BH 1998.10.469 A cserbenhagyás vétsége megvalósul, ha az elkövető észleli, hogy a saját és a szemből jövő gépkocsi visszapillantó tükreinek csapódása folytán a szemből érkező jármű bal oldali ajtajának az üvege betört, ennek ellenére a helyszínen nem áll meg, és nem győződik meg arról, hogy a jármű vezetője megsérült-e [Btk. 190. §].

A városi bíróság az 1997. február 28-án kelt ítéletével a terheltet cserbenhagyás vétsége miatt 150 napi tétel - napi tételenként 200 forint - pénzbüntetésre ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt 1997. május 27-én 18 óra körül személygépkocsijával a város belterületén közlekedett. Figyelmetlensége folytán átlépte az úttest képzeletbeli felezővonalát fél méterrel. Ekkor közlekedett vele szemben a sértett az édesapja személygépkocsijával. Az ütközés elkerülése végett a sértett a 3,8 méteres útnak a padkájáig lehúzódott, ennek ellenére a két személygépkocsi visszapillantó tükre 5-7 cm-es átfedéssel összeütközött. A terhelt gépkocsijának a visszapillantó tükre megrepedt, míg a másik gépkocsi visszapillantó tükre hátracsapódott és összetört, továbbá a hátracsapódás során összetörte a bal oldali ajtó üvegét is.

A terhelt az ütközést észlelte, ennek ellenére nem állt meg, nem győződött meg arról, hogy valaki megsérült-e, segítségre szorul-e. A sértett megállt, majd megfordult és a terheltet a lakásáig követte.

A városi bíróság ítélete ellen a terhelt és védője felmentésért jelentett be fellebbezést.

A másodfokon eljárt megyei bíróság az 1997. május 14-én kelt végzésével a városi bíróság ítéletét helybenhagyta.

A városi bíróság ítélete és a megyei bíróság végzése ellen a terhelt és védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Az ebben kifejtettek szerint a terhelt nem valósított meg bűncselekményt, mert a közlekedési baleset következtében senki nem sérült meg, illetőleg senkinek az élete vagy testi épsége nem forgott veszélyben; a helyszínről való eltávozással pedig bűncselekmény nem valósult meg.