BH 1985.8.293 A halált okozó testi sértés bűntette nem állapítható meg, ha a kisebb erővel leadott - még külsérelmi nyomot sem hagyó - arculütés folytán a sértett idült alkoholizmusával összefüggő olyan megbetegedés vezetett a halálhoz, amely betegség fennállását az elkövető nem ismerhette [Btk. 15. §, 170., § (5) bek. II. fordulat].

A megyei bíróság a vádlottat halált okozó testi sértés bűntette miatt 1 év 6 hónapi - végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett, a végrehajtás elrendelésekor börtönben foganatosítandó - szabadságvesztésre, valamint 10 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A kifogástalan életvitelű vádlott a vádbeli napon az esti órákban a lakásukon a súlyos fokban ittas feleségét - aki italozó életmódja miatt a háztartást nem megfelelő módon látta el - közepes erővel, két ízben arcul ütötte, és a közös hálószoba elhagyására szólította fel. A sértett pizsamában, ágyneműjével a szülei lakrészébe ment, ahol az éjszaka folyamán meghalt. A 32 éves sértett halálát az arculütés következtében létrejött baloldali keményburok alatti vérzés miatt kialakult koponyaüri nyomásfokozódás, keringés és légzőközpont bénulás okozta.

Az első fokon eljárt bíróság az események tekintetében az ítéleti tényállást a lényeget illetően helyesen állapította meg. E tényállást a Legfelsőbb Bíróság az igazságügyi orvosszakértői vélemény, valamint az iratok adatai alapján a Be. 258. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján annyiban egészíti ki: