A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32744/2016/20. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) 62. §] Bíró: Tóth László

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

29.K.32.744/2016/20.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Panyik József ügyvéd (címe.) által képviselt felperes neve (címe.) , dr. Subai Gáspár jogtanácsos által képviselt Magyar Nemzeti Bank (címe.) alperes ellen közigazgatási határozat (H-JÉ-III-B-76/2016.) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 2016. június 24. napján kelt, H-JÉ-III-B-76/2016. számú határozatát hatályon kívül helyezi.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 300.000,- Ft (azaz háromszázezer) forint perköltséget.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes a neve "felszámolás alatt" (a továbbiakban: Társaság) volt igazgatósági tagja. Az alperes a alperes neve ról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 62. §-a, 64. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2015. március 2. napjától kezdődően a Társaság működésének ellenőrzésére hivatalbóli ellenőrzési eljárás keretében - korlátozott terjedelmű és mélységű, nem teljes körű - célvizsgálatot indított.

Az alperes a Társaság vizsgálata során megállapította, hogy a Társaság eszközei nem nyújtottak elegendő fedezetet az ügyfélkövetelések teljesítésére, továbbá a Társaság likviditási és tőkehelyzete nem biztosította a Társaság jövőbeni működését. A fentiek miatt az MNB 2015. április 20. napján meghozott H-JÉ-III-18/2015. számú határozatában visszavonta a Társaság tevékenységi engedélyét, egyidejűleg kezdeményezte a felszámolását. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma 6.Fpk.01-15-001638/3. számú végzésével 2015. április 22. napján elrendelte a Társaság felszámolását.

Az alperes az MNB tv. 62. §-ában és 64. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Társaság vizsgálata során feltárt jogszabálysértő körülmények kialakulásáért való személyes felelősség megállapítására irányulóan, 2015. augusztus 28. napján kelt kiértesítő levélben foglaltak alapján kezdődően hivatalbóli ellenőrzési eljárás keretében célvizsgálatot indított a felperessel szemben. A személyes felelősség vizsgálata annak tisztázására irányult, hogy a Társaságnál az ügyfélkövetelés védelmi, valamint a tevékenységgyakorlásra vonatkozó egyéb jogszabályi és szabályzati rendelkezések megsértésével összefüggésben feltárt súlyosan jogsértő körülmények kialakulásáért mennyiben állapítható meg a felperes, mint a Társaság vezető állású személyének - az igazgatóság tagja - a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott személyes felelőssége.

Az alperes a célvizsgálat eredményeként a 2016. július 22. napján meghozott 2016. július 22. napján kelt, H-JÉ-III-B-89/2016. számú határozatában a felperest, mint a Társaság volt igazgatósági tagját a befektetési vállalkozás igazgatósági, valamint irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete tagjának felelősségére vonatkozó jogszabályi előírások súlyos megsértése miatt 20.000.000,- forint összegű felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.

A felperes keresetet nyújtott be az alperesi határozat ellen, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte. A keresetben előadottak szerint az alperesi határozat semmis, tekintettel arra, hogy meghozatala során az alperesi hatóság megsértette a felperes tisztességes eljáráshoz való jogát.

A felperes a per során arra is hivatkozott, hogy az alperesi határozat meghozatalára, valamint kiadmányozására nem az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően került sor, mivel azt a határozat fejrészében foglaltak szerint az alperes nevében eljáró Pénzügyi Stabilitási Tanács helyett a határozatot kiadmányozó neve alelnök a saját nevében eljárva hozta meg, ezért a döntés semmis. E körben a felperes hivatkozott az 1/2003. KPJE határozatban foglaltakra.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte, fenntartva a határozatában foglaltakat. Az alperesi álláspont szerin a határozat mind meghozatala körülményeit tekintve, mind pedig a döntés érdeme vonatkozásában megfelelt az MNB tv. és a Bszt. irányadó rendelkezéseinek, a felperes a Társaságnál megvalósult jogszabálysértéseket nem vitatta, a felőssége e körben vezető állású személyként fennállt, keresete tehát megalapozatlan. Az alperes a semmiség körében arra hivatkozott, hogy a határozat megfelel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdés f) és g) pontjában foglaltaknak, illetve az MNB tv. irányadó rendelkezéseinek.

A felperes keresete az alábbiak szerint alapos.

A bíróság a keresettel támadott alperesi határozatot a Ket. 109. §-a, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 324. § (2) bekezdés a) pontja és 339/A. §-a értelmében a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján, a kereset és az ellenkérelem keretei között vizsgálta felül, a tényállást a peres felek nyilatkozatai, az általuk csatolt okirati bizonyítékok, továbbá a közigazgatási és peres iratok tartalma alapján állapította meg.

A Pp. 339. § (1) bekezdése értelmében, ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi.

A Legfelsőbb Bíróság (Kúria) Közigazgatási Kollégiumának 1/2011. (V. 9.) KK véleménye szerint a fél a közigazgatási szerv határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva kérheti; keresetében anyagi és eljárási jogszabálysértésre hivatkozhat, és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. E zekben a perekben a bíróság elsősorban azt vizsgálja, hogy a határozat megfelel-e az anyagi jogszabályoknak. Önmagában eljárási jogszabálysértés miatt azonban csak akkor van helye a határozat hatályon kívül helyezésének, ha az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihatott.

A Ket. 19. § (3) bekezdése szerint a hatóság a hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át, kivéve, ha törvény a hatáskör törvényben meghatározott esetben, az ott meghatározott másik hatóságra való átruházását kivételesen lehetővé teszi. Nem minősül a hatáskör átruházásának, ha a hatáskör gyakorlója kiadmányozási jogát jogszerűen átengedte.

A Ket. 72. § (1) bekezdése f) valamint g) pontjai alapján a határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával, a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.