BH 2000.5.221 Az adós részéről a követelt összegnek ügyvédi letétbe helyezése a követelés vitatásának minősül, ezért ilyen esetben az adós ellen a felszámolási eljárás nem indítható meg [1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont].

A hitelező által 1997. április 26-án kezdeményezett felszámolási eljárás során az első fokon eljárt bíróság a 10. sorszámú végzésével a módosított 1991. évi IL. törvény 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján megállapította az adós korlátolt felelősségű társaság fizetésképtelenségét, elrendelte a felszámolását, és kijelölte a felszámolót.

A határozat indokolásában rögzített tényállás szerint a felek között érvényes albérleti szerződés jött létre, melynek alapján az adós albérleti díjat, valamint az egyéb igénybe vett szolgáltatások költségét köteles a hitelezőnek megfizetni. A hitelező e szerződésen alapuló, 1996 decemberétől járó és 60 napnál régebben esedékes, elmaradt tartozás megfizetése miatt kérte az adós felszámolását. Az elsőfokú bíróság megállapította: az adós az eljárás során csak hivatkozott rá, de nem igazolta, hogy a szerződés felbontásra került, illetve hogy az adós tartozását vitatta volna. Az általa csatolt levelek csak a jogosult személyének bizonytalanságából adódó vitát tartalmazzák, de a tartozás összegszerűségére vagy annak fennállására vonatkozóan adatot nem tartalmaznak. A bíróság álláspontja szerint az ügyvédi letétbe helyezéssel történő teljesítés nem tekinthető a tartozás vitatásának, ugyanis amennyiben az adós a jogosult személyét vitatta, a Ptk. 287. §-ának (1) bekezdése alapján bírósági letéttel kellett volna teljesítenie.

Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós élt fellebbezéssel, amelyben a határozat megváltoztatását és - fizetésképtelenségi ok hiányában - az eljárás megszüntetését kérte. Előadta: az albérleti díjat az esedékességkor mindig kifizette, egészen addig, amíg az ingatlan tulajdonosának, a B. Megyei Magas és Mélyépítő Vállalatnak a felszámolója az 1996. szeptember 12-én kelt levelében közölte, hogy felmondta a hitelezővel kötött bérleti szerződést. Ezt a felmondást az elsőfokú bíróság jogszerűnek találta. Az október-november havi albérleti díjakat még kifizette, decembertől azonban ügyvédi letétbe helyezéssel teljesített, mivel a jogosult személye bizonytalanná vált. Amennyiben ugyanis a felmondás jogszerűségét a bíróság jogerősen megállapítja, a hitelező nem bérlője az ingatlannak, így azt albérletbe sem adhatja tovább. Igazolta, hogy időközben a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság határozatát a felmondás tekintetében helybenhagyta, az abból fakadó kártérítési igény tekintetében pedig az eljárás tovább folytatódik.

Az adós kifejtette továbbá, hogy a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtását megelőzően közölte a hitelezővel; arra tekintettel, hogy a jogosult személye vitatott, ügyvédi letétbe helyezéssel teljesít. Véleménye szerint mindez a tartozás vitatásának minősül, így nem volt helye a fizetésképtelensége megállapításának és a felszámolása elrendelésének.

A fellebbezéséhez csatolta még az ingatlan tulajdonosának felszámolója, a BR. H. Részvénytársaság által a hitelezőhöz írt levelet a hitelezői igény részbeni elfogadásáról, illetve elutasításáról; ugyanezen felszámolónak az adóshoz írt levelét a bérleti szerződés felmondásáról; a Baranya Megyei Bíróság határozatát, melyben a hitelező bérleti szerződés felmondása iránti kifogását elutasította; a Legfelsőbb Bíróság 1997. május 5-én kelt határozatát, amellyel a korábbi elsőfokú határozatot a felmondás tekintetében helybenhagyta; a hitelező részéről a felszámolási eljárás megindítását megelőzően az adósnak írt levelet; az ingatlan tulajdoni lapját; a felszámoló levelét, melyben az adóst tájékoztatta a bérleti szerződés azonnali hatállyal történő felmondásáról; valamint az ügy tárgyát képező követelés számláit.

A hitelező a fellebbezésre tett észrevételeiben az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Véleménye szerint nem helytálló az adós azon érvelése, hogy a hitelező részéről kiszámlázott bérleti díjak ügyvédi letétbe helyezésével a hitelezői követelést akár teljesítette, akár vitatta volna. A polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezései alapján ugyanis, ha a jogosult személye bizonytalan, bírósági letétbe helyezéssel lehet teljesíteni. Az ügyvédi letétbe helyezés a hitelezői követelés vitatásának nem tekinthető, ugyanis ez lényegében harmadik személy részére történő teljesítést jelent. Ehhez nem társult egyértelmű, konkrét, a hitelezői követelés jogalapját vagy összegszerűségét megkérdőjelező vitatás. Megjegyezte, hogy a csatolt számlákon jogosultként a T. & F. Betéti Társaság van feltüntetve, mert a hitelezőnek e társasággal megbízási szerződése volt a díjak és a költségek beszedésére. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az adóssal szemben a követelés jogosultja a hitelező, ugyanis közöttük jött létre az albérleti szerződés. Csatolta észrevételeihez az ezen betéti társasággal kötött megbízási szerződését.

A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az eljárás iratai alapján kiegészíti az alábbiakkal: