A Kúria Knk.37425/2017/3. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 224. § (1) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Horváth Tamás, Kalas Tibor

A határozat elvi tartalma:

Jogi terminusok alkalmazása esetén, a népszavazási kérdés megfogalmazásakor a közérthetőségre is figyelemmel kell lenni az állampolgári egyértelműség biztosítása érdekében.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma: Knk.IV.37.425/2017/3.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,

Dr. Balogh Zsolt bíró

A kérelmező: kérelmező magánszemély

(cím.)

A kérelmező képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd

(cím)

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

(1054 Budapest, Alkotmány u.3.)

Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 53/2017. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria

- a Nemzeti Választási Bizottság 53/2017. számú határozatát helybenhagyja;

- kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) kérelmező (cím.) (a továbbiakban: kérelmező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés ügyében 54/2017. számú határozatával döntött. Az NVB az

"Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény attól függetlenül folytathasson oklevelet adó képzési tevékenységet, hogy magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték?"

kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését jelzett számú határozatával megtagadta.

[2] Az NVB álláspontja szerint a kérdés egyrészt a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (1) bekezdése értelmében nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének, mert annak megfogalmazása azt sugallja a választópolgárnak, hogy van olyan nemzetközi szerződés, amely rendelkezik külföldi állam felsőoktatási intézménye Magyarországon való működésének elvi támogatásáról, és a népszavazás ezen konkrét nemzetközi szerződés alkalmazásának módját befolyásolja. Ugyanakkor nem garantálható, hogy a kérdésben tartott esetleges népszavazás idején nem lesz ilyen nemzetközi szerződés, amely esetben viszont a népszavazás megtartása - a nemzetközi szerződés közvetlen érvényesülése vagy korábbi hazai kihirdetése esetén az Alaptörvény 8. § (3) bekezdés d) pontjába foglalt tilalomba ütközne. Így pedig a választópolgár számára nem lehet egyértelmű, hogy a kérdésben foglalt cél ténylegesen megvalósítható-e.

[3] A kérdés másik lehetséges értelmezése az NVB szerint az, hogy az a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 76. § (1) bekezdés a) pontjának módosítását célozza. Az Nftv. 76. § (1) bekezdés a)-d) pontjai határozzák meg azokat a konjunktív feltételeket, amelyek teljesülése esetén külföldi felsőoktatási intézmény oklevelet adó képzési tevékenységet folytathat Magyarországon. Az NVB szerint viszont ebben az esetben, tekintettel a feltételek egymáshoz való viszonyára, nem lenne egyértelmű, hogy az Nftv. 76. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában rögzített további három konjunktív feltételt a népszavazás eredménye miként érintené (szükséges volna-e ezeknek a hatályon kívül helyezése, más tartalommal való módosítása vagy változatlan tartalommal hatályban maradnának). Az NVB álláspontja szerint, mivel a kérdés a fenti jogalkotói bizonytalanságot hordozza magában, sérti az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti jogalkotói egyértelműség kritériumát.

[4] További egyértelműségi problémát vet fel az NVB megítélése szerint, hogy a kérdés kizárólag a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismeréséről szóló kötelezettségre vonatkozik. A jogalkotói egyértelműség hiányához vezet ugyanis, hogy az érvényes és eredményes népszavazás nem feltétlenül jelenti egyben a nemzetközi szerződés megkötésére előírt kötelezettség hatályon kívül helyezését is. Mindezek alapján nem látható át, hogy az Nftv. 76. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt hatályos jogszabályi rendelkezésnek a népszavazást követően mi lenne a jogi sorsa.