A Debreceni Ítélőtábla Fkf.125/2016/5. számú határozata testi sértés bűntette (ÉLETVESZÉLYT okozó testi sértés bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 75. §, 258. §, 279. §, 322. §, 348. §, 349. §, 351. §, 352. §, 361. §, 371. §, 373. §, 381. §, 446. §, 447. §, 461. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 164. §, 221. §, 339. §] Bírók: Bakó József, Elek Balázs, Háger Tamás

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Fkf.II.125/2016/5.sz.

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Debrecenben, a 2016. április 27. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

végzést:

Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt és társai ellen indított büntetőügyben a Debreceni Törvényszék 2015. október 27. napján kelt 9.Fk.161/2015/42. számú ítéletét a fellebbezéssel érintett I. r., ifj, II. r., fk. III. r., VI. r. és VIII. r. vádlottak tekintetében helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban felmerült 52.700 (ötvenkettőezer-hétszáz) bűnügyi költségből I. r. vádlott 10.000 (tízezer) Ft-ot, ifj, II. r. vádlott 10.000 (tízezer) Ft-ot, fk. III. r. vádlott 10.000 (tízezer) Ft-ot, VI. r. vádlott 10.000 (tízezer) Ft-ot, VIII. r. vádlott 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) Ft-ot visel.

Indokolás

I.

A Debreceni Törvényszék a rendelkező részben írt határozatával

I.r. vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette (Btk. 339. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és d) pont), 2 rb. társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete (Btk. 164. § (1), (3) bekezdés), társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette (Btk. 221. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) és d) pont, (4) bekezdés) és testi sértés bűntettének kísérlete (Btk. 164. § (1) bekezdés, (8) bekezdés I. fordulat) miatt halmazati büntetésül 3 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra;

ifj. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette (Btk. 339. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és d) pont), társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete (Btk. 164. § (1), (3) bekezdés), társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette (Btk. 221. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) és d) pont, (4) bekezdés) és bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete (Btk. 164. § (1) bekezdés, (8) bekezdés I. fordulat) miatt halmazati büntetésül 3 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra;

fk. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette (Btk. 339. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és d) pont), társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete (Btk. 164. § (1), (3) bekezdés), társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette (Btk. 221. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) és d) pont, (4) bekezdés) és bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete (Btk. 164. § (1) bekezdés, (8) bekezdés I. fordulat) miatt halmazati büntetésül 2 év 10 hónap fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra;

VI.r. és VIII.r. vádlottakat bűnsegédként elkövetett garázdaság bűntette (Btk. 339. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és d) pont), társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette (Btk. 221. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) és d) pont) és bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete (Btk. 164. § (1) bekezdés, (8) bekezdés I. fordulat) miatt egyaránt 1 év 6 hónap, végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte.

Meghatározta a feltételes szabadságra bocsáthatóság legkorábbi időpontját, rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről, és a bűnügyi költség viseléséről.

II.

Az elsőfokú ítélet ellen egyrészt az ügyész jelentett be fellebbezést fk. III.r. vádlott vonatkozásában a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja alapján abszolút eljárási szabálysértésre hivatkozva, az elsőfokú ítéletnek e vádlottat érintő hatályon kívül helyezése érdekében. Indokai szerint az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett, amikor fk. III.r. vádlott távollétében hirdette ki az ítéletet. A bíróság a tárgyalást a határozat meghozatalára és kihirdetésére napolta el. A fiatalkorú vádlott esetében azonban érvelése szerint a Be. 322. § (2) bekezdése nem biztosítja annak a lehetőségét, hogy a bíróság a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében hirdesse ki az ítéletét. A Be. 461. § (1) bekezdésének, valamint a 279. § (3) bekezdésének helyes értelmezésével megállapítható, hogy csak a szabályszerűen megidézett felnőtt vádlottnál teszi lehetővé a törvény a terhelt távollétében a határozat kihirdetését. Az ítélethirdetés a tárgyalás érdemi része. A bíróság ekként olyan személy távollétében tartotta meg a tárgyalást, akinek részvétele a törvény érelmében kötelező, így a fiatalkorú vádlottnál abszolút hatályon kívül helyezési ok valósult meg. A többi vádlottra nézve az ügyész nem élt jogorvoslattal.

Az ítéletet másfelől védelmi perorvoslatok támadták.

I.r. vádlott védője elsősorban felmentésért, másodlagosan enyhítésért;

ifj. II.r. vádlott védője enyhítés érdekében;

fk. III.r. vádlott védője a jogorvoslat irányának megjelölése nélkül;

VI.r. vádlott és védője enyhítés céljából;

VIII.r. vádlott védője elsősorban felmentésért, másodsorban a büntetés enyhítése érdekében jelentett fellebbezést.

Az ítélet IV.r., V.r., VI.r., IX.r., X.r. és XI.r. vádlottak vonatkozásában első fokon jogerőre emelkedett.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.377/2015/3-I. számú átiratában fk. III.r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló ügyészi fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint az ügyészi jogorvoslatban kifejtettek szerint a fiatalkorú vádlottnál az ítélet hatályon kívül helyezését eredményező feltétlen eljárási szabálysértés valósult meg. A többi fellebbezéssel érintett vádlottnál - a tényállást, a cselekmények jogi minősítését, a kiszabott büntetéseket és járulékos kérdésekben hozott rendelkezéseket is törvényesnek tartva - az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A Be. 361. § alapján tartott nyilvános ülésen az ügyész a fellebbezésekre tett észrevételében foglaltakat fenntartva fk. III.r. vádlott tekintetében az ítélet hatályon kívül helyezését, a többi, jogorvoslattal élő vádlottnál a határozat helybenhagyását indítványozta.

A nyilvános ülésen I.r. vádlott a védelmi fellebbezést fenntartva elsősorban bizonyítottság hiánya miatt a vádlott felmentésére, másodlagosan enyhébb minősítés megállapítására és a büntetés enyhítésére tett indítványt. Álláspontja szerint még a vádbeli tényállás bizonyítottsága esetén sem igazolható, hogy az I.r. vádlott a több részre tagolható erőszakos cselekménysorban szándékegységben járt el társaival. A garázdaság bűntetténél e vádlottnál a felfegyverkezve elkövetés nem állapítható meg, mint ahogy az sem, hogy szándéka kiterjedt arra, miszerint id. életveszélyes sérülést szenvedhet. E vádlottat cselekményében végig az vezette, hogy megakadályozza a verekedés kiszélesedését. Fiának megütését egy nevelő jellegű, "atyai feddésnek" értékelte csupán, mely nem tükrözi a súlyos sérülés okozására irányuló szándékot.