31997R2027[1]

A Tanács 2027/97/EK rendelete (1997. október 9.) a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelősségéről

2027/97/EK RENDELET

(1997. október 9.)

a légifuvarozók utasok és poggyászuk légi szállítása tekintetében fennálló felelősségéről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 84. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Szerződés 189. cikkének c) pontjában megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ),

(1)

mivel a közös közlekedéspolitika keretén belül szükség van a légi balesetet szenvedett utasok védelme színvonalának javítására;

(2)

mivel a baleset esetén fennálló felelősségre vonatkozó szabályokat a nemzetközi légifuvarozásra vonatkozó egyes szabályok egységesítéséről szóló, Varsóban 1929. október 12-én aláírt egyezmény, illetve ezen egyezmény 1955. szeptember 28-i hágai módosítása, valamint az 1961. szeptember 18-i guadalajarai egyezmény - a továbbiakban egységesen Varsói Egyezmény - szabályozza az adott esetben alkalmazandó egyezmény szerint; mivel a Varsói Egyezményt világszerte egyaránt alkalmazzák az utasok és a légifuvarozók érdekében;

(3)

mivel a felelősség Varsói Egyezményben meghatározott határa túl alacsony a mai gazdasági és szociális viszonyok között, és ez gyakran hosszadalmas jogi eljárásokhoz vezet, melyek ártanak a légi közlekedésről alkotott általános képnek; mivel ennek eredményeképpen a tagállamok különböző mértékben felemelték a felelősség határát, ami a nemzetközi repülési piacon egymástól eltérő közlekedési feltételeket eredményezett;

(4)

mivel ezen felül a Varsói Egyezmény kizárólag a nemzetközi közlekedésre vonatkozik; mivel a repülés belső piacán eltörölték a nemzeti és nemzetközi közlekedés közötti megkülönböztetést; mivel emiatt azonos mértékű és természetű felelősség szükséges a nemzeti és a nemzetközi közlekedés terén;

(5)

mivel a Varsói Egyezmény teljes felülvizsgálata és módosítása már jó ideje esedékes, és hosszú távon egységesebb és alkalmazhatóbb intézkedéseket eredményezne nemzetközi szinten a légi fuvarozók balesetek esetén fennálló felelősségét illetően; mivel a Varsói Egyezményben megállapított felelősség határának emelésére irányuló erőfeszítéseket többoldalú tárgyalások keretében folytatni kell;

(6)

mivel a szubszidiaritás elvével összhangban közösségi szintű intézkedés kívánatos a légi fuvarozók felelőssége terén a harmonizáció elérése érdekében, és ez iránymutatásul szolgálhat az utasok megerősített védelmére az egész világra kiterjedően;

(7)

mivel szükség van a felelősség valamennyi, a Varsói Egyezmény 22. cikkének (1) bekezdése szerinti, illetve minden egyéb jogszabályi vagy szerződéses pénzügyi korlátozásának a megszüntetésére a jelenlegi nemzetközi folyamatoknak megfelelően;

(8)

mivel annak elkerülése érdekében, hogy a balesetek áldozatai ne részesüljenek kártérítésben, a Közösség légifuvarozói az utas halálából, sérüléséből vagy egyéb testi sérelméből eredő, a Varsói Egyezmény 17. cikke szerinti kár miatti bármely kártérítési kérelem esetén egy bizonyos összeghatárig nem élhetnek a Varsói Egyezmény 20. cikkének (1) bekezdése szerinti védekezéssel;

(9)

mivel a Közösség légifuvarozói mentesülhetnek a felelősség alól, ha a kár az érintett utas hibájából következett be;

(10)

mivel meg kell határozni az e rendeletből eredő kötelezettségeket a légifuvarozók engedélyezéséről szóló, 1992. július 23-i 2407/92/EGK tanácsi rendelet ( 4 ) 7. cikkének fényében; mivel ebben a tekintetben a Közösség légifuvarozóinak az e rendeletben meghatározott összeghatárig biztosítással kell rendelkezniük;

(11)

mivel a Közösség légifuvarozóinak mindig jogosultnak kell lenniük harmadik féllel szembeni visszkereseti igény érvényesítésére;

(12)

mivel a gyors előlegfizetés jelentős mértékben segítheti a kártérítésre jogosult sérült utasokat vagy természetes személyeket a légi balesetből eredő azonnali költségek fedezésében;

(13)

mivel az utas halála, illetve az utas által elszenvedett sérülés vagy bármilyen más testi sérelem esetére szóló felelősség természetére és korlátozására vonatkozó szabályok a fuvarozó és az utas közötti légiközlekedési szerződésben foglalt szállítási feltételek részét képezik; mivel annak érdekében, hogy csökkenjen a verseny torzításának veszélye, harmadik országok szállítóinak kellőképpen tájékoztatniuk kell az utasokat a szállítási feltételeikről;

(14)

mivel célszerű és szükséges, hogy az e rendeletben meghatározott pénzügyi határokat felülvizsgálják annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a gazdasági fejlődést és a nemzetközi fórumokon bekövetkezett fejleményeket;

(15)

mivel a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) keretében folyik a Varsói Egyezmény felülvizsgálata; mivel a felülvizsgálat eredményének megszületéséig a Közösség átmeneti jellegű intézkedésekkel növeli az utasok védelmét; mivel az ICAO által folytatott felülvizsgálatot követően a Tanácsnak a lehető leggyorsabban felül kell vizsgálnia e rendeletet,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ez a rendelet a Montreali Egyezménynek az utasok és poggyászuk légi szállítására vonatkozó lényeges rendelkezéseit hajtja végre, és egyes kiegészítő rendelkezéseket állapít meg. E rendelkezéseknek az alkalmazását kiterjeszti az egyetlen tagállamon belüli légifuvarozásra is.

2. cikk

(1) E rendelet alkalmazásában:

a) "légifuvarozó": érvényes üzemelési engedéllyel rendelkező légi közlekedési vállalkozást jelent;

b) "közösségi légifuvarozó": a 2407/92/EGK rendelet rendelkezéseivel összhangban valamely tagállam által kiadott érvényes üzemelési engedéllyel rendelkező légifuvarozót jelent;

c) "kártérítésre jogosult személy": az alkalmazandó joggal összhangban egy igénylésre jogosult utast jelent, vagy bármely személyt, aki ezen utasra tekintettel kártérítésre jogosult;

d) "poggyász": más előírás hiányában, a Montreali Egyezmény 17. cikke (4) bekezdésének értelmében mind ellenőrzött, mind nem ellenőrzött poggyászt jelent;

e) "SDR": a Nemzetközi Valutaalap által meghatározott különleges lehívási jogot jelenti;

f) "Varsói Egyezmény": a nemzetközi légifuvarozásra vonatkozó egyes szabályok egységesítéséről szóló, Varsóban 1929. október 12-én aláírt egyezményt, illetve a Varsói Egyezmény 1955. szeptember 28-i hágai módosítását és a Varsói Egyezményt kiegészítő, 1961. szeptember 18-án Guadalajarában megkötött egyezményt jelenti;

g) "Montreali Egyezmény": az 1999. május 28-án Montrealban aláírt "nemzetközi légifuvarozásra vonatkozó egyes szabályok egységesítéséről szóló egyezményt" jelenti.

(2) Az e rendeletben szereplő, az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalmak egyenértékűek a Montreali Egyezményben használt fogalmakkal.

3. cikk

(1) Az utasok és poggyászuk tekintetében a közösségi légifuvarozó felelősségét a Montreali Egyezménynek az ilyen felelősségre vonatkozó összes rendelkezése szabályozza.

(2) A 2407/92/EGK rendelet 7. cikkében meghatározott biztosítási kötelezettség, az utasokkal szembeni kötelezettséggel kapcsolatban úgy értelmezendő, hogy a közösségi légifuvarozó olyan szintű biztosítással rendelkezik, amely megfelelő ahhoz, hogy a kártérítésre jogosult minden személy megkaphassa azt a teljes összeget, amelyre e rendelettel összhangban jogosult.

3a. cikk

Az a kiegészítő összeg, amelyet a Montreali Egyezmény 22. cikkének (2) bekezdésével összhangban valamely közösségi légifuvarozó igényelhet, amennyiben egy utas a poggyászainak rendeltetési helyére történő szállítása tekintetében különleges érdeknyilatkozatot tesz, olyan díjszabáson alapul, amely az érintett poggyász szállításával és biztosításával járó, a poggyász becsült értékét meghaladó vagy a felelősséghatár alatti többletköltségekkel kapcsolatos. A díjszabást kérés alapján az utasok rendelkezésére kell bocsátani.

5. cikk

(1) A közösségi légifuvarozó késedelem nélkül és minden esetben a kártérítésre jogosult természetes személy azonosításának megállapítását követően legkésőbb 15 napon belül olyan előleget fizet, amelyre az elszenvedett nehézségekkel arányos alapon szükség lehet a közvetlen anyagi szükségletek kielégítésére.

(2) Az (1) bekezdéstől függetlenül halál esetén az utasonként kifizetett előleg nem lehet kevesebb 16 000 SDR euróban kifejezett értékénél.

(3) Az előleg kifizetése nem jelenti a felelősség elismerését, és a közösségi légifuvarozó felelőssége alapján kifizetett minden további összeggel ellentételezhető, de nem követelhető vissza, kivéve a Montreali Egyezmény 20. cikkében előírt esetekben vagy, amennyiben az a személy, aki az előleget megkapta, nem a kártérítésre jogosult személy volt.

6. cikk

(1) Minden légifuvarozó, amennyiben légifuvart értékesít a Közösségben, biztosítja, hogy valamennyi értékesítési helyen - a telefonon és Interneten keresztüli értékesítést is ideértve - az utasok rendelkezésére bocsássák az utasok és poggyászaik felelősségét szabályozó fő rendelkezések összefoglalását, beleértve a határidőket a kártérítési per indításához és a poggyászra vonatkozó különleges nyilatkozattétel lehetőségét is. E tájékoztatási követelménynek való megfelelés céljából a közösségi légifuvarozók a mellékletben ismertetett tájékoztatót használják. Ilyen tájékoztató nem használható kártérítési igény alapjaként, és nem tekinthető e rendelet vagy a Montreali Egyezmény értelmezésének.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított tájékoztatási követelményeken kívül valamennyi légifuvarozó a Közösségben nyújtott vagy vásárolt légifuvar tekintetében minden egyes utasnak írásbeli tájékoztatást ad az alábbiakról:

- haláleset vagy sérülés esetére a fuvarozó felelősségének az adott repülőútra vonatkozó határáról, amennyiben létezik ilyen határ,

- poggyász megsemmisülése, elvesztése vagy károsodása esetében a fuvarozó felelősségének az adott repülőútra vonatkozó határáról és figyelmeztetésről arra vonatkozóan, hogy az ennél értékesebb poggyászra fel kell hívni a légitársaság figyelmét az utasfelvételnél, vagy azt az utasnak teljes mértékben az utazás előtt biztosítania kell,

- a késedelem okozta kár tekintetében a fuvarozó felelősségének az adott repülőútra vonatkozó határáról.

(3) Minden olyan fuvarozás esetében, amelyet a közösségi légifuvarozók teljesítenek, az (1) és (2) bekezdés tájékoztatási követelményeivel összhangban jelzett határok az e rendelettel megállapított határokkal megegyeznek, kivéve, ha a közösségi légifuvarozó magasabb határokat alkalmaz önkéntes kötelezettségvállalás végett. A nem közösségi légifuvarozók által teljesített valamennyi fuvar esetében az (1) és (2) bekezdés csak a Közösségbe, Közösségből vagy Közösségen belüli fuvarozással kapcsolatban alkalmazandó.

7. cikk

A 889/2002/EK rendelet ( 5 ) alkalmazása kezdetének napjától számított 3 évnél nem később a Bizottság jelentést készít e rendelet alkalmazásáról. Nevezetesen, a Bizottság megvizsgálja a Montreali Egyezmény vonatkozó cikkeiben említett összegek módosításának szükségességét a gazdasági fejlődések és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet letéteményese értesítéseinek figyelembevételével.

8. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő egy év elteltével lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

A légifuvarozó utasokkal és poggyászukkal szembeni felelőssége

Ez a tájékoztató összefoglalja a közösségi légifuvarozók által alkalmazott, a közösségi jogalkotás és a Montreali Egyezmény által megkövetelt felelősség szabályait.

Kártérítés halál vagy sérülés esetén

Utas sérülése vagy halála esetén a felelősségnek nincs összegszerűen kifejezhető határa. 100 000 SDR (helyi pénznemben kifejezett, megközelítő) összegig terjedő károk esetén a légi fuvarozó nem vitathatja a kártérítési igényt. Ezen összeg felett a légifuvarozó védheti magát a követeléssel szemben, bizonyítva, hogy nem járt el gondatlanul vagy más vétkes módon.

Előleg

Amennyiben egy utas meghalt vagy megsérült, a légifuvarozónak kötelessége előleget fizetnie a közvetlen anyagi szükségleteik fedezésére a kártérítésre jogosult személy azonosításától számított 15 napon belül. Halál esetén ez az előleg nem lehet kevesebb mint 16 000 SDR (helyi pénznemben kifejezett összege).

Az utas késése

Az utas késése esetén a légifuvarozó felelős a kárért, kivéve, ha minden ésszerű intézkedést megtett a kár elkerülése érdekében, vagy lehetetlen volt ilyen intézkedések meghozatala. Az utas késéséért a felelősség 4 150 SDR-re (helyi pénznemben kifejezett összegére) korlátozódik.

A poggyász késése

A poggyász késése esetén a légifuvarozó felelős a kárért, kivéve, ha minden ésszerű intézkedést megtett a kár elkerülése érdekében, vagy lehetetlen volt ilyen intézkedések meghozatala. A poggyász késéséért a felelősség 1 000 SDR-re (helyi pénznemben kifejezett összegére) korlátozódik.

A poggyász megsemmisülése, elvesztése vagy károsodása

A légifuvarozó legfeljebb 1 000 SDR-ig (helyi pénznemben kifejezett összegben) felelős a poggyász megsemmisüléséért, elvesztéséért vagy károsodásáért. Ellenőrzött poggyász esetében még akkor is felelős, ha nem vétkes, kivéve, ha a poggyász hibás volt. Nem ellenőrzött poggyász esetében a fuvarozó csak akkor felelős, ha vétkesnek bizonyul.

Magasabb határok poggyászra

Az utasra magasabb felelősséghatár is vonatkozhat, amennyiben legkésőbb az utasfelvételnél külön nyilatkozatot tesz, és kiegészítő díjat fizet.

Poggyásszal kapcsolatos reklamációk

Amennyiben a poggyász károsodott, késett, elveszett vagy megsemmisült, az utasnak a lehető leghamarabb írásban kell értesítenie a légifuvarozót, és panaszt kell emelnie. Ellenőrzött poggyász károsodása esetén az utasnak 7 napon belül, késés esetén 21 napon belül kell írnia és panaszt tennie, mindkét esetben attól a naptól számítva, amikor a poggyászt az utas rendelkezésére bocsátották.

Szerződéses és tényleges fuvarozók felelőssége

Amennyiben a repülést ténylegesen végrehajtó légifuvarozó nem azonos a szerződő légifuvarozóval, az utasnak joga van bármelyikkel szemben panaszt emelni vagy kártérítési igényt benyújtani. A jegyen feltüntetett légifuvarozó neve vagy kódja a szerződő légifuvarozót jelöli.

Perindítási határidő

Kártérítési igények érvényesítéséhez minden peres eljárást a repülőgép megérkezésének napjától vagy attól a naptól számított 2 éven belül kell indítani, amikor a repülőgépnek meg kellett volna érkeznie.

A tájékoztatás alapja

A fenti szabályok az 1999. május 28-i Montreali Egyezményen alapulnak, amelyet (a 889/2002/EK rendelettel módosított) 2027/97/EK rendelet és a tagállamok nemzeti jogszabályai hajtanak végre.

( 1 ) HL C 104., 1996.4.10., 18. o., és HL C 29., 1997.1.30., 10. o.

( 2 ) HL C 212., 1996.7.22., 38. o.

( 3 ) Az Európai Parlament 1996. szeptember 17-i véleménye (HL C 320., 1996.10.28., 30. o.), a Tanács 1997. február 24-i közös álláspontja (HL C 123., 1997.4.21., 89. o.) és az Európai Parlament 1997. május 29-i határozata (HL C 182., 1997.6.16.).

( 4 ) HL C 240., 1992.8.24., 1. o.

( 5 ) HL L 140., 2002.5.30, 2. o.