BH 1999.6.271 A felszámolás alá eső vagyonnal kapcsolatos követelésnek minősül az ingatlanra vonatkozó tulajdoni igény is, ezért - a felszámolási eljárás közzétételét követően - az csak a felszámolási eljárásban érvényesíthető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (3) bek.].

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az l.-i 0604/7. hrsz.-ú ingatlanra fennálló tulajdonközösséget akként szüntesse meg, hogy a tulajdonát képező épületek alatti földterületet adja a felperes tulajdonába megváltási díj ellenében, másodlagosan pedig a földhasználati jogának a biztosítását kérte a földhasználati díj mértékének megállapítása mellett. Az első fokon eljárt K.-i Városi Bíróság végzésével a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította, és elrendelte az iratok áttételét mint igénybejelentést a Pest Megyei Bírósághoz. Határozatában utalt arra, hogy az alperesi vállalat 1993. szeptember 2-a óta felszámolás alatt áll, és az 1991. évi IL. törvény 38. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a felszámolási eljárás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni.

Az első fokú végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést. Előadta, hogy az igénye nem pénzkövetelés, ezek az igények a felszámolás kezdő időpontja után is érvényesíthetők peres úton. Azokra tehát nem vonatkozik az 1991. évi IL. törvény 38. §-ának (3) bekezdése.

A másodfokú bíróság végzésével az első fokú bíróság végzését helybenhagyta. Kötelezte a felperest, hogy az államnak fizessen meg 4.500,-Ft jogorvoslati illetéket. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy a jelen esetben is alkalmazandó az 1991. évi IL. törvény 38. §-ának (3) bekezdése. A keresetben szereplő követelés érinti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonát, mivel a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonában van az az ingatlan, amelyre nézve a felperes a tulajdonközösség megszüntetését és a földhasználati jog biztosítását is kéri. E követeléseket pedig kizárólag a felszámolási eljárás keretében lehet elbírálni.

A másodfokú bíróság határozata ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A végzés hatályon kívül helyezésével a városi bíróságot új eljárásra kérte utasítani. Előadta, hogy az l.-i 0604/7. hrsz.-ú ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosa - a tulajdonközösség - az adós által apportált épület tulajdonjogának megszerzésével jött létre. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság PK 10. számú állásfoglalására, továbbá a Pp. 1. §-ára, amelyekkel szembehelyezkedtek a bíróságok. A hatályban volt törvényi rendelkezések is értelmezési problémát okoztak, mivel vitás volt, hogy mely követelések nem érvényesíthetők peres úton a felszámolás alatt lévő céggel szemben. A csődtörvény módosítása kifejezetten a pénzkövetelésekre szűkítette le a perlési tilalmat. A tulajdonközösség tárgyában hozandó döntés nem tartozik a tilalmi körbe, ezért - véleménye szerint - ebben az ügyben az alperes perelhető.