A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21552/2010/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 130. §, 140. §, 157. §, 162. §, 177. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 6. §, 7. § (4) bek., 205. §, 208. §, 318. §, 339. §, 355. §, 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 28/A. §] Bírók: Kovács László, Pestovics Ilona, Ráczné dr. Gohér Angyalka

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41503/2006/76., Fővárosi Törvényszék G.41503/2006/41503., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21552/2010/3.*, Kúria Gfv.30187/2011/5. (BH+ 2013.1.33, EH 2011.2416), 3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Kúria Gfv.30181/2012/9. (BH 2013.10.275, BH 2013.9.248)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

3.Pf.21.552/2010/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Bretscher Lívia ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Juhász, Császár, Csilla Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Császár Mátyás ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2010. május 14. napján kelt 9.G.41.503/2006/76. számú ítéletével szemben a felperes által 77. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés, és az alperes által Pf.2. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán meghozta az alábbi

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és megállapítja, hogy a peres felek között 2005. október 12-én kötött és szándéknyilatkozatnak címzett megállapodás előszerződésnek minősül, és annak az alperes részéről történő megtagadása szerződésszegést valósít meg, melyért felelősséggel tartozik, és ennek alapján azt a kárt köteles megtéríteni, amely magatartása közvetlen következménye, és amellyel a szerződéskötés időpontjában a szerződésszegés lehetséges következményeként előre számolhatott. Az összegszerűség tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és e körben további tárgyalásra és új határozat hozatalára utasítja.

A felperes fellebbezési eljárási költségét 900.000 (azaz kilencszázezer) Ft fellebbezési illetékben, valamint 1.000.000 (azaz egymillió ) Ft + Áfa ügyvédi munkadíjban, az alperesét 1.000.000 (azaz egymillió) Ft + Áfa ügyvédi munkadíjban állapítja meg.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A M.Nyrt. D-i Finomítójában felépítendő kénkinyerő üzem tervezési, beszerzési és építési munkáira írt ki pályázatot, melyre a peres felek külön-külön tettek ajánlatot. A technológiai berendezés kialakítását törvény írta elő, hatósági előírás pedig meghatározta a létesítmény megvalósításának határidejét. 2005. október 12-én a peres felek ..en szándéknyilatkozat elnevezésű megállapodást írtak alá, amelyben a felek rögzítették, hogy mind a M., mind a felek szempontjából sikeres megvalósítás céljából kívánták megvizsgálni az együttműködés és erőfeszítéseik egyesítésének lehetőségét; rögzítették, hogy szerződéses megállapodást kötnek a C. projekt közös megvalósítására. Az alperes fővállalkozóként jár el a M. irányában és a felperes, mint kinevezett alvállalkozó kapacitásaira és referenciára hagyatkozik. A felek legkésőbb a M-lal kötendő fővállalkozói megállapodás aláírásáig kidolgozzák és aláírják a szerződést. A felek a szándéknyilatkozatban meghatározták azokat az alapelveket, amelyeknek megtartásával ki kellett volna dolgozniuk a köztük megkötendő szerződést. E szerint a szándéknyilatkozathoz csatolt melléklet alapelveit figyelembe véve kívánták egymás között a tevékenységeket és a munkát megosztani úgy, hogy a M. felé a bankgaranciát az alperes volt köteles szolgáltatni, a felperes a saját munkájának biztosítására az alperes felé nyújthatott bankgaranciát. A kifizetéseket a M.-lal megkötendő szerződéshez kívánták igazítani. A felek rendelkeztek arról is, hogy a megkötendő szerződés alapján felmerülő veszteséget és nyereséget mindegyik fél saját maga viseli. Rögzítették azt is, hogy a szállítás terjedelmét a felek között az I. mellékletben ismertetett feladatmegosztás szerint határolják el. A felperes általi szállítás irányértéke a M. és az alperes közötti ... szerződés teljes átalányárának 45 %-ával egyenlő. A felek a szándéknyilatkozatban rögzített jognyilatkozatok hatályba lépését a M. jóváhagyásához kötötték. A szándéknyilatkozatot angol nyelven szövegezték meg. 2005. december 21-én a M. írásban jóváhagyta a szándéknyilatkozatot.

Ezt követően a felperes újabb ajánlatot nem nyújtott be a M-hoz, kizárólag az alperes pályázott, aki a M-lal 2005. november elején megkötötte a fővállalkozási szerződést.

A szándéknyilatkozat aláírását követően a felek több ízben tárgyaltak ...en és ...ban a végleges tervezési, beszerzési és építési szerződés megkötése céljából. 2005. november 3-án az alperes a saját technológiája alapján kivitelezendő létesítmény főbb műszaki jellemzőit tartalmazó dokumentumokat küldött meg a felperesnek. 2005. december 14-én a felperes az általa igénybe venni szándékozott alvállalkozókkal egyeztetett ártáblázatokat küldött az alperesnek, mellékletben közölve a termelékenységi adatokat és munkaóra szükségletet, és az egyes szakmunkák bérköltségét. 2005. december 19-én az alperes közölte a felperessel, hogy az alperes költségvetése és a felperes árajánlata között fennálló eltérések miatt a további késedelmek elkerülése érdekében indiai vállalattal szándékozik szerződést kötni. Az engedélyezési tervek körében pontosítást kért az alperes. Az építési munkákkal kapcsolatos együttműködésről a felperes végleges ajánlatának elemzését és értékelését követően kívánt döntést hozni. A felperes kifogásolta az alperes magatartását azzal, hogy a szándéknyilatkozatban mindkét fél kötelezettséget vállalt a végleges szerződés megkötésére.

2005. december 23-án a felperes ajánlatot tett az engedélyezési terv, a talajszakvélemény, a kiviteli terv és megvalósulási terv tekintetében azzal, hogy nem tudja tovább csökkenteni az árait. A felperes 2006. március 31-ig tűzött határidőt a szerződéskötésre azzal, hogy e határidő eredménytelen elteltét úgy értékeli, hogy az alperes mondta fel a felek megállapodását és a szerződésszegésből származó jogait érvényesíteni fogja az alperessel szemben. Az alperes a követelés teljesítését megtagadta, vitatta, hogy ne tett volna eleget együttműködési kötelezettségének, a felek közötti végleges szerződés megkötésének elmaradását a felperes merev magatartására vezetette vissza.

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes 181.044.725 Ft kártérítés és ezen összeg után 2006. október 3-tól járó késedelmi kamatok megfizetésére irányuló keresetét. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 5.124.400 Ft perköltséget. Megállapította, hogy ezt meghaladóan a felek a költségeiket maguk viselik. Az elsőfokú bíróság elutasította az alperes per megszüntetésére irányuló kérelmét utalva a Pp. 162. § (1) bekezdésére és 140. § (2) bekezdésére.

Az elsőfokú bíróság a 44/2001/EK Tanácsi Rendelet 5. cikk 1.a) és b) pontja értelmében arra vont következtetést, hogy a kereset megindítható a szolgáltatás nyújtása esetén annak a tagállamnak a területén, ahol a szerződés szerinti szolgáltatást nyújtani kellett volna. Amennyiben a felek között létrejött volna az előszerződés, úgy a feleknek egymással tervezési, vállalkozási szerződést kellett volna kötni, melynek teljesítési helye ...on lett volna. Emellett hivatkozott az elsőfokú bíróság a Tanácsi Rendelet 5. cikk 3. pontjára is, mely szerint a kereset megindítható annak az államnak a bírósága előtt is, ahol a kár bekövetkezett, vagy bekövetkezhet. A felperes által állított károsodás - részben költség kifizetése, részben vagyoni előny elmaradása - helye ... Mindezekből az elsőfokú bíróság arra vont le következtetést, hogy magyar bíróságnak van joghatósága a per lefolytatására, így pedig a Pp. 130. § (1) bekezdés a) pontjában és a Pp. 157. § a) pontjában foglalt feltételek nem állnak fenn.