A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27042/2011/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §, 78. §] Bírók: Bacsa Andrea, Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Vitál-Eigner Beáta

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.34030/2009/11., *Fővárosi Ítélőtábla Kf.27042/2011/5.*, 1/2024. (I. 9.) AB határozat

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Kf.27.042/2011/5. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5., hiv. sz.: ...) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2010. évi október hó 29. napján kelt 19.K.34.030/2009/11. számú ítélete ellen a felperesek által 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2011. évi május hó 11. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek külön-külön 40.000 (azaz negyvenezer) - 40.000 (azaz negyvenezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - ugyancsak külön-külön 36.000 (azaz harminchatezer) - 36.000 (azaz harminchatezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes a 2007. január 25. napján kelt ... számú határozatában megállapította, hogy az I.r. felperes és a II.r. felperes 2004. január 1-jétől kezdődően napi rendszerességgel, a Váci utcára és közvetlen környékére kiterjedően versenykorlátozó módon egyeztették árfolyamaikat. A jogsértés miatt az I.r. felperessel szemben 3.600.000 forint, a II.r. felperessel szemben 1.000.000 forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki. A határozat indokolása szerint 2005. július 19-én de. 9:40 órakor az I.r. felperestől érkezett egy fax a II.r. felpereshez, amely 15 db árfolyamot tartalmazott. A II.r. felperes aznapi 9:52 órakor kinyomtatott árfolyamai közül az EUR és a NOK mind eladási, mind a vételi árfolyamai, ezen kívül a CHF, HKK, SKK eladási, a CZK, SIT vételi árfolyamai megegyeztek a faxon szereplő árfolyamokkal. Emellett az I.r. felperesnél egy árfolyamozás című, kézzel írott lapot találtak, amelyen többek között megtalálható a versenytársak fax számai között a II.r. felperes alkalmazottjának száma is. A bekért híváslisták szerint a kapcsolatfelvételre rendszeresen sor került. A felperesek megsértették a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11.§-ának (2) bekezdés a) pontját, mert összehangolt magatartásuk a Váci utcán található irodáik tekintetében korlátozta a versenyt. Mivel a faxot kapó II.r. felperes a rendszeres faxküldés ellen nem tiltakozott és az árképzése során figyelembe vette a kapott adatokat, a jogsértés az információ megküldésének egyirányúsága ellenére is megállapítható. Az árak szabad képzésének befolyásolására irányuló magatartásukra nem vonatkozik a Tpvt. 13.§-ának (1) bekezdése szerinti csekély jelentőségű kivétel. A felperesek nem adtak ésszerű magyarázatot arra, hogy miért éri meg az állításuk szerinti élénk versenyben rendszeresen, időbeli ráfordítással, anyagi költség mellett az árfolyamokat az egyik versenytársnak megküldeni. Az alperes álláspontja szerint nem képzelhető el egy hosszú ideig tartó, rendszeres, a faxot kapó vállalkozás nyitása előtt lezajló információközlésre más magyarázat, mint hogy az az árak egyeztetését szolgálta. Ez pedig - annak gyakorlati megvalósulásától, piaci hatásaitól függetlenül is - jogsértő. Figyelemmel arra, hogy a felperesek bevételének jelentős része az euró vételéből származik, az alperes az euró vételi árfolyamán alapuló kvantitatív elemzést végzett. Eszerint a felperesek piaci magatartása egymással sokkal nagyobb hasonlóságot mutat, mint bármelyik kettő és az ... vagy az ... A vizsgált 97 nap közül 68 napon ugyanaz volt az árfolyamuk, míg a többi napon tapasztalt eltérés lényegében egy forint, azaz jóval kisebb mértékű volt a többi pénzváltó árfolyamaihoz képest fennálló eltérésnél. A felperesek közötti piaci viselkedésben sokkal több párhuzamosság érhető tetten, mint a többi cég között. A bírság kiszabását az alperes indokoltnak tartotta, a bírságszámítás viszonyítási pontjaként a felperesek Váci utca és közvetlen környékére realizált forgalmát tekintette, amelyet a felperesektől kapott adatok alapján becsléssel határozott meg. A jogsérelem súlyával, azon belül a verseny veszélyeztetettségével kapcsolatban azt értékelte, hogy a felperesek magatartása az árak egyeztetésére irányult, az aktuálisan követendő piaci magatartásról való rendszeres informálás alkalmas volt az árak befolyásolására, emellett a jogsértések piaci hatással is jártak. A versenytorzító összehangolt magatartást a felperesek felróhatóan valósították meg, de a faxot küldő I.r. felperes aktívabb szerepet vállalt.

A felperesek keresetükben elsődlegesen a határozat megváltoztatását és a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését, harmadlagosan pedig a határozat részbeni megváltoztatását és a bírság mellőzését illetve mérséklését kérték. Előadták, hogy az alperes nem határozta meg megfelelően az érintett piacot, a helyettesíthetőséggel nem is foglalkozott. Magatartásuk objektíve alkalmatlan a hatás kifejtésére, a piaci verseny torzítására, mivel teljesen transzparens a piac és homogének a termékek. Maguk nem piacvezetők, a Váci utca és környékén 40-50 hivatalosan működő pénzváltóhely van. Az árfolyamok megküldésének nem ésszerű magyarázata az árak egyeztetése, az áregyeztetés feltételezése életszerűtlen és értelmetlen is. A pénzváltási tevékenységről szóló 297/2001. (XII.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 17.§-ának (6) bekezdése alapján ugyanis az árfolyamok nyilvánosak. Az I.r. felperes árfolyamai a faxok elküldésének időpontjában nyilvánosan, külön befektetés vagy más nehézség, költség nélkül, 4 perces sétával megismerhetők voltak. Ezen kívül azok nem a jövőbeli, hanem a múltbeli, legfeljebb a jelenlegi piaci magatartásra vonatkoztak, ezért kizárt, hogy az árfolyam megküldése bármilyen módon is csökkentené a piaci versenyből eredő kockázatot. A piaci környezetben a versenytársi árfolyamok beszerzése objektív szükségszerűség, annak módja indifferens a Tpvt. 11.§-a szempontjából. Bár figyelembe veszik a versenytársak árfolyamait, saját piaci magatartásukra, az általuk alkalmazott árfolyamokra vonatkozó döntéseiket önállóan hozzák meg. Hangsúlyozták, hogy az információáramlás az Európai Bíróság gyakorlata szerint sem tilos, az csak akkor jogsértő, ha az az adott körülmények között, a versenyhatóság által bizonyítottan versenytorzító jellegű. Az alperes figyelmen kívül hagyta a II.r. felperes ügyvezetőjének nyilatkozatát, miszerint elég nagy a verseny, ezért a versenytársak árfolyamait szokták figyelni, e tájékozódás pedig történhet fax útján is. Állították, hogy bevételük a vétel és az eladás különbségéből adódik, ezért nincs eladási és vételi marzs, hanem a vételi és eladási árfolyam közötti árfolyam marzs létezik csak. Az alperes nem adta indokát annak, hogy miért éppen az euró vételi árfolyamokat elemezte. Önkényesen választotta ki az összehasonlításnál figyelembe vett cégeket is. A pénzváltók többségükben nem a bankoktól szerzik be a valutát, hanem saját maguk veszik a turistáktól és ezt adják el. A marzs a meghatározó adat, ez pedig független az MNB közép árfolyamától és független a bankoktól is. Álláspontjuk szerint a versenykorlátozás akkor állapítható meg, ha legalább két cég árfolyamai együttesen és jelentősen az elvi 1/3 esetszámot meghaladóan térnek el a többi versenytárs által alkalmazott árfolyamtól. Ekkor tudnak ugyanis életszerűen többlethasznot realizálni a jogsértően összehangolt magatartásukkal. Az árfolyamaik a véletlenszerű eloszlásnál jóval kisebb arányban voltak alacsonyabbak az összehasonlítási mintánál. A turistacsapda modell esetükben nem érvényesül, hiszen tízméterenként vannak pénzváltók, a turistáknak gyakorlatilag többletköltség nélkül lehetőségük van az árinformáció összegyűjtésére. Utaltak még a párizsi bíróság egyik eseti döntésére, amely egy kevésbé transzparens piac esetében is megállapította, hogy az árak hasonlóságát a piac normális működése okozta. Mindezek alapján magatartásuk nem összehangolt, hanem párhuzamos volt. A jogsértés hiányára tekintettel indokolatlan a bírság kiszabása, annak összege jogellenes és méltánytalan. A bírságalapot az alperes tévesen határozta meg. A Váci utcán és környékén számos üzletük van, ezekkel kapcsolatban azonban az árfolyamok átküldését vagy párhuzamos magatartást nem állapított meg, mégis ezek forgalmát is figyelembe vette. Jogsértést kizárólag az euró vételi árfolyam tekintetében állapított meg, más valuták esetében semmilyen elemzést nem is végzett, ennek ellenére minden valutát bevont a bírságalapba. A faxot az I.r. felperes alkalmazottja küldte, az alperes nem bizonyította, hogy azt az I.r. felperes megbízásából tette. Ezen kívül indokolatlan a fax küldésére tekintettel az I.r. felperest súlyosabban bírságolni.