A Fővárosi Törvényszék P.21312/2007/8. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 6. §, 301. §, 349. §, 355. §] Bíró: Eglyné dr. Csurányi Csilla

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.21312/2007/8.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20928/2008/5., Kúria Pfv.20810/2009/6. (BH 2009.11.325)

***********

Fővárosi Bíróság

5. P. 21312/2007/8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság, mint elsőfokú bíróság dr.Gulyás Géza ügyvéd (1118 Budapest, Villányi út 55.) által képviselt ... felperesnek,

dr. Szabó Sándor ügyvéd (2651 Rétság, Rákóczi út 28.) által képviselt ... ... ( IV.rendű alperes címe), alperes ellen

Államigazgatás jogkörben okozott kár megtérítése iránt folyamatba tett perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 7.914.355.- Ft-ot, ebből 80.000.- Ft tőke után 2005. február 25-től járó 819.040.- Ft tőke után 2005. február 25-től a kifizetésig járó törvényes kamatokat, míg a különbözeti összeg 7.015.315.- Ft után 2004. december 2.-tól a kifizetésig számított törvényes kamatokat és 400.000.- Ft + áfa perköltséget.

A le nem rótt 474.000.- Ft kereseti illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ugyanennél a bíróságnál kell 4 példányban írásban benyújtani, a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten.

Tájékoztatja a bíróság a feleket arról, hogy a Pp. 256/A. §. /1/ bekezdés b./-d./ pontjaiban felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetőleg a fellebbezési határidő letelte előtt előterjesztett közös kérelmük alapján az ügy elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf. 21.677/2006/3. sorszámú részítéletében az elsőfokú bíróság 5.P.630.208/2004/16. sorszámú ítéletét ... vonatkozásában - aki a perben II.r. felperesként szerepel - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására utasította.

A hatályon kívül helyezés oka az volt, hogy az elsőfokú bíróság ítéletével csak a II.r. felperes eredeti kereseti kérelmét bírálta el, az azt meghaladó kereseti kérelemről nem döntött, nem tartalmaz a meghaladó keresetet elutasító rendelkezést.

A megismételt eljárásban a felperes jogi képviselője keresetét pontosította, a jogalap érintetlenül hagyása mellett az összegszerüséget 7.914.355.- Ft tőkében jelölte meg, melyből 80.000.- Ft után 2005. január 25-től, 819.040.- Ft után 2005. február 25-től és a 7.015.315.- Ft után 2004. december 2-től igényelte a kifizetésig terjedő időre számított törvényes kamatokat, valamint a perköltséget.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és költség megállapítására irányult.

A bíróság beszerezte a Fővárosi Bíróság 13.K.31405/2002. sz. peres iratait.

A felperes légi utaskísérő. Mint a ... dolgozója részt vehetett abban a gépkocsi előtakarékossági konstrukcióban, mely szerint bizonyos feltételek teljesülése esetén annak eredményeként gépjármüvet vámmentesen hozhat be az országba.

1992-től lehetett a gépkocsi előtakarékosságra jelentkezni, a gondolat a szakszervezettől indult ki, s mintegy másfél éves levelezés, tárgyalás előzte meg létrejöttét.

A felek között kifejezett szerződés nem volt, ezt helyettesítette a vám nyilvántartási könyv, amelyet a vámhatóság vezetett és ellenőrzött.

A feltételek a következők voltak:

A havi vámkedvezmény keret felét fel kellett ajánlani a gépkocsi előtakarékosságra, a másik felét meg lehetett tartani, árucikkek behozatalára.

Aki nem jelentkezett erre az akcióra, az az egész havi keretet megtarthatta, s azzal szabadon rendelkezett. Amennyiben az 50 % -ot nem használták fel bizonyos hónapokban, akkor ez egy megtakarítást jelentett és ezeket a vám összevonta, göngyölítette, jóváírta, majd a vámkönyvben pecséttel bejegyezte, hogy mennyi plussz vámkerettel rendelkeznek a havi vámkereten felül. További feltétel volt, hogy 731 külföldön eltöltött nap igazolása megtörténjen, valamint a bankszámlára utalt napidíjakból rendelkezésre álljon a gépkocsi vásárlásához szükséges összeg. Ezt a bankban vezetett számláról kellett igazolni, mely arra szolgált, hogy bizonyítsa a külföldi napi díjból került megtakarításra, s nem más forrásból származik.

A havi vámkeret összege az évek során változott és azt, hogy túllépés történik-e a szolgálatban lévő pénzügyőr határozta meg. Nem a külföldön vásárolt tárgyak forintra átváltott ára, hanem a belföldi forgalmi érték volt irányadó. Igy csak kalkulálni lehetett előre, de teljesen biztosnak lenni nem abban, történik-e keret túllépés vagy sem.

Kezdetben nem volt olyan rendelkezés, hogy nem lehet túllépni a vámkeretet akár egyetlen alkalommal sem.

A későbbiekben kifüggesztették az 1995. C. törvény mellékletét, a 2. számút, de annak hatálybalépésének időpontját kifejezetten nem közölték.

A szakszervezet érdeklődött, hogy ez milyen helyzetet, milyen változást okoz, a válasz az volt a vámosok részéről, hogy ők sem tudják és ugyanúgy folytatták és vezették a nyilvántartási könyveket mint eddig.

A szakszervezetnek ígérték, hogy hivatalosan küldenek részükre tájékoztatót, hogyan kell eljárni, de ilyen sem szóban, sem írásban nem érkezett.