A Fővárosi Törvényszék P.21465/2015/25. számú határozata kártérítés tárgyában. [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 37. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. §, (1) bek., 6:519. §, 6:522. §, (1) bek., 6:531. §] Bíró: Bene Lajos

Fővárosi Törvényszék

...P.../2015/25.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Somos Iván ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a Dr. Pataki János Ügyvédi Iroda részéről dr. Pataki János ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 5.000 ,-Ft-ot (ötezer forintot) és ez után 2014. május 21. napjától a fizetés napjáig számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű kamatot.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 114.300 ,-Ft (száztizennégyezer-háromszáz forint) perköltséget, továbbá fizessen meg külön felhívásra a Magyar Államnak 108.000,- Ft (száznyolcezer forint) illetéket.

A bíróság a keresetet ezt meghaladóan elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Törvényszéken lehet 3 példányban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő és ezt igazolja. A fél rászorultsága esetén pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését kérheti. A kérelmet a jogi segítségnyújtó szolgálatnál kell előterjeszteni.

I n d o k o l á s :

A felperes tulajdonában állt az ingatlannyilvántartás szerint ingatlan címe. szám alatti, természetben ingatlan címe szám alatti társasházban egy lakás és egy garázs. A felperes a lakást és a garázst eladta 1-es személynek, azonban az önálló albérletként nyilvántartásba vett település .../A/5. hrsz. alatti garázs vonatkozásában a vevő tulajdonjogának bejegyzése nem történt meg.

Az alperes végrehajtó iroda 285.V.1090/2014. számon az cég neve Zrt. végrehajtást kérő kérelme alapján végrehajtást foganatosított a felperessel szemben. Az alperes az ingatlannyilvántartás adatai alapján megállapította, hogy a felperes tulajdonjoggal rendelkezik a fenti társasházban, ezért 2-es személy végrehajtóhelyettes 2014. május 21. napján megjelent a helyszínen. A végrehajtóhelyettes itt találkozott 1-es személlyel, aki közölte, hogy a felperes elköltözött, már nem lakik ott. A végrehajtóhelyettes az eljárásról készült végrehajtási jegyzőkönyvet helyszínen kitöltve és összehajtva a társasház közös postaládájába helyezte el. 1-es személy jegyzőkönyvet átadta a társasházban lakó 3-as személynek, aki a felperes nagynénje. 3-as személy a jegyzőkönyvet eljuttatta a felperesnek. 2014. június 7. napján a végrehajtóhelyettes foglalási jegyzőkönyvet hagyott a társasház postaládájában. Ezt is 1-es személy találta meg, majd átadta 3-as személynek, aki azt a felpereshez továbbította. 1-es személy e jegyzőkönyv alapján megállapította, hogy őnála kísérelt meg foglalást a végrehajtó, ezért tulajdoni lappal igazolva jelezte az eljáró végrehajtónál, hogy ő a lakás tulajdonosa, kérte a további foglalási kísérletek mellőzését. Ezt követően a végrehajtó a helyszínen nem járt el.

A felperes eljárást kezdeményezett a hatóság Hatóságánál, amely a .../2014/V. számú határozatában tájékoztatta a felperest arról, hogy álláspontja szerint jogsértő az a magatartás, ha a végrehajtó a végrehajtási iratokat nem postai úton kézbesíti az adósnak, hanem a társasház postaládájában helyezi el.

A felperes 2016. május 10. napján tartott tárgyaláson leszállított és 2016. szeptember 20. napján fenntartott keresetében kérte a bíróságtól, hogy kötelezze az alperest 800.000 ,-Ft sérelemdíj kárátalányként történő megfizetésére. Kérte továbbá a megítélt összeg 2014. május 21. napjától számított törvényes kamatai, valamint perköltség megfizetésére kötelezni az alperest. Jogi képviselője munkadíját megbízási szerződés alapján kérte megállapítani.

Leszállított keresetében azt állította, hogy az alperes jogszabályellenesen nem zárt borítékban, hanem nyílt iratként helyezte el a végrehajtási iratokat a társasház közös postaládájában, így illetéktelen személyek tudomást szerezhettek személyes adatairól, illetőleg azon magántitkáról, hogy vele szemben végrehajtás folyik, ki milyen összegre folytat végrehajtást.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Kérte a felperes perköltségben marasztalását.

Azt állította, hogy a végrehajtóhelyettes zárt borítékban helyezte el a társasház postaládájában a végrehajtási iratokat. Állította továbbá, hogy a felperes adósként nem illetik meg teljeskörűen a magántitokhoz, személyes adatok védelméhez való jogok, mert maga a végrehajtási eljárás éppen az adós rosszhiszemű magatartása, nemteljesítése miatt indult meg, így az eljárást egy jóhiszeműségében, illetőleg ártatlanságában megcáfolt személy ellen kell lefolytatni. Rámutatott arra, hogy nem kizárólag postai úton kézbesíthetőek a végrehajtási iratok, mivel a végrehajtói úton is kézbesíthetőek a 250/2004. Korm. rendelet 26. § alapján. Vitatta azt is, hogy a felperest bármilyen sérelem érhette a magántitok esetleges kiszivárgása kapcsán.

A kereset túlnyomórészt alaptalan.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:52. § (1) bekezdése szerint akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.

A (2) bekezdés szerint a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.