32001R0468[1]

A Tanács 468/2001/EK rendelete (2001. március 6.) Japánból származó egyes elektronikus mérlegek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

A Tanács 468/2001/EK rendelete

(2001. március 6.)

Japánból származó egyes elektronikus mérlegek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömping behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EGK tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 9. cikkére és 11. cikkére,

tekintettel a Bizottság által a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Japánnal szembeni felülvizsgálandó intézkedések

(1) 1993. áprilisában a 993/93/EGK rendelettel [2] a Tanács végleges dömpingellenes intézkedéseket vezetett be a Japánból származó egyes elektronikus mérlegek behozatalára.

2. Más országokkal szemben hatályban lévő intézkedések

(2) 1993. októberében a 2887/93/EGK rendelettel [3] a Tanács végleges dömpingellenes intézkedéseket vezetett be a Szingapúrból származó egyes elektronikus mérlegek behozatalára. 1995-ben ezeket az intézkedéseket a 2937/95/EK rendelettel [4] módosították, miután egy vizsgálat kimutatta, hogy a dömpingkülönbözet a vámok semlegesítése következtében növekedett. Ezeket az intézkedéseket is felülvizsgálták az 1998. októberében indított vizsgálat [5] során.

(3) 1996. szeptember 16-án a Bizottság egy az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában [6] közzétett közleményben bejelentette, hogy a 384/96/EK rendelet (a továbbiakban az "alaprendelet") 5. cikkének megfelelően dömpingellenes eljárást kezdeményez a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból és Tajvanból származó egyes elektronikus mérlegek Közösségbe irányuló behozatalára vonatkozóan. Ez a vizsgálat 2000 novemberében fejeződött be a 2605/2000/EK tanácsi rendelettel [7], amely végleges dömpingellenes intézkedéseket vezetett be az ezekből az országokból származó egyes elektronikus mérlegek behozatalára.

3. Felülvizsgálat iránti kérelem

(4) A Japánból származó egyes elektronikus mérlegek behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések [8] közelgő lejártáról szóló közlemény közzétételét követően a Bizottsághoz 1998. január 23-i dátummal kérelem érkezett, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése alapján vizsgálja felül az intézkedéseket.

(5) A kérelmet azoknak a közösségi termelőknek a nevében nyújtották be, amelyek együttes termékkibocsátása az érintett termék teljes közösségi termelésének fő részét tette ki.

(6) A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések lejárta valószínűleg a dömping, illetve a közösségi iparágnak okozott kár folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet. Miután a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre egy felülvizsgálat kezdeményezéséhez, az alaprendelet [9] 11. cikke (2) bekezdésének és 11. cikke (3) bekezdésének alapján felülvizsgálatot kezdeményezett. A Bizottság által a 11. cikk (3) bekezdése alapján indított vizsgálat a kérelemnek azon az állításán alapult, hogy az előző vizsgálat óta a dömpingkülönbözet jelentős mértékben növekedett, s ezért az intézkedések hatályvesztése a dömping és az okozott kár növekedéséhez vezetne.

4. Vizsgálat

(7) A Bizottság hivatalosan értesítette a felülvizsgálati kérelmet támogató közösségi termelőket, az ismert érintett exportáló termelőket és importőröket, valamint az Eurocommerce-t (egy számos kisebb közösségi felhasználót képviselő szövetség). Az exportáló országok képviselőit is hivatalosan értesítették. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy a felülvizsgálat kezdeményezéséről szóló közleményben megállapított határidőkön belül írásban ismertessék az álláspontjukat, valamint hogy meghallgatást kérjenek.

(8) A Bizottság kérdőíveket küldött az ismert érintett feleknek, s három közösségi termelőtől és két japán termelőtől - amelyek közül csak az egyik exportálta az érintett terméket a Közösségbe a vizsgálati időszak alatt - kapott választ. A Bizottság az importőröknek és a felhasználók egyesületének is küldött kérdőíveket. Két importőr válaszolt. Sem a felhasználók egyesületétől, sem a felhasználóktól nem érkezett válasz.

(9) A Bizottság felkutatott és felülvizsgált minden olyan információt, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az okozott kár folytatódásának, illetve megismétlődésének a valószínűséget, valamint hogy meghatározza a közösségi érdeket. A következő vállalatok üzemeit ellenőrizték:

Exportáló termelők:

- Yamato Scale Co. Ltd. Akashi

- Ishida Co. Ltd., Kyoto

Kérelmező közösségi termelő:

- Bizerba GmbH & Co. KG, Balingen, Németország

- GEC Avery Limited, (a General Electric Company, plc. leányvállalata), Birmingham, Egyesült Királyság

- Testut/Lutrana SA, Béthune, Franciaország

Importőrök:

- Digi Nederland B.V., Purmerend, Hollandia

- Carrin and Co. NV, Antwerpen, Belgium

(10) A dömping folytatódásának és megismétlődésének vizsgálata 1997. április 1-től 1998. március 31-ig tartott (a továbbiakban a "vizsgálati időszak"). Az okozott kár folytatódásának és megismétlődésének vizsgálata 1994-től a vizsgálati időszak végéig tartott (a továbbiakban az "elemzési időszak").

(11) A vizsgálat bonyolultsága és különösen az eurónak a vizsgálatra gyakorolt hatása miatt (lásd a (34) preambulumbekezdést), valamint amiatt, hogy együttműködés hiányában nehéz volt megállapításokat tenni, a jelenlegi felülvizsgálat időtartama meghaladta a 12 hónapot, amelyen belül az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdése alapján szokásos körülmények között be kellett volna fejeződnie.

(12) Minden érintett felet tájékoztattak azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a hatályos intézkedések fenntartását akarták javasolni. A tájékoztatást követően a felek egy határidőt is kaptak, amelyen belül ismertethették álláspontjukat. A felek véleményét figyelembe vették, s indokolt esetben megfelelően módosították a megállapításokat.

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Az érintett termék

(13) Az érintett termék ugyanaz, mint az előző vizsgálatban, azaz a 84238150 KN-kód alá sorolt elektronikus bolti mérleg (a továbbiakban "EBM"), amely a súlyt, az egységárat és a fizetendő árat mutató digitális kijelzővel van ellátva (az adatok kinyomtatására szolgáló eszközzel is). Az EBM-k különböző típusúak, teljesítményűek vagy technológiájúak. Ezek tekintetében az iparág az EBM három, alsó, középső és felső szegmensét határozza meg. Ezek a függetlenül működő, beépített nyomtató nélküli EBM-modellektől a bonyolultabb, előre programozott billentyűrendszerrel rendelkező, a számítógépes ellenőrzési és irányítási rendszerekbe beépíthető modellekig a legkülönbözőbbek lehetnek.

(14) Jóllehet az EBM-k lehetséges alkalmazása különböző lehet, fizikai és műszaki alaptulajdonságaik tekintetében nincs lényeges különbség a különféle EBM-modellek között. Emellett a vizsgálat kimutatta, hogy a szegmensek között nincsenek egyértelmű határvonalak, a szomszédos szegmensek modelljei gyakran felcserélhetőek. Ezért ezeket a vizsgálatban egyetlen terméknek kell tekinteni.

2. Hasonló termék

(15) A vizsgálat kimutatta, hogy a méret, élettartam, feszültség vagy tervezés tekintetében meglévő különbségek ellenére a Japánban gyártott és értékesített különféle EBM-ek azonosak a Japánból a Közösségbe exportáltakkal, ezért ezeket hasonló termékeknek kell tekinteni.

Hasonlóképpen a közösségi iparág által gyártott és a közösségi piacon értékesített EBM minden tekintetben hasonló a Japánban gyártott és onnan a Közösségbe exportált EBM-hez.

C. DÖMPING ÉS A DÖMPING MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. Előzetes megjegyzések

(16) Ahogy azt már említették, e vizsgálat során egy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti, az intézkedések lejárta miatt indított felülvizsgálat, valamint egy a 11. cikk (3) bekezdése szerinti időközi vizsgálat kombinációjáról van szó - ez utóbbit annak a felülvizsgálati kérelemben említett információnak az ellenőrzésére indították, amely szerint a kárt okozó dömping mértéke növekedett. A Bizottság úgy határozott, hogy nem végzi el a 11. cikk (3) bekezdése szerinti felülvizsgálatot, mivel az exportáló termelők közösségi piaci értékesítési volumene alacsony volt, s nem volt elegendő bizonyíték annak megállapítására, hogy a körülményekben tartós változás következett be. Ezért a Bizottság megállapításai a 11. cikk (2) bekezdése alapján meghatározott megállapításokon alapulnak, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy valószínű-e a kárt okozó dömping folytatódása vagy megismétlődése, ha a jelenlegi intézkedéseket megszüntetik.

(17) Az Eurostat adatai szerint Japánból mintegy 995 EBM-t importáltak a Közösségbe a vizsgálati időszak alatt, szemben abban az előző vizsgálati időszakban importált 19000 egységgel, amely alapján a jelenleg felülvizsgált intézkedéseket bevezették. Ebben a vizsgálatban az együttműködés nagyon korlátozott volt (összesen 35 egység, kevesebb mint a behozatal 4 %-a), két termelő, a Yamoto Scales Co. Ltd és Ishida Co. Ltd. csak részben működött együtt, ráadásul az utóbbi nem exportált a közösségi piacra a vizsgálati időszak alatt. Az előző vizsgálati időszakban viszont négy exportáló termelő működött együtt.

2. Dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége

(18) Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően az intézkedések hatályvesztésére vonatkozó felülvizsgálat célja annak a megállapítása, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése a kárt okozó dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet-e.

Dömping folytatódásának valószínűsége

(19) Annak vizsgálata során, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén várható-e a dömping folytatódása, felül kell vizsgálni, hogy jelenleg kimutatható-e dömping, valamint hogy várhatóan folytatódni fog-e ez a dömping.

(20) A vizsgálat kezdeményezéséről szóló közleménnyel kapcsolatban csak két termelő ismertette álláspontját. Mindkettő csak részben működött együtt a vizsgálat során. Az egyik nem exportált a Közösségbe a vizsgálati időszak alatt, így nem adott meg adatokat az exportárakról, míg a másik termelő exportált ugyan, de hiányos adatokat adott meg a normál értékekről. Három másik termelő, amelyik részt vett az előző vizsgálatban, teljeséggel megtagadták az együttműködést. Ilyen körülmények között csak nagyon kevés adat állt a Bizottság rendelkezésére a Japán termelőkről a dömping megállapításához.

(21) A részben együttműködő Yamato Scales Co. Ltd. teljes tájékoztatást adott exportárairól, de hiányos adatokat közölt a normál értékekről, mivel a megadott adatok az érintett termék belföldi értékesítésének csak egyharmadára terjedtek ki (a további mennyiséget a vele kapcsolatban álló viszonteladó vállalatoknak értékesítette). A vállalat a belföldi értékesítésére vonatkozó eladási, általános és adminisztrációs költségekkel kapcsolatban sem adott meg semmilyen adatot. Ezeknek az exportáraknak és a normál értékekre vonatkozó hiányos adatok összehasonlítása azt mutatta, hogy az exportőr jelentősen dömping áron értékesített a közösségi piacon. Ezenkívül ezeknek az exportáraknak és az eredeti vizsgálat során az e termelő tekintetében megállapított normál érték összehasonlítása ugyancsak jelentős dömpinget mutatott ki.

(22) Továbbá az egyik japán exportáló termelő, amely a vizsgálati időszak során a Japánból származó EBM-behozatal túlnyomó részét képviselte, az együttműködés megtagadásáról szóló nyilatkozatában elismerte, a Közösségbe irányuló kivitele dömping volt. A Bizottság az Eurostat adatokat is ellenőrizte, s az ezeknek az adatoknak az alapján a Japánból származó összes kivitelre megállapított átlagár alátámasztotta a dömpingre vonatkozó megállapítást, mivel ez az ár alacsonyabb volt mint bármelyik részben együttműködő vállalat tekintetében megállapított normál érték.

(23) Figyelembe véve, hogy a felek csak csekély mértékben működtek együtt, a fenti információkat tekintették az alaprendelet 18. cikke értelmében rendelkezésre álló tényeknek. Ahogy már jelezték, ezek az adatok jelentős dömpingkülönbözetet mutattak ki.

(24) Figyelembe véve a Japán nemzeti valutának az előző vizsgálat óta tapasztalt árfolyamingadozását, megvizsgálták a yen leértékelődését is a számla pénznemével, azaz az amerikai dollárral szemben, azonban kiderült, hogy a yenben számított exportárak növekedését részben ellensúlyozta a dollárban számított exportárak jelentős és valós csökkenése (az Eurostat jelentése alapján) az előző vizsgálat óta. Ezt megerősítették a részben együttműködő vállalatra vonatkozó megállapítások, amely esetben a yen leértékelődése - amennyire ez a rendelkezésre álló hiányos adatok alapján megállapítható - nem vezetett kisebb dömpingkülönbözethez. Ezenkívül egyértelmű jelek mutatták, hogy a yen leértékelődése nem lesz tartós.

(25) Ráadásul vizsgálati időszak alatt megállapított jelentős dömpingen kívül nem érkezett olyan információ, amely arra utalna, hogy nem valószínű a dömping folytatódása az intézkedések megszüntetése esetében. Tulajdonképpen a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a dömping behozatal belátható időn belül folytatódna, amennyiben az intézkedéseket megszüntetnék. Különösen azt kell kiemelni, hogy a közösségi piac vonzó az exportőrök számára, mivel a részben együttműködő vállalattól kapott információk alapján a közösségi piaci árak magasabbak mint más harmadik ország piacán (Tajvan, Malajzia), ahova ugyancsak exportál a vállalat.

(26) Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy Japánban az árak rendszerint magasabbak maradtak mint máshol, s ez a helyzet már több éve tart. Ezért nem valószínű, hogy ez a helyzet rövid- vagy középtávon megváltozik, így várható, hogy a dömping folytatódik.

Dömping megismétlődésének valószínűsége

(27) Mivel úgy ítélték meg, hogy az intézkedések következtében lényegesen kevesebb mennyiséget exportáltak Japánból a Közösségbe, megvizsgálták, hogy az intézkedések megszüntetése milyen hatással lehet Közösségbe irányuló nagyobb mennyiségekre és a dömping árakra, azaz a dömping megismétlődésére.

(28) Bizonyos jelzések alapján valószínű, hogy mind a részben együttműködő, mind az együttműködést megtagadó vállalatok dömping behozatala megismétlődik. Egyrészt az intézkedések megszüntetése után a Közösség vonzóvá válna a japán exportőrök számára, mivel az árak valamennyivel magasabbnak tűnnek, mint azokban a harmadik országokban, ahol jelen vannak az exportáló termelők. Figyelembe véve, hogy még mindig jelentős japán kivitel irányul ezekbe harmadik országokba, nagyon valószínű, hogy e kivitelnek legalább egy részét átirányítanák a közösségi piacra. Másrészt a közösségi piac méretét tekintve nagyon fontos, így nem valószínű, hogy ezek az exportőrök nem használnák ki az intézkedések megszüntetéséből származó előnyöket.

(29) Az importárakkal kapcsolatban semmilyen indok sem enged arra következtetni, hogy e behozatalok árai bármilyen módon eltérnének a jelenlegi, a behozatal alacsony szintje mellett alkalmazott áraktól. Az alacsonyabb ár sokkal inkább előfeltétele a mennyiség jelentős növekedésének. A dömping megismétlődése még valószínűbbé teszi azt, hogy - ahogy azt a (25) preambulumbekezdésben is jelezték - azoknak a harmadik országoknak a piacán, amelyek nem vezettek be dömpingellenes intézkedéseket (Tajvan és Malajzia), a japán kivitel dömping áron történik. Arra sem utal semmi, hogy a Japánban alkalmazott viszonylag magas árak rövid időn belül megváltoznának.

D. A KÖZÖSSÉGI EBM-PIAC HELYZETE

1. A közösségi iparág szerkezete

(30) Mióta a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseket 1993-ban bevezették a Japánból származó EBM behozatalára, a közösségi iparág a versenyképessége fenntartása érdekében egy szerkezetátalakítási és konszolidációs programon ment keresztül. Az előző vizsgálatban összesen 10 vállalat működött együtt, az iparág szerkezetátalakítását követően azonban ezek közül csak 6 volt aktív a vizsgálati időszakban. E vállalatok közül három működött együtt ebben a vizsgálatban. A vizsgálat során nyilvánvalóvá vált, hogy a többi közösségi termelő is szerkezetátalakítást vitt véghez.

(31) Az együttműködő közösségi termelők termelése a vizsgálati időszakban a teljes közösségi termelés 41 %-át tette ki, így az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének alapján a közösségi termelés jelentős részét képviselik. Ezek a termelők a továbbiakban a "közösségi iparág". Ezenkívül két nagy vállalat támogatta a felülvizsgálati kérelmet, de nem működtek együtt teljes mértékben a vizsgálat során. A kérelmet támogató vállalatok termelése így reprezentatív, mivel a közösségi termelés több mint 50 %-át teszi ki.

(32) Meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának és (2) bekezdésének megfelelően a közösségi termelés reprezentativitásának fent említett kiszámítása során a teljes közösségi termelés meghatározásából kizárták azokat a Közösségben működő vállalatokat, amelyek kapcsolatban álltak a dömpingelő országok exportáló termelőivel.

2. A közösségi piac EBM-fogyasztása

(33) A közösségi fogyasztást a közösségi iparág által megadott, ellenőrzött értékesítési adatok, a felülvizsgálati kérelemben (a nem együttműködő közösségi termelők értékesítése tekintetében) megadott adatok, valamint az Eurostattól kapott, a behozatal volumenére vonatkozó adatok alapján számították ki. Az elemzési időszak alatt a következő volt a fogyasztás:

A közösségi EBM-fogyasztás

(egységek) |

1994 | 1995 | 1996 | 1997 | Vizsgálati időszak |

174448 | 161682 | 172314 | 177391 | 184990 |

(34) 1997-ben és a vizsgálati időszakban a fogyasztás növekedése főleg annak volt köszönhető, hogy az euró bevezetésével a kiskereskedők részéről egy egyszeri keresletnövekedés következett be ("euró hatás"). 1997-től kezdve a kiskereskedők - számolva az euró bevezetésével - új, euró-kompatibilis modelleket vásároltak. Mivel ezért a kiskereskedők folyamatosan lecserélték a régi EBM-eket, a közösségi piacon nőtt a kereslet és az értékesítési volumen. Ez a kedvező helyzet azonban átmeneti jellegű, s az értékesítés volumene 2000-ben előreláthatólag visszaesik a szokásos szintre, majd 2001-től a szokásos szint alá csökken, 2004-ben pedig újra visszatér a rendes szintre.

3. Az érintett behozatal

A behozatal volumene

(35) Az Eurostattól (a

8423815010

TARIC-kód segítségével) kapott adatok alapján az elemzési időszak alatt a Japánból származó EBM-behozatal a következőképpen alakult.

A behozatalok volumene

(egységek) |

| 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | Vizsgálati időszak |

Japánból származó behozatal | 1320 | 474 | 954 | 1606 | 995 |

Piaci részesedés | 0,8 % | 0,3 % | 0,6 % | 0,9 % | 0,5 % |

Az exportáló termelők által alkalmazott árak

(36) Az importárak tekintetében a vizsgálati időszak alatt a közösségi piacra exportáló egyedüli együttműködő termelő által megadott adatokat tartották a legmegfelelőbbnek. Figyelembe véve a termék sajátosságait, úgy ítélték meg az exportáló termelők által alkalmazott árak reprezentatív vizsgálata érdekében összehasonlítják az exportáló termelők exportárait és a közösségi iparág hasonló modellekre alkalmazott árait. Bár úgy ítélték meg, hogy ezek a modellek tisztességes összehasonlítást biztosítanak, mégis nehéz volt egyértelmű következtetéseket levonni, mert az exportáló termelő által értékesített kivitel volumene alacsony volt. A rendelkezésre álló korlátozott számú ügylet alapján azonban felismerhető volt, hogy az érintett exportáló termelő értékesítéskor a közösségi iparág áraival összehasonlítva nagyon alacsony árakat alkalmazott. Az is nyilvánvaló volt, hogy az elemzési időszak során e modellek árainak csökkenése nagyjából tükrözte a közösségi iparág által alkalmazott árakban jelentkező csökkenést (lásd a (42) preambulumbekezdést).

4. A közösségi iparág helyzete

(37) Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a dömping behozatal közösségi iparágra gyakorolt hatásának vizsgálata során az összes, az iparág helyzetét befolyásoló gazdasági tényezőt és mutatót értékelték. Egyes tényezőkkel azonban nem foglalkoznak részletesen az alábbiakban, mivel azokat e vizsgálat során nem tartották lényegesnek a közösségi iparág helyzete szempontjából. Végül meg kell jegyezni, hogy e tényezők nem feltétlenül adnak meggyőző iránymutatást.

Termelés, kapacitáskihasználás és készletváltozás

(38) 1994 és 1996 között az összes EBM termelése csökkent, ezután azonban az euró-hatásnak megfelelően növekedett, ahogy arra a (34) preambulumbekezdésben rámutattak. A közösségi iparág kapacitáskihasználásának mértéke 6 %-kal növekedett az elemzési időszak alatt.

Közösségi iparág - Termelés és kapacitás

Jelzőszám: 1994 = 100 | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | Vizsgálati időszak |

az összes gyártott EBM mennyisége | 74829 | 70862 | 69926 | 77057 | 75915 |

Kapacitás (az összes EBM) | 105446 | 106770 | 100338 | 99888 | 100625 |

A kapacitáskihasználás mértéke (az összes EBM) | 71 % | 66 % | 70 % | 77 % | 75 % |

Megállapították, hogy a készletváltozás mértéke nem befolyásolja jelentősen a közösségi iparág helyzetét, mivel a közösségi iparág megrendelésre termel, úgyhogy alig vannak készletei.

Értékesítési volumen

(39) A közösségi piacon a közösségi iparág összes EBM-üzemének értékesítési volumene csökkent 1994 és 1996 között, ezután azonban az euró hatásnak megfelelően növekedett, ahogy arra a (34) preambulumbekezdésben rámutattak.

Az értékesítés egységekben

| 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | Vizsgálati időszak |

A közösségi iparág értékesítései | 58245 | 54307 | 53485 | 57794 | 58002 |

Értékesítési forgalom

(40) A közösségi iparágnak az összes EBM-mel elért értékesítési forgalma csökkent a közösségi piacon 1994 és 1997 között, ezután azonban az euró hatásnak megfelelően növekedett, ahogy arra a (38) preambulumbekezdésben rámutattak.

Értékesítési áruforgalom ECU-ben

(1000 ECU) |

| 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | Vizsgálati időszak |

A közösségi iparág értékesítései | 87445 | 80679 | 77066 | 74079 | 77902 |

Piaci részesedés és növekedés

(41) A közösségi iparág piaci részesedése az 1994-es 33,4 %-ról a vizsgálati időszakban megállapított 31,4 %-ra csökkent. Következésképpen a közösségi iparág nem tudta teljes mértékben kihasználni a piac növekedését.

Az ár alakulása

(42) A közösségben az EBM-árképzés elemzését az összes, közösségi iparág által értékesített modell értékesítési ára alapján végezték. Az elemzési időszak alatt a független fogyasztóknak történő értékesítések során alkalmazott súlyozott átlagárak a következőképpen alakultak:

Az EBM-árak alakulása

(ECU/egység) |

| 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | Vizsgálati időszak |

Az összes EBM | 1576 | 1562 | 1508 | 1321 | 1404 |

Jelzőszám | 100 | 99 | 96 | 84 | 89 |

1994 és a vizsgálati időszak között minden típus esetében 11 %-kal csökkentek az értékesítési árak. Az általános átlagárcsökkenés az EBM összes típusát érintette.

Jövedelmezőség

(43) Ahogy azt az alábbi táblázat mutatja, a nettó forgalom hozama pozitív volt az időszak alatt, azonban az elemzési időszak kezdetén állandóan az ipar életképességéhez szükségesnek tekintett szint alatt volt. Az 1997-re és a vizsgálati időszakra vonatkozó kedvezőbb adatok két tényezőnek voltak tulajdoníthatók; a fent említett euró hatás, amely az értékesítés átmeneti fellendülésével járt, valamint kisebb mértékben az iparágban végrehajtott nagyméretű szerkezetátalakítás hatásai, ahogy arra a (30) preambulumbekezdésben rámutattak.

Nyereség (a nettó forgalom hozama) a Közösségben

| 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | Vizsgálati időszak |

Közösségi iparág | 2,2 % | 3,1 % | 1,6 % | 4,9 % | 9,6 % |

A teljesítőképességgel kapcsolatos egyéb tényezők

(44) Nem készült részletes elemzés a pénzforgalom, a tőkeszerzési képesség (vagy befektetések) és a befektetések megtérülése tekintetében, mivel egy ilyen elemzés összességében érintené a vállalat helyzetét. A vállalatok más jellegű üzleti tevékenysége több mint 50 %-át teszi ki a vállalat teljes forgalmának, így egy átfogó elemzés nem szükségszerűen lenne reprezentatív a vizsgálat alatti termékre.

A tényleges dömpingkülönbözet közösségi iparágra gyakorolt hatása - figyelembe véve az érintett országokból származó behozatal volumenét és árait - nem tekinthető elhanyagolhatónak.

Termelékenység, foglalkoztatottság és bérek

(45) Az alábbi táblázat mutatja, hogy az elemzési időszak alatt a közösségi iparágban a foglalkoztatottság 29 %-kal csökkent.

Termelékenység alkalmazottanként

| 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | Vizsgálati időszak |

Előállított egységek száma | 74829 | 70862 | 69926 | 77057 | 75915 |

Alkalmazottak száma | 1370 | 1305 | 1208 | 1063 | 978 |

Termelékenység | 55 | 54 | 58 | 72 | 78 |

(46) Az alkalmazottankénti termelékenység 42 %-kal növekedett az elemzési időszak alatt.

(47) A bérekről az általános vállalati tevékenység egyéb fontos üzletágai miatt nem készült részletes elemzés. Egy ilyen elemzés összességében érintené a vállalat helyzetét, így nem lenne szükségszerűen reprezentatív a vizsgált termékre.

A közösségi iparág helyzetére vonatkozó következtetések

(48) A közösségi iparág egy nagyobb szerkezetátalakítási programon ment keresztül, és javította a termelési és értékesítési eljárásait. Azonban a nyomott árak továbbra is hátrányosan érintettek, és ez a haszonkulcs és a piaci részesedés, valamint a foglalkoztatottság csökkenéséhez vezetett. Az elemzési időszak vége felé javult a nyereségesség, azonban - ahogy arra a (34) preambulumbekezdésben is rámutattak- ez főleg az "euró-hatás" egyszeri előnyének volt tulajdonítható, így a nyereség szintje várhatóan gyorsan visszatér az elemzési időszak fő része alatt megállapított szintre. Ezért úgy ítélték meg, hogy a közösségi iparág nem épült fel teljesen abból a hátrányos helyzetből, amelyet az előző vizsgálat során megállapítottak.

E. A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. A japán exportáló termelők helyzetének elemzése

(49) A Japánból származó behozatal alakulása a (35) preambulumbekezdésben lett bemutatva. A japán exportáló termelők folytatták az értékesítést a közösségi piacon, s a közösségi iparág közölte, hogy az értékesítés során meghatározott modellek bizonyos tagállamok piacain történő értékesítésére összpontosítottak, s nem értékesíttették a teljes termékskálát. A Bizottság megvizsgálta ezt az állítást, s az importőrök által benyújtott értékesítési adatokból kiderült, hogy a behozatal valóban olyan piacokra összpontosult, ahol az exportőrök úgy érezték, hogy főleg az alacsony árak alapján versenyezni tudnak anélkül, hogy igénybe vennék a közösségi iparág számára viszont szükséges kiterjedt értékesítési és forgalmazási hálózatokat.

(50) Az együttműködő importőrök azt állították, hogy a japán kivitel csökkenése arra vezethető vissza, hogy a termelést más országokba helyezték át, s szerintük e tartós áthelyezés miatt a jövőben nem valószínű Japánban az EBM-termelés növekedése s ebből következően a Közösségbe irányuló kivitel növekedése. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az érintett termékkel kapcsolatos dömpingellenes vizsgálatok alapján a termelés mobil és viszonylag könnyen áthelyezhető olyan országokba, ahol nincsenek erre vonatkozó intézkedések. A vizsgálat rámutatott, hogy ezt a folyamatot az könnyítette meg, hogy miközben a termelést Japánból más délkelet-ázsiai országokba helyezték át, az értékesebb alkatrészek (különösen elektronikus alkatrészek) gyártása és szállítása továbbra is Japánból történt. Ezek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy amennyiben engedélyezné az érintett termék behozatalára vonatkozó intézkedések hatályon kívül helyezését, az együttműködő importőrök állításával szemben nem zárható ki, hogy a Japán kivitel gyorsan eléri a korábbi szintet. Tekintettel ennek a vizsgálatnak a megállapítására, hogy továbbra is jelen van a dömping, várhatóan a behozatal dömping áron történne.

(51) A termelés viszonylag könnyű áthelyezésével kapcsolatos fenti megállapításokon túl a részben együttműködő exportáló termelőtől kapott adatok azt mutatják, hogy a Japánban meglévő termelőeszközök kapacitáskihasználása csak 50 %-os volt a vizsgálati időszakban. Ez azt mutatja, hogy ha engedélyeznék az intézkedések hatályon kívül helyezését, akkor egyértelműen lehetőség nyílna a termelés és kivitel növelésére, mivel nincs más olyan nagyobb piac, amely fel tudná venni ezt a további termelési volument.

(52) Azt is meg kell jegyezni, hogy ez az exportáló termelő más piacokon (például Malajzia és Tajvan) is értékesít alacsony árakon. A közösségi piaci szinthez hasonló értékesítési volumen mellett a malajziai és tajvani piaci értékesítési árak körülbelül 30 %-kal alacsonyabbak, mint ugyanannak a modellnek a közösségi piacon alkalmazott értékesítési ára (CIF alapon, dömpingellenes vám nélkül). Ez világosan érzékelteti, hogy a közösségi piac nagyon vonzó lenne a japán exportáló termelők számára, ha a dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül helyeznék.

(53) Az is egyértelmű, hogy a vizsgálati időszak során megfigyelt néhány ügyletben a közösségi importárak a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére alacsonyak voltak, az alacsony behozatali volumen miatt azonban nem tudták jelentős mértékben lenyomni a közösségi iparág árait. Az intézkedések hatályon kívül helyezése rugalmasabb árképzést tett volna lehetővé az exportőrök és importőrök számára. Az exportáló termelők előnyre tehettek volna szert a magasabb exportárakból, de ezt az emelést valószínűleg korlátozniuk kellene a termékeik vonzerejének növelése érdekében. A dömpingellenes vámok nélkül azonban valószínű, hogy az importárak csökkennének, és így lenyomnák a közösségi iparág árait is.

2. A közösségi iparág helyzetének elemzése

(54) Várhatóan a Közösség EBM piaca középtávon viszonylag stabil marad, mivel az EBM viszonylag kiforrott termék. A vizsgálati időszak alatt a közösségi iparág értékesítési volumene az "euró hatás" miatt fellendült, azonban a (34) preambulumbekezdésben bemutatottaknak megfelelően ez nem lesz állandó jelenség, s a fellendülést várhatóan ellensúlyozzák a jövőbeni értékesítések veszteségei. Középtávon az értékesítés ismét fokozatosan, de lassan csökkenni fog. Így a közösségi iparág közép- vagy hosszútávon nem számíthat az értékesítési volumen növekedésére, sokkal inkább az valószínű, hogy a harmadik országokból származó behozatalok nyomására tovább romlik a piaci részesedése. Ez a helyzet még súlyosbodhat, ha engedélyezik a Japánból származó behozatalra bevezetett intézkedések hatályon kívül helyezését, mert ekkor a behozatal volumenének jelentős növekedése lenne várható, mivel a termelési kapacitást még jobban kihasználnák Japánban, illetve a termelés visszahelyeznék Japánba azokból az országokból, ahova azokat a dömpingellenes vámok bevezetése után áttelepítették.

(55) Az értékesítési árak átlagosan 10,9 %-kal csökkentek az 1994 és a vizsgálati időszak között, s ez a tendencia várhatóan folytatódni fog, mivel a közösségi iparág megpróbálja megtartani piaci részesedését. Annak a jelenlegi tendenciának a hatása, hogy a kiskereskedelmi értékesítés a kis üzletekről a nagy áruházláncokra tevődik át, ugyancsak csökkenti az árakat, mivel ezeknek az áruházláncoknak kedvező alkupozíciója van. Az áruházláncok közvetlenül a termelőkkel kötnek éves adásvételi szerződéseket EBM-ekre. A vizsgálat során kiderült, hogy ezek a nagy független kiskereskedelmi cégek japán exportáló termelők olcsó ajánlatait használták, hogy még jobban növeljék az árakra nehezedő nyomást. Figyelembe véve, hogy a közösségi piacnak várhatóan növekszik a vonzereje, az olcsó ajánlatok alkalmazása jelentősen árcsökkentő hatású lesz, így igazolja a kár megismétlődésének valószínűségét.

3. A kár megismétlődésével kapcsolatos következtetések

(56) A fenti elemzés alapján megállapítható, hogy az e behozatalokra bevezetett intézkedések hatályon kívül helyezése az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének értelmében valószínűleg a kár megismétlődéséhez vezet. E következtetés megállapítása során a Bizottság azt is figyelembe vette, hogy a japán exportáló termelők jóval nagyobb mértékben tudják befolyásolni a közösség piacot, mint ahogy az a vizsgálati időszak alatti piaci részesedésükből feltételezni lehet. A dömpingellenes vámok megszüntetése esetén nagyon valószínű, hogy a behozatal sokkal nagyobb volumene mellett folytatódik a dömping. Ezt a következtetést alátámasztja a Japánban rendelkezésre álló kihasználatlan termelési kapacitás, a termelőeszközök viszonylag könnyű áthelyezhetősége az országok között, valamint az (52) preambulumbekezdés megállapítása, hogy a japán exportáló termelők számára a közösségi piac továbbra is vonzó.

(57) Az intézkedések hatályon kívül helyezése tehát rontaná a közösségi iparág helyzetét, s akár az EBM közösségi termelésének életképességét is veszélyeztetné.

F. A KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

1. Általános megjegyzések

(58) Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően megvizsgálták, hogy a dömpingellenes vámok meghosszabbítása ellentétes-e a Közösség egészének az érdekével. A Közösség érdekének meghatározása a különböző érdekek - így a közösségi iparág, az importőrök és kereskedők, valamint az érintett termék felhasználóinak érdeke - mérlegelése alapján történt. A fenntartandó intézkedések várható hatásának értékelése érdekében a Bizottság felszólította az összes említett érdekelt felet, hogy szolgáltassanak adatokat.

(59) Emlékeztetni kell arra, hogy az előző vizsgálatban azt állapították meg, hogy az intézkedések elfogadása nem ellentétes a Közösség érdekével. Továbbá ez a vizsgálat felülvizsgálat, így egy olyan helyzetet elemez, ahol jelenleg is dömpingellenes intézkedések érvényesek. Ezért e vizsgálat az időpontja és jellege lehetővé teszi, hogy értékeljék a bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt bármely negatív hatását.

2. A közösségi iparág érdeke

(60) Figyelembe véve a közösségi iparág továbbra is gyenge gazdasági helyzetét, különös tekintettel az elégtelen nyereségességre (az elemzési időszak kezdetén, középtávon), foglalkoztatásra és piaci részesedésre, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy káros dömping elleni intézkedések hiányában a közösségi iparág helyzete valószínűleg romlik. A Japánból származó EBM-re vonatkozó korábbi felülvizsgálat alapján azt várták, hogy egyes közösségi termelők megszüntetik az EBM gyártását, s a foglalkoztatás szintje csökken, mivel ebben az időszakban az egyes termelők vesztesége jelentős volt. Bár az intézkedéseket 1993-ban fenntartották, a fúziókban és befolyásszerzésekben megnyilvánuló konszolidálódási folyamatnak köszönhetően a foglalkoztatottság szintje tovább csökkent.

(61) A közösségi iparág további zsugorodása vagy helyzetének romlása negatív hatással lehet az iparági foglalkoztatottságra és a beruházásokra, s ez érinti mind az iparág szállítóit, mind a termeléshez kapcsolodó ágazatokat a közösségi iparágon belül. Hiszen az EBM technológiái összefüggenek egy egész sor más termékkel. Erre példa a kiskereskedelmi ágazatban használt más típusú elektronikus mérlegek (például ipari mérlegek) és készülékek (például a szeletelőgépek). Az EBM-termékekkel kapcsolatos technológiai szakértelem vesztesége egyben a globális versenyképesség veszteségét jelenti a kapcsolódó ágazatokban.

(62) Ezenkívül a vizsgálat rámutatott, hogy a közösségi iparág minden erőfeszítést megtett, hogy megfeleljen a japán és más országokbeli behozatalból adódó versenyhelyzetnek. Erre példa:

a) Az erősebb konszolidálódás (kevesebb vállalat).

b) A többlet kapacitás megszüntetése.

c) A modern gyártási módszerek és technológiák hangsúlyosabb alkalmazása (megrendelésre termelés, nagyobb mértékű gépesítés és számítógépes technológiák).

d) A termelékenység javítása.

e) A költségek csökkentése külső előállítók szerződtetésével néhány alkatrész gyártására, és

f) Befektetések új modellek gyártására.

(63) A közösségi termelők tehát készek, hogy a közösségi piacon jelen legyenek és versenyképesek maradjanak, és képesek arra, hogy előnyt kovácsoljanak a dömpingellenes intézkedések által biztosított, tisztességtelen kereskedelem elleni védelemből.

3. Importőrök érdekei

(64) A Bizottság figyelembe vette a Közösségben működő importőrök érdekeit, és két olyan (a (9) preambulumbekezdésben felsorolt) vállalattól kapott választ a kérdőívekre, amelyek a vizsgálati időszak során importálták az érintett terméket Japánból. Az importőrök úgy ítélték meg, hogy az intézkedéseket meg kell szüntetni, mivel azok akadályozták őket az olyan csúcsminőségű termékek forgalmazásában, amilyeneket a közösségi iparág nem kínált értékesítésre. A Bizottság szerint azonban az importált modell összehasonlítható a közösségi iparág által gyártott és értékesített csúcsmodellekhez, ezek közvetlen versenyben voltak egymással, s ebből következően hasonló termékek.

(65) Az importőrök értékesítései és nyereségessége szempontjából egyértelmű, hogy az intézkedések hatályvesztése következtében az importőrök csökkenteni tudnák a viszonteladási áraikat, és növelhetnék a haszonkulcsot. A fent említett, a dömpingre és okozott kárra vonatkozó megállapítások figyelembevételével egyedül a folytatódó dömpingnek lenne tulajdonítható ez a nyereség.

4. Felhasználók érdekei

(66) A Bizottság megpróbált együttműködni az érintett termék több felhasználójának (áruházak) érdekeit, valamint a kiskereskedelmet képviselő testülettel annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedések gyakoroltak-e bármilyen jelentős hatás a felhasználókra.

(67) A testület nem hivatalosan arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy semmilyen észrevétel sem történt a kiskereskedelmi felhasználók részéről. Egy érdekelt fél sem jelentkezett. Az együttműködés hiánya kétségtelenül annak köszönhető, hogy a felhasználók összköltségeinek nagyon kis arányát teszi ki az EBM. Az intézkedések fenntartásának hatása ezen az erős versenynek kitett piacon elhanyagolhatónak tekinthető.

5. Következtetés

(68) A felhasználók és importőrök csekély együttműködése alapján nehéz arra következtetni, hogy az intézkedések mennyiben befolyásolják ezeknek az ágazatoknak a helyzetét. Megállapították, hogy a hatásuk elhanyagolható, különös tekintettel a kiskereskedelmi ágazatra, ahol a költségek nagyon kis hányadát teszi ki az EBM.

(69) Emlékeztetni kell arra, hogy várható, hogy a közösségi iparág - mely nagy erőfeszítéseket tett arra, hogy versenyképes maradjon - ismételten jelentősen károsodik. A közösségi iparágnak átmenetileg előnye származott az euró bevezetéséből. Viszont ha megszüntetik az intézkedéseket, figyelembe véve az euró egyre csökkenő hatását, a közösségi iparág helyzetbe várhatóan romlani fog, s ez a teljes közösségi termelés életképességét fenyegeti.

(70) A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy nincs olyan kényszerítő ok, amely a dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen szólna.

G. VÉGLEGES INTÉZKEDÉSEK

(71) Emlékeztetni kell arra, hogy e felülvizsgálat kezdeményezése az alaprendeletnek a 11. cikke (2) bekezdése és 13. cikke (3) bekezdése alapján történt. Ahogy arra a (16) preambulumbekezdésben rámutattak, a Bizottság úgy határozott, hogy nem végzi el a 11. cikk (3) bekezdése szerinti felülvizsgálatot. A Bizottság megállapításai ezért a jelenlegi intézkedések megszüntetése esetén a káros dömping folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségéről szóló 11. cikk (2) bekezdése alapján meghatározott megállapításokon alapulnak.

(72) Ebből az következik, hogy az érvényes dömpingellenes vámokat fenn kell tartani:

Yamato Scale Co. Ltd. Akashi | 15,3 % |

Tokyo Electric Co., Ltd., Tokió | 22,5 % |

Teraoka Seiko Co., Ltd. Tokió | 22,6 % |

Ishida Co. Ltd. Kyoto | 31,6 % |

Minden más vállalat | 31,6 % |

(73) A vizsgálat időtartamáról szóló (11) preambulumbekezdésben említett okok miatt helyénvaló, hogy az intézkedések időtartamát 4 évre korlátozzák,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot vetnek ki a jelenleg a 84238150 KN-kód (a 8423815010 TARIC-kód) alá sorolt, Japánból származó elektronikus bolti mérlegek behozatalára.

(2) A termék vámkezelés előtti, költségmentes a közösség határán paritáson számított, nettó ára alapján meghatározott vám:

31,6 % (kiegészítő TARIC-kód

8704

), az alább felsorolt vállalatok által gyártott elektronikus bolti mérlegek kivételével, amelyekre a következő vámtételt kell alkalmazni:

Yamato Scale Co. Ltd. Akashi (kiegészítő TARIC kód 8696) | 15,3 % |

Tokyo Electric Co. Ltd. Tokió (kiegészítő TARIC kód 8694) | 22,5 % |

Teraoka Seiko Co. Ltd. Tokió (kiegészítő TARIC kód 8695) | 22,6 % |

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

A dömpingellenes vámokat az e rendelet hatálybalépésétől számított 4 évig alkalmazzák.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2001. március 6-án.

a Tanács részéről

az elnök

I. Thalén

[1] HL L 56., 1996.3.6, 1. o. A legutóbb a 2238/2000/EK rendelettel (HL L 257., 2000.10.11., 2. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 104., 1993.4.29, 4. o.

[3] HL L 263., 1993.10.22., 1. o.

[4] HL L 307., 1995.12.20., 30. o.

[5] HL C 324., 1998.10.22., 4. o.

[6] HL C 262., 1999.9.16, 8. o.

[7] HL L 301., 2000.11.30., 42. o.

[8] HL C 329., 1997.10.31., 6. o.

[9] HL C 128., 1998.4.25, 11. o.

--------------------------------------------------