BH 1987.4.114 I. Nem rablást, hanem a garázdaság szabálysértését valósítja meg a fiatalkorú terhelt, aki a komoly félelem kiváltására nem alkalmas fenyegető kijelentés megtételével, jelentéktelen összeget kér gyermekkorú személytől [Btk. 321. § (1) bek., Sztv. 93. § (1) bek.].

II. Ha az elkövető pénz- és cigarettakérés ürügyén köt bele a vele haragos viszonyban levő sértettbe, majd őt bántalmazza: nem rablás bűntette, hanem garázdaság vétsége valósul meg [Btk. 321. § (1) bek., 271. § (1) bek.].

A városi bíróság a fiatalkorú terheltet 4 rb. - amelyből 3 rb. kísérlet - rablás bűntette miatt halmazati büntetésül 1 év 3 hónapi - a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó - szabadságvesztésre, valamint 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A fiatalkorú terhelt büntetlen előéletű, traktoros a mgtsz-nél, havi 5000 forintos jövedelemmel; anyjával él, aki a terhelten kívül három unokáját is neveli, a terhelt anyagi támogatása mellett.

1. A vádbeli napon a fiatalkorú terhelt a barátaival szüreti mulatságon vett részt. A rendezvény alatt a terhelt és barátai colát akartak vásárolni, de hiányzott 2 forintjuk. Ezért a terhelt odament 3 gyermekkorú fiúhoz, és pénzt kért tőlük. A gyerekek közölték, hogy nincs pénzük, mire a terhelt megmutatta a nadrágja övrészébe rejtett botot, és olyan kijelentést tett: "Ha nem adtok pénzt, kicsúszik ez a bot, és a torkotokra nyomom!" Ekkor V. A. 2 forintot átadott a terheltnek, aki a helyszínről eltávozott.

2. Ezután a fiatalkorú terhelt a gyermekkorú társával bement a szakmunkásképző intézet kollégiumába beszélgetni. A terhelt távozóban észrevette a kapu előtt volt kollégiumi társát, V. I. sértettet, odament hozzá, először cigarettát, majd 2 forintot kért a sértettől, aki nem adott, ezért arcul ütötte, majd mellbevágta, A gyermekkorú P. Zs. egy bottal a sértettet megütötte. Ezután a helyszínt elhagyták.

A megyei bíróság az elsőfokon eljárt városi bíróság ítéletét helybenhagyta.

A fiatalkorú terhelt javára az eljárt bíróságok határozatai ellen a cselekmények minősítése és a büntetést kiszabó rendelkezések ellen emelt törvényességi óvás alapos.

Az eljárt bíróságok téves jogértelmezéssel minősítették a terhelt cselekményeit rablás bűntettének.