molnár István ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t:

A törvényszék a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 559.560,- (Ötszázötvenkilencezer-ötszázhatvan) Ft perköltséget, és külön felhívásra az állam javára 528.700,- (Ötszázhuszonnyolcezer-hétszáz) Ft le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennél a törvényszéknél kell három példányban előterjeszteni.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára, vagy viselésére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s:

A név Minisztérium Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség 2010-ben ajánlati dokumentációt tett közzé, "beszerzési eljárás neve" tárgyú beszerzési eljáráshoz, szám azonosítószámon.

Az ajánlati dokumentáció I.1. pontjában, a 2. oldalon, fontos figyelmeztetésként, a 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet (továbbikban: rendelet) 30. §-ra, és a 45. § (1) bekezdés e.) pontjára utalással egyebek mellett az szerepel, hogy "az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, és a dokumentációkban meghatározott tartalmi, és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteni, és benyújtania...

Érvénytelen az ajánlat, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban, és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek."

Az ajánlati dokumentáció 13. pontja "az ajánlatok elbírálása" körében rögzíti, hogy "az ajánlatkérő az ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontja alapján (nettó egységár) bírálja el."

A fent említett beszerzési eljárásban a felperes, mint ajánlattevő által benyújtott ajánlat részét képezte egyebek mellett a 2010. június 16-i keltű, "Nyilatkozat" címmel ellátott okirat, amiben a felperes ügyvezetőjének az édesapja, 1-es személy - a felperes ügyvezetője, 2-es személy által adott meghatalmazás alapján - a rendelet 23. § (1) bekezdés e.), f.) pontja által előírt nyilatkozatot tette.

Ezen okirattal összefüggésben az alperes közjegyző helyettese - annak nyomán, hogy a felperes ügyvezetőjének édesapja, az előre megszerkesztett szöveggel megkereste az alperes közjegyzői irodáját - a névaláírás valódiságának tanúsításáról szóló záradékot készített.

1-es személy, amikor az említett alkalommal, 2010. június 16-án az alperes közjegyzői irodájában járt, nem kérte közjegyzői okirat kiállítását, és arról sem tájékoztatta az alperes közjegyző helyettesét, hogy milyen eljárásban kívánja felhasználni a felperes az említett nyilatkozatot.

A név Minisztérium Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség (továbbiakban: minisztérium) a 2010. június 21-én készült bontási jegyzőkönyvben egyebek mellett azt rögzítette, hogy a felperes a 24., 32., 34. kategóriákban a legjobb árajánlatokat tette.

A minisztérium a benyújtott ajánlatokhoz kapcsolódóan hiánypótlási felhívást bocsátott ki, aminek a felperesi gazdasági társaságra vonatkozó részében egyebek mellett azt rögzítette, hogy a rendelet "23. § (1) bekezdés e-f) pontja tekintetében: ajánlattevő nem közjegyző előtt tett nyilatkozatot nyújtott be, hanem az általa tett nyilatkozatot a közjegyző előtt hitelesítette."

A felperes ügyvezetője az imént említett hiány pótlása érdekében 2010. július 23-án megjelent az alperes közjegyzői irodájában, ahová magával vitte az akkorra már elkészített, a fent említett 2010. június 16-i keltű nyilatkozattal egyező tartalmú, a rendelet 23. § (1) bekezdés e.) f.) pontja szerinti nyilatkozatot.

A felperes ügyvezetője ez alkalommal, amikor ez az okirat készült, nem mutatta be az alperes közjegyzői irodájában a minisztérium-től származó hiánypótlási felhívást, és nem adott tájékoztatást arról, hogy milyen eljárás keretében kívánja felhasználni az okiratot, és nem kérte közjegyzői okirat kiállítását sem.

Ehhez igazodóan az alperes közjegyző helyettese .../2010. számon tanúsította az előbb említett okiraton lévő felperesi ügyvezetői névaláírás valódiságát.

A felperes hiánypótlásként - egyebek mellett - az iménti okiratokat nyújtotta be a minisztérium-hoz.

A minisztérium a 2010. szeptember 14-i keltű, "Összegzés az eljárásról" címmel ellátott okiratban, annak 8. oldalán a 24. pontban, és a 9. oldalon a 32. pontban rögzítette, hogy a felperes ajánlata a "24. részajánlati körben (multifunkcionális zsebkés)", valamint a "32. részajánlati körben (ujjatlan taktikai védőkesztyű)" a "228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdés e.) pontja alapján érvénytelen, mivel a 23. § (1) bekezdés e-f) pontja tekintetében nem közjegyző előtt tett nyilatkozatot nyújtott be, hanem az általa tett nyilatkozatot a közjegyző hitelesítette."

A felperes ügyvezetője ezt követően felkereste az alperest, aki a történtekkel kapcsolatban a 2010. szeptember 17-i keltű levelében írásban fejtette ki álláspontját.

Miután a felperes 2010. szeptember 14-én a minisztérium-nál egyeztetést kezdeményezett a rendelet 76. § (1), (2) bekezdéseire, és arra hivatkozva, hogy a "megajánlott részajánlati körök érvénytelenségével nem ért egyet," a minisztérium 2010. szeptember 23-án egyeztetést tartott, amiről jegyzőkönyv is készült, amiben írtak szerint a minisztérium nem fogadta el a felperes által becsatolt, 2010. szeptember 17-i keltű alperesi levélben foglaltakat, és fenntartotta az "Összegzés az eljárásról" címmel ellátott okiratban rögzített, fent idézett álláspontját.

Ezzel szemben a felperes nem élt a rendelet 76. § (2) bekezdése szerinti jogorvoslattal.

A felperes ügyvezetője 2010. október 27-én megjelent az alperes közjegyzői irodájában, és ez alkalommal jegyzőkönyv készült, amiben egyebek mellett azt rögzítették, hogy a felperes 6.625.000,- Ft összegű kártérítési igényt jelent be arra hivatkozva, hogy a fent kifejtetteknek megfelelően "két témakörben sikeres lett volna" a felperesi "pályázat, de a kiíró elutasította azokat a pályázatok alaki hibája miatt."

A jegyzőkönyvben nem szerepel annak alperes általi elismerése, hogy bármiféle jogellenes magatartást tanúsított a történtekkel kapcsolatosan, de az sem, hogy vitatná a magatartásának a felperes által állított jogellenességét.

Az alperes a felelősségbiztosítója, az cég neve Zrt. felé továbbította a felperes kárbejelentését, azonban a biztosító társaság elutasította a kárigényt, abból kiindulva, hogy az irányadó általános biztosítási feltételek az elmaradt hasznot kizárják a biztosító társaság kockázatviselésének köréből.