A Békéscsabai Járásbíróság B.126/2006/16. számú határozata közokirat-hamisítás előkészületének vétsége tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 195. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 18. §, 51. §, 52. §, 83. §, 274. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 338. §]

Békéscsabai Városi Bíróság

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Békéscsabai Városi Bíróság, Békéscsabán, a ... számú büntetőügyben, ... napján megtartott nyilvános tárgyalások alapján meghozta és nyilvánosan kihirdette a következő

í t é l e t e t :

A vádlott

b ű n ö s

- 2 rb. közokirat-hamisítás előkészületének vétségében.

Ezért a városi bíróság a vádlottat 250 (kétszázötven) napi tétel pénzbüntetésre í t é l i.

Egy napi tétel összegét 100 (száz) Ft-ban állapítja meg.

Az így összesen a vádlottal szemben kiszabott 25.000 (huszonötezer) Ft pénzbüntetést meg nem fizetés esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni úgy, hogy egy napi tétel összegének a helyébe egy napi szabadságvesztés lép.

Köteles a vádlott a pénzbüntetést, valamint az eljárás során felmerült 20.520 (húszezer-ötszázhúsz),- Ft bűnügyi költséget megfizetni az állam részére a Békés Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának felhívására az ott megjelölt időben és módon.

I n d o k o l á s:

A Békéscsabai Városi Ügyészség vádiratában a vádlottat 2 rb. a Btk. 274. § (1) bekezdésének b./ pontjára figyelemmel a (2) bekezdés szerint büntetendő közokirat-hamisítás előkészületének vétségével vádolta meg.

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a következő

t é n y á l l á s t

állapította meg:

A vádlott rendszergazda az apja által működtetett egyéni vállalkozásban. Havi jövedelme: 53.800,- Ft. Legmagasabb iskolai végzettsége főiskola, szakképzettsége: műszaki informatikus mérnök. Nőtlen családi állapotú, kiskorú gyermeke nincs, senkinek az eltartásáról nem köteles gondoskodni. Vagyonát képezi egy kisteherautó egy millió Ft. értékben, tartozása nincs.

A vádlott ezt megelőzően egyszer volt büntetve, őt az Ajkai Városi Bíróság felbujtóként elkövetett környezetkárosítás bűntette miatt 2 évi próbaidőre felfüggesztett 10 hónap börtönre ítélte.

A vádlott és tanú 1 a 2004. év április hó 2. napján a Békés Megyei Bírósághoz, mint Cégbírósághoz bejegyzett ... Kft. tagjai és ügyvezetői voltak. A társaság ... cím alatt gépjármű alkatrészek és tartozékok értékesítésével foglalkozó üzletet nyitott.

Az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III.05.) IKIM rendelet melléklete szerint a gépjármű alkatrész kereskedelmi üzlet működéséhez vas-műszaki kereskedői képesítés szükséges.

Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I. 22.) Kormányrendelet 24. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a kereskedő vagy alkalmazottja ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy hiteles másolattal köteles igazolni az árusításra való jogosultságát.

A vádlott és üzlettársa, tanú 1 az üzlet megnyitásakor nem rendelkeztek az előírt képesítéssel, kezdetben ilyen képesítéssel rendelkező alkalmazottat sem foglalkoztattak, ezért a vádlott 2004. évben - pontosabban meg nem határozható időben - ismeretlen személytől megszerzett a saját személyes adatait tartalmazó hamis okiratot, amely valótlanul azt igazolta, hogy nevezett kereskedelmi boltvezetői képesítéssel rendelkezik. A vádlott a hamis közokiratot az üzlethelyiségben lévő íróasztalfiókban tartotta a tanú 1 adatait tartalmazó hamis boltvezetői képesítést igazoló okirattal együtt abból a célból, hogy az esetleges hatósági ellenőrzés során a képesítések meglétét a hamis okiratok felmutatásával bizonyítani tudja.

A Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri hivatal Közigazgatási Iroda Ipari, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Csoportja az üzlet működése alatt ellenőrzést nem végzett

A rendőrhatóság a társaság által működtetett üzlethelyiségben tartott házkutatás során az eladótérben elhelyezett íróasztal alsó polcáról lefoglalta tanú 1 nevére kiállított és a vádlott nevére kiállított kereskedelmi boltvezető bizonyítványt.

A bíróság a tényállást a vádlott vallomása, a tanúk vallomása, a házkutatásról készült jegyzőkönyv, az írásszakértői szakvélemény, a cégadatok, a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Központ átirata, a Békéscsabai Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának levele, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzője által hozott határozat, a cég üzletének működéséhez szükséges bérleti szerződés, valamint a vádlott erkölcsi bizonyítványa alapján állapította meg.

A vádlott a nyomozás során történt kihallgatásakor azt vallotta, hogy a hamis bizonyítványokat - pontosabban nem tudja mikor - egy arabtól szerezte. Azért kellett, mert nem volt megfelelő végzettsége, olyan, ami az üzlet működéséhez szükséges. Úgy tudta, hogy az üzlet működéséhez boltvezetői végzettséget igazoló bizonyítványra van szükség. A megszerzett bizonyítványt a boltban elhelyezte azzal a szándékkal, hogy amennyiben ellenőrzésre kerül a sor, ezzel igazolja végzettségét. Az okmányt azonban nem használta fel. Felvett egy alkalmazottat, akinek van boltvezetői végzettsége.

Miután meghatalmazást adott egy Ügyvédi Irodának - írásbeli vallomást jutatott el a nyomozó hatósághoz, amelyben vallomását megváltoztatta. Előadta, hogy az arabtól beszerzett bizonyítványok olyan gyenge minőségűek voltak, hogy azokat hazajövet útközben összetépte. Elmondta, hogy a boltban előtalált és a nevére szóló bizonyítványt egyik hozzátartozójától kapta ajándékba, a hozzátartozót nem kívánta megnevezni. A bizonyítvány kiállításához adatot nem szolgáltatott, pénzt, értéket nem adott érte. Megerősítette, hogy a bizonyítványt nem használta, ezért vette fel később az alkalmazottat, aki megfelelő végzettséggel rendelkezik.

A nyomozati iratokban található vallomása szerint tanú 1-nek, a másik ügyvezetőnek a nevére szóló hamis okirat eredetéről nincsen tudomása.

A bírósági tárgyaláson a vádlott írásbeli vallomást tett. Ebben a nyomozati szakban tett vallomásának azon részét erősíti, hogy a nevére szóló hamis okiratot nem használta fel, azért vette fel a tanú 3-at, hogy az esetleges ellenőrzéskor igazolni tudja a megfelelő végzettséget. Az üzlettársa (tanú 1) részére kiállított hamis okirattal kapcsolatban nem tudott nyilatkozni.

A tanú 1 tanú nyomozás során történt kihallgatásakor látta először a nevére szóló hamis okiratot. Nem tudja hogyan került, hogyan kerülhetett az üzletbe. Ilyen bizonyítványra egyébként nem is volt szüksége, mivel más szakmát szerzett és azóta is folyamatosan ebben a szakmában dolgozik.