250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet

a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 307. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

(1)[4] A Vht. 31/D. § szerinti végrehajtói kézbesítés (a továbbiakban: kézbesítés) célja az, hogy - az eljárási jogok gyakorlásának biztosítása érdekében - a jogszabályban meghatározott határozat, értesítés annak címzettje részére polgári nemperes eljárás lefolytatásával vagy polgári nemperes eljárás lefolytatásával is kézbesítésre kerüljön.

(2) A kézbesítés során - a Vht.-ban nem szabályozott kérdésekben - e rendelet szerint kell eljárni.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a) kézbesítési végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó): a kézbesítést végző önálló bírósági végrehajtó, valamint a helyette eljáró végrehajtó-helyettese és végrehajtójelöltje;

b)[5] kézbesítés: a végrehajtónak a Vht. és e rendelet szerinti eljárása a jogszabályban meghatározott határozat címzetthez történő eljuttatása érdekében;

c)[6] bírósági határozat: a Vht. 15. §-a szerinti jogerős bírósági határozat, egyezséget jóváhagyó végzés, 16. § a) pontja szerint közjegyzői határozat és közjegyző által jóváhagyott egyezség, a közjegyzőnek a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított költségjegyzéke, a 16. § b) pontja szerinti fegyelmi bíróságok határozata, amelynek a kézbesítése a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint már megtörtént, és az a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 137. § (2) bekezdése szerinti kézbesítési fikció folytán emelkedett jogerőre, valamint a 16. § o) pontja szerint a végrehajtónak a 34. § (8) bekezdése szerinti, a nem adóst fizetésre kötelező díjjegyzéke;

d)[7] bírósági irat: a bírósági határozat bíróság által készített kiadmányáról a végrehajtó által e rendelet rendelkezései szerint készített és záradékkal ellátott fénymásolat;

e)[8] kérelmező:

ea)[9] az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek a javára a bírósági határozat marasztalást tartalmaz, valamint aki a Pp. 141. §-a szerinti kérelem előterjesztésérére jogosult, továbbá akire nézve az ingatlan-nyilvántartási határozat valamely jog bejegyzéséről, módosításáról vagy törléséről rendelkezik, és kéri a kézbesítés lefolytatását;

eb) az a felszámoló, aki a felszámolás alatt álló szervezet vezetője részére a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) alapján, a Cstv. szerinti jogkörében felszámolói értesítést kíván eljuttatni;

ec)[10] az az önálló bírósági végrehajtó, aki az általa kiállított, a Vht. 34. § (8) bekezdésében foglalt feltételek szerinti, a nem adóst fizetésre kötelező díjjegyzék végrehajtói kézbesítését kéri;

f)[11] címzett:

fa)[12] az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akire nézve a bírósági határozat marasztalást tartalmaz, valamint akit a díjjegyzék fizetésre kötelez, továbbá akire nézve az ingatlan-nyilvántartási határozat valamely jog bejegyzéséről, módosításáról vagy törléséről rendelkezik, és akinek a részére a kérelmező kéri a kézbesítést;

fb) a felszámolás alatt álló szervezet vezetője, akinek a részére a felszámoló a Cstv. alapján, a Cstv. szerinti jogkörében felszámolói értesítést kíván eljuttatni;

g)[13] kézbesítés helye: az a helyszín, ahol a bírósági, ingatlan-nyilvántartási vagy a felszámolói irat átadása, vagy annak megkísérlése e rendelet szerint megtörténik;

h) lakóhely: a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásába bejelentett lakóhely;

i) tartózkodási hely: a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásába bejelentett tartózkodási hely;

j) egyéb tartózkodási hely: a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásába be nem jelentett, akár életvitelszerű, akár ideiglenes vagy alkalomszerű tartózkodásra szolgáló hely;

k)[14] egyszerű kézbesítés: a kézbesítés azon formája, amely esetében a kézbesítés helye megegyezik a jogszabályban meghatározott határozatban a címzett címeként megjelölt ingatlan címével, a felszámolás alatt álló szervezet vezetője esetén pedig a cégnyilvántartás szerinti címmel;

l)[15] különleges kézbesítés: a kézbesítés azon formája, amely esetében a kézbesítés helye a következő lehet:

1. a címzett lakóhelye (ha az nem egyezik meg a jogszabályban meghatározott határozatban megjelölt címmel, a felszámolás alatt álló szervezet vezetője esetén pedig a cégnyilvántartás szerinti címmel),

2. a címzett tartózkodási helye (ha az nem egyezik meg a jogszabályban meghatározott határozatban megjelölt címmel),

3. a címzett egyéb tartózkodási helye (lakás, üdülőhely, szálloda, oktatási, egészségügyi vagy szociális intézmény, büntetés-végrehajtási intézet, egyéb intézmény, munkahely vagy vállalkozási tevékenység helye, bármely egyéb olyan helyszín, ahol a címzett valamely időpontban vagy időszakban rendszeresen vagy eseti jelleggel, alkalomszerűen megtalálható),

4. szervezet esetében a címzett székhelye, telephelye, a tevékenysége folytatásának egyéb helye (iroda, aliroda, üzem, helyi kirendeltség stb.);

m)[16] helyettes átvevő: a díjjegyzéknek, a bírósági, ingatlan-nyilvántartási iratnak vagy a felszámolói iratnak a kézbesítés során a címzett helyett történő átvételére jogosult, e rendeletben meghatározott személy;

n)[17] hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozó;

o) kisebbségi nyelv: a Strasbourgban, 1992. november 5-én létrehozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának kihirdetéséről szóló 1999. évi XL. törvény 3. §-ában szereplő nyelv;

p)[18] közeli hozzátartozó: a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó;

q)[19] ingatlan-nyilvántartási határozat: az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető valamely jog bejegyzéséről, módosításáról vagy törléséről szóló, az ingatlanügyi hatóság által meghozott határozat, amellyel kapcsolatban a kézbesítési fikció valamely címzett vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 86. § (1) bekezdése alapján beállt, és amelynek végrehajtói kézbesítése az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 52/A. § (2) bekezdése alapján kérhető;

r)[20] ingatlan-nyilvántartási irat: az ingatlan-nyilvántartási határozat ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság) által készített kiadmányáról, a végrehajtó által e rendelet rendelkezései szerint készített és záradékkal ellátott másolat;

s)[21] felszámolói értesítés: a felszámolónak (felszámolóbiztosnak) a Cstv. alapján az adós gazdálkodó szervezet vezetői részére címzett felszólítása, értesítése, amellyel kapcsolatban a megkísérelt kézbesítés - a Cstv. 31. §-ában foglaltak szempontjából - eredménytelen volt, és amelynek végrehajtói kézbesítése a Cstv. 33. § (1) bekezdése alapján kérhető;

t)[22] felszámolói irat: a felszámolói értesítésről a végrehajtó által e rendelet rendelkezései szerint készített és záradékkal ellátott másolat.

u)[23] külföldi irat: a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Nmjtv.) 74. § (1) bekezdésében említett külföldi eljárásban keletkezett irat vagy az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti áttevő intézmény által előterjesztett jogsegélykérelem vagy az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikke szerint előterjesztett kérelem alapján kézbesíteni kért irat.

A kézbesítés iránti kérelem előterjesztése

3. §[24]

A kézbesítés iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) hivatali szervénél kell előterjeszteni. A kézbesítési ügyet a Kar hivatali szerve osztja ki jogszabály szerinti ügyelosztási szabályok alapján a címzett bírósági határozatban feltüntetett címe, különleges kézbesítés esetén a kérelmező által megjelölt egyéb kézbesítési hely alapján illetékes végrehajtók között akként, hogy a díjjegyzék kézbesítésére irányuló kérelmet előterjesztő végrehajtó részére e kézbesítési ügy nem osztható ki, azt a kézbesítési cím szerint illetékes, ugyanazon járásbíróság mellett működő másik végrehajtó részére kell kiosztani. Ha ez nem lehetséges, a kérelemben meghatározott kézbesítés helye szerinti vármegyében működő járásbíróság mellé kinevezett végrehajtónak kell kiosztani.

4. §[25]

A kérelmet az erre szolgáló, a Kar hivatali szerve által jóváhagyott formanyomtatvány kitöltésével kell előterjeszteni. A kérelem postai vagy elektronikus úton nyújtható be.

5. §

(1) A kérelemben meg kell jelölni a következő adatokat:

a) a kérelmező nevét és címét (elérhetőségét);

b) a kézbesítendő bírósági határozatot hozó bíróságot (közjegyzőt) és a bírósági határozat számát;

c) a természetes személy címzett nevét és különleges kézbesítés esetén személyazonosításra szolgáló adatait;

d)[26] ha a címzett szervezet: nevét, székhelyét és - ha a kézbesítést kérő arról tudomással bír - vezetőjének vagy képviselőjének a nevét, továbbá különleges kézbesítés esetén az azonosítására szolgáló egyéb adatait (nyilvántartási szám, adószám stb.),

e) ha a kérelmezőnek tudomása van róla, annak tényét, ha a címzett[27]

ea) 14 év alatti személy (a törvényes képviselő nevét és címét is meg kell jelölni),

eb) gondnokság alá helyezett személy (a gondnok nevét és címét is meg kell jelölni),

ec) írástudatlan, vak vagy súlyosan látássérült, illetve a latin betűket nem ismeri,

ed) a magyar nyelvet nem beszéli, ebben az esetben milyen nyelven ért,

ee) külföldi állampolgár,

ef) felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;

f) a kézbesítés igényelt formáját;

g) a kívánt kézbesítési helyet (ha arról a kérelmező tudomással rendelkezik);

h) ha a kérelem különleges kézbesítésre irányul, az ahhoz szükséges adatokat, illetve azt, hogy kézbesítési hely megjelölése esetén kéri-e a címzett felkutatását.

(2) Ha a kézbesítési helyről a kérelmező tudomással bír, azt a különleges kézbesítés iránti kérelmében azonosításra alkalmas módon (a kézbesítési hely címe, az intézmény neve stb.) meg kell jelölnie; ugyancsak meg kell jelölnie a kérelmében azt az időpontot, időtartamot vagy időszakot, amikor a címzett - tudomása szerint - a kézbesítési helyen megtalálható.

(3)[28] A kérelemhez mellékelni kell a jogerős bírósági határozat kiadmányát (szükség esetén a jogerőre emelkedését megállapító végzés kiadmányát) és a kézbesítési fikció beálltáról szóló bírósági értesítés másolatát, díjjegyzék esetén a díjjegyzék elektronikusan hitelesített példányát.

(4)[29] A kérelem előterjesztésével egyidejűleg nyilatkozni kell arról, hogy a kérelmező nem kért bírósági végrehajtást a címzett ellen, és a kérelemhez csatolni kell a kézbesítés külön jogszabályban meghatározott díjának (a továbbiakban: kézbesítési díj) megfizetését igazoló átutalási megbízás vagy postai feladóvevény másolatát.

6. §

(1)[30] A Kar hivatali szerve a kérelem érkezésétől számított 5 munkanapon belül kiosztja a kézbesítési ügyet, és átutalja a kérelmező által megfizetett kézbesítési díjat a kézbesítési végrehajtónak. Ha a kérelem nem tartalmazza a kézbesítési ügy kiosztásához szükséges adatokat, a Kar hivatali szerve a kérelmet - a kézbesítési díjnak a díj visszaküldésének költségével, illetve a postaköltséggel csökkentett összegével, valamint a csatolt iratokkal együtt - visszaküldi a kérelmezőnek, és egyúttal tájékoztatja őt a visszaküldés okáról. Ha a kérelem a kézbesítési ügy kiosztásához szükséges adatok mellett a kézbesítési díj befizetéséről szóló igazolást sem tartalmazza, a Kar hivatali szerve ezt feljegyzi a kérelemre; az további ügyintézést nem igényel.

(2)[31] A kézbesítési ügy végrehajtóhoz érkezésétől számított 5 munkanapon belül a végrehajtó a kérelmet megvizsgálja. Hiányos kérelem esetén erről tájékoztatja a kérelmezőt és felhívja a hiány pótlására. Ha a hiánypótlás a felhívásban megjelölt határidőn belül nem történik meg, a végrehajtó a kérelem teljesítése megtagadásának okát feljegyzi a kérelemre, és azt - a kézbesítési díjnak a díj visszaküldésének költségével, illetve a postaköltséggel csökkentett összegével, valamint a csatolt iratokkal együtt - visszaküldi a kérelmezőnek.

(3)[32] Ha a kérelem nem tartalmazza a kézbesítési díj befizetéséről szóló igazolást, a végrehajtó a kérelem megtagadásának okát feljegyzi a kérelemre; az további ügyintézést nem igényel.

(4) A végrehajtó a kérelem teljesítését akkor tagadja meg, ha

a) a kézbesítésnek a Vht. 31/D. §-ában foglalt feltételei nem állnak fenn,

b)[33] a kérelem hiányos, vagy ahhoz nem csatolták a bírósági határozat (jogerőt megállapító végzés) kiadmányát, illetve a kézbesítési fikció beálltát megállapító bírósági határozat másolatát;

c) a kézbesítés külön jogszabály szerinti díját nem előlegezték meg,

d)[34]

e) a kérelmező a határozat alapján már végrehajtást kezdeményezett a címzettel szemben, vagy az ezzel kapcsolatos nyilatkozat megtételét elmulasztotta,

f) természeti, földrajzi, biztonsági stb. okból a kérelemben megjelölt kézbesítési hely megközelíthetetlen, vagy

g) hivatalos tudomása van arról, hogy a címzett vagy a megjelölt kézbesítési cím nem létezik vagy beazonosíthatatlan.

7. §

(1) A kézbesítés a kérelemtől függően egyszerű kézbesítés vagy különleges kézbesítés lehet. A különleges kézbesítés iránti kérelem az egyszerű kézbesítéssel egyidejűleg is, vagy az egyszerű kézbesítés eredménytelenségéről szóló jegyzőkönyv kézhezvételét követően is előterjeszthető, illetve a kérelem közvetlenül csak különleges kézbesítésre is irányulhat.

(2) Ha a kézbesítés eredménytelen volt, de a kérelmező tudomására jut újabb olyan adat, amely a kézbesítés eredményességét valószínűsíti, a kérelem ismételten - akár több alkalommal is - előterjeszthető a költségek megfizetésével.

(3)[35]

Intézkedések a kérelem alapján

8. §

(1)[36] A végrehajtó a kézbesítés céljára a bírósági határozat - ide nem értve a díjjegyzéket - kiadmányáról másolatot készít, melyre a következő szövegű záradékot vezeti: "a........bíróság (közjegyző).....számú határozatáról készített, a határozat kiadmányával megegyező tartalmú másolat"; és feltünteti a záradékon a másolat készítésének dátumát, továbbá ellátja azt aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával is (bírósági irat).

(2)[37]

9. §[38]

A bírósági iratra - ide nem értve a díjjegyzéket - a végrehajtó rávezeti az arról szóló tájékoztatás szövegét, hogy a bírósági határozattal kapcsolatban a bíróság a kézbesítési fikció beálltát megállapította és az ellen a Pp. 138. §-a alapján kézbesítési kifogás előterjesztésére van lehetőség.

10. §

A bírósági iratot a végrehajtó a kézbesítés céljára nem helyezi borítékba; e rendeletben foglalt kivételektől eltekintve magát a bírósági iratot adja át a kézbesítés során.

Nyomtatványok

11. §[39]

A kérelem előterjesztésére szolgáló nyomtatvány a Kar hivatali szervénél vehető át, és a Kar hivatali szerve azt - letölthető formában - a világhálón is közzéteszi.

II. Fejezet

EGYSZERŰ KÉZBESÍTÉS VÉGREHAJTÁSA

Helyszíni eljárás

12. §

(1)[40] A kézbesítés foganatosítására a végrehajtó a kérelem hozzá való beérkezését követő 15 napon belül a kézbesítés helyén helyszíni eljárást tart.

(2) A végrehajtó a helyszíni eljárás során a kézbesítés helyére szolgáló ingatlanba, helyiségbe beléphet, ennek érdekében azonban azt - akadályoztatása esetén - nem nyithatja fel.

Helyszíni eljáráson megtett intézkedések rögzítése

13. §

A végrehajtó a helyszíni eljáráson tett intézkedéseinek rögzítéséről - e rendeletben foglalt kivételekkel - oly módon gondoskodik, ahogyan azt a Vht. és a végrehajtási ügyviteli szabályok a végrehajtási cselekmények esetében előírják.

Kézbesítés természetes személy részére

14. §

(1) A végrehajtó a bírósági határozatban a természetes személy címzett címeként feltüntetett címen - a címzett előzetes értesítése nélkül - megjelenve tájékoztatja a címzettet arról, hogy mint kézbesítési végrehajtó jár el és az átvétel igazolása mellett személyesen átadja részére a bírósági iratot.

(1a)[41] Ha a díjjegyzék kézbesítése a fizetésre kötelezett természetes személy címzettnek a díjjegyzéken feltüntetett címen eredménytelen volt, és az értesítésben meghatározott határidőn belül sem vette át a címzett a díjjegyzéket, a díjjegyzéket kézbesíteni kell a természetes személy címzett jogi képviselője részére, ha a díjjegyzéken a természetes személy címzettnek van feltüntetve jogi képviselője. Ha a jogi képviselő jogi személy, akkor a 15. § (1) bekezdése szerinti vezetőjének, képviselőjének vagy alkalmazottjának kell átadni a díjjegyzéket.

(2) A végrehajtó az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatás megadásán és a bírósági irat átadásán kívül a bírósági határozat rendelkező részét és a bírósági iratra a 9. § szerint rávezetett tájékoztatást is felolvassa a címzettnek, ha a címzett

a) vak, súlyosan látássérült, írástudatlan vagy a latin betűket nem ismeri,

b) azt kifejezetten kéri, vagy

c) vonatkozásában a végrehajtó egyéb olyan körülményt észlel, amely alapján azt szükségesnek tartja.

(3) A végrehajtó a bírósági iratot a címzett személyazonosságának igazolását követően adja át részére. Ha a címzett elismeri, hogy ő a bírósági határozatban címzettként megjelölt nevű személy, de személyazonosságát nem igazolja, a bírósági iratot a végrehajtó átadja részére, amely átvettnek tekintendő.

(4) A bírósági irat átvételének tekintendő az is, ha a végrehajtó a bírósági iratot fizikailag nem tudja a címzett kezébe adni, de a címzett jelenlétében és az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás megadása mellett a lakásban, a tartózkodásául szolgáló egyéb ingatlanban hagyja azt.

(5) Átvettnek tekintendő a bírósági irat akkor is, ha annak átvételét a címzett megtagadja, illetve, ha a címzett az átadás, vagy a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás megadása közben a kézbesítés helyét elhagyja.

Kézbesítés szervezet részére

15. §

(1) Ha a címzett nem természetes személy, a 14. § szerinti tájékoztatás megadása és a bírósági irat átadása a következő személyek részére történhet:

a) a szervezet vezetője, vezető tisztségviselője,

b) a szervezet képviseleti jogosultsággal rendelkező tagja vagy alkalmazottja,

c) a szervezet azon alkalmazottja, aki aláírásával és a szervezet bélyegzőjével igazolja az átvételt,

d) a szervezetnek az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében található alkalmazottja vagy tagja.

(2) Ha a gazdálkodó szervezet címzett felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, a bírósági iratot a felszámolónak vagy végelszámolónak kell átadni, ha pedig az jogi személy, akkor az (1) bekezdés szerinti vezetőjének, képviselőjének vagy alkalmazottjának.

(3)[42] Ha a díjjegyzék kézbesítése a fizetésre kötelezett nem természetes személy címzettnek a díjjegyzéken feltüntetett címen eredménytelen volt, és az értesítésben meghatározott határidőn belül sem vette át a címzett a díjjegyzéket, a díjjegyzéket kézbesíteni kell a nem természetes személy címzett jogi képviselője részére, ha a díjjegyzéken a nem természetes személy címzettnek van feltüntetve jogi képviselője. Ha a jogi képviselő jogi személy, akkor az (1) bekezdés szerinti vezetőjének, képviselőjének vagy alkalmazottjának kell átadni a díjjegyzéket.

Kézbesítés helyettes átvevő részére

16. §

(1)[43] Ha a címzett természetes személy, úgy a bírósági irat átadása - a 14. § rendelkezéseinek alkalmazásával - helyettes átvevő részére is történhet. A bírósági iratot lezárt borítékban elhelyezve kell átadni a helyettes átvevőnek, melyen fel kell tüntetni a helyettes átvevőnek a bírósági irat címzett részére történő átadásának kötelezettségére és ennek teljesítéséért fennálló felelősségére vonatkozó tájékoztatást is. A díjjegyzék a (2) bekezdés szerinti helyettes átvevő részére nem adható át.

(2) Helyettes átvevő lehet a kézbesítés helyén tartózkodó következő személy:

a) a címzett 14. életévét betöltött közeli hozzátartozója,

b) a címzettnek a vele együtt lakó egyéb hozzátartozója,

c) a címzett természetes személy bérbeadója vagy szállásadója,

d) e rendeletben megjelölt egyéb személy.

(3)[44] A helyettes átvevő köteles az átvett bírósági iratot a címzettnek az első lehetséges alkalommal átadni; az átadásért a Ptk. szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel.

(4) Ha kétség merül fel a helyettes átvevő és a címzett közötti hozzátartozói vagy egyéb kapcsolatot illetően, a végrehajtó dönthet úgy is, hogy nem adja át a helyettes átvevő részére a bírósági iratot. Ilyenkor úgy kell eljárni, mint ha a kézbesítés helyén a végrehajtó nem talált volna senkit és a kézbesítés megkísérléséről a címzettnek szóló értesítést (26. §) kell a helyettes átvevőnek átadni.

(5) A (4) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a helyettes átvevő megtagadja a bírósági irat átvételét.

(6)[45] A (4) és (5) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtó intézkedik a bírósági iratnak a címzett részére, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerinti kézbesítése iránt is.

Kézbesítés intézményben

17. §

(1)[46] Ha a kézbesítés helye nem lakás, hanem valamely intézmény (pl. szálloda, szociális intézmény, büntetés-végrehajtási intézet stb.), a kézbesítés az e §-ban és a 18-21. §-okban foglalt eltérésekkel történik.

(2) A végrehajtó - eljárása céljának ismertetésével - az intézmény vezetőjét, egyéb alkalmazottját (a továbbiakban együtt: vezetője) keresi meg a kézbesítés elősegítése érdekében.

(3) Az intézmény vezetője köteles haladéktalanul tájékoztatni a végrehajtót arról, hogy a címzett az intézményben tartózkodik-e, és ha igen, milyen időszakban, illetve időtartamban tartózkodik ott.

18. §

(1) Ha a kézbesítés helye szálloda vagy vendégfogadásra szolgáló egyéb intézmény (a továbbiakban együtt: szálloda), a vezetője köteles a végrehajtót tájékoztatni a címzettnek a szállodán belüli tartózkodására szolgáló pontos helyről (szoba, apartman száma stb.). A továbbiakban ezt a helyet kell a kézbesítés helyének tekinteni.

(2) A végrehajtó a szállodának a vendégek adatait tartalmazó nyilvántartásába betekinthet.

19. §[47]

20. §

(1) Ha a címzett fogvatartott, a büntetés-végrehajtási intézet vagy intézmény vezetője, illetve az általa erre kijelölt alkalmazott - a végrehajtó írásbeli vagy rövid úton tett, szóbeli - megkeresésére

a) intézkedik az iránt, hogy a címzett a kézbesítés céljából a helyszíni eljáráson megjelenjen,

b) olyan helyet vagy helyiséget biztosít, ahol a végrehajtó a címzett részére a bírósági iratot e rendelet szerint, megfelelő módon átadhatja,

c) tájékoztatást ad arról, ha a címzettet másik büntetés-végrehajtási intézetbe szállították át.

(2) A helyszíni eljárást az (1) bekezdés szerint egyeztetett időpontban kell lefolytatni.

(3) Ha az egyeztetett időpontban a címzett a helyszíni eljáráson - a büntetés-végrehajtási intézet működésén kívül eső ok miatt - nem tud megjelenni, a büntetés-végrehajtási intézet vezetője vagy az általa erre kijelölt alkalmazott minősül helyettes átvevőnek, kivéve, ha a büntetés-végrehajtási intézet vagy felettes szerve a bírósági határozat alapjául szolgáló eljárásban ellenérdekű fél. Ezen utóbbi esetben - ha a címzett még a büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodik - újabb időpontot kell biztosítani a helyszíni eljárásra.

21. §

(1) Az egészségügyi és szociális intézmény vezetője köteles

a) intézkedni az iránt, hogy a címzett a kézbesítés céljából a helyszíni eljáráson megjelenjen, vagy lehetővé tenni azt, hogy őt a végrehajtó az intézményben felkereshesse,

b) olyan helyet vagy helyiséget biztosítani, ahol a végrehajtó a címzett részére a bírósági iratot e rendelet szerint, megfelelő módon átadhatja.

(2) Ha a címzett - betegsége, gyógykezelése, folyamatban lévő egészségügyi beavatkozás vagy egyéb okból - ideiglenesen nem tudja a bírósági iratot átvenni, az intézmény vezetője köteles tájékoztatni a végrehajtót arról, hogy az akadály előreláthatólag mikor szűnik meg.

(3) Az intézmény vezetőjének arról is tájékoztatást kell adni - a gondnok nevének és címének megadásával - a végrehajtó részére, ha a címzettet gondnokság alá helyezték.

Kézbesítés 14 év alatti személy és gondnokság alá helyezett személy részére

22. §[48]

Ha a címzett

a) 14 év alatti személy, törvényes képviselőjének;

b) cselekvőképességet teljesen korlátozó vagy cselekvőképességet - az ügy tárgyára, illetve az azzal összefüggő eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal - részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezett nagykorú személy, a bírósági iratban megjelölt gondnokának

kell kézbesíteni.

Kézbesítés azonos nevű személyek részére

23. §

(1) Ha a kézbesítési helyen több, a címzettel azonos nevű személy található és közülük egy személy ismeri el azt, hogy ő a bírósági irat címzettje, a kézbesítés során őt kell címzettnek tekinteni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti személyek egyike sem ismeri el azt, hogy ő a bírósági irat címzettje, vagy többen is elismerik azt, a bírósági irat kézbesítésének megkísérléséről értesítést (26. §) kell hagyni mindegyik személynél.

A bírósági irat átvételéhez szükséges okiratok

24. §

(1) Az iratot átvevő címzett (helyettes átvevő), illetve szervezet esetében a 15. § (1) bekezdésében megjelölt személy a személyazonosságát a következő érvényes okmányokkal igazolhatja:

a) személyi igazolvánnyal, illetve személyazonosító igazolvánnyal vagy annak igénylését igazoló hatósági okirattal,

b) katonai igazolvánnyal,

c) tartózkodási engedéllyel,

d)[49] huzamos tartózkodási jogosultságot igazoló okmánnyal,

e) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással,

f) útlevéllel,

g) 2001. január 1-jét követően kiadott vezetői engedéllyel (jogosítvány), vagy

h) egyéb, jogszabály által rendszeresített, fényképes, a személy beazonosítására alkalmas igazolvánnyal (pl. szolgálati igazolvány).

(2) A szervezet vezetője vagy képviselője a képviseleti jogosultságát a következő eredeti, magyar nyelvű irattal vagy annak hiteles másolatával igazolhatja:

a)[50] gazdasági társaság esetén cégkivonattal, cégmásolattal, közokiratba foglalt vagy ellenjegyzett létesítő okirattal (társasági szerződés, alapító okirat vagy alapszabály), illetve közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánnyal, vagy ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírás-mintával,

b) egyéb szervezet esetén létesítő okirattal, illetve kinevezési okirattal (vagy közgyűlési jegyzőkönyvvel), a költségvetési szervnél betöltött vezetői jogosultságot igazoló arcképes hivatali igazolvánnyal.

(3) Ha az átadás a 15. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti személy részére történik, az átadás az alkalmazotti jogviszonyt igazoló fényképes igazolvány bemutatása ellenében történhet meg.

(4) Ha a kézbesítés helye valamely intézmény (17-21. §) és az intézmény őrzi a címzett (1) bekezdés szerinti okmányát, az intézmény vezetője köteles azt a végrehajtó részére a bírósági irat átvételére való jogosultság igazolásának céljára bemutatni.

(5) A végrehajtó a bemutatott okirat fajtáját (kiállítóját) és sorszámát feljegyzi.

(6)[51] A végrehajtó az e §-ban említett okiratok valódiságát nem vizsgálja, a bírósági iratot annak felmutatása ellenében átadja. Ha a végrehajtónak kétsége támad a bemutatott okiratok valódiságát illetően, úgy intézkedik a bírósági iratnak a címzett részére, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerinti kézbesítése iránt is.

Az átvétel igazolása

25. §

(1) Ha a bírósági iratot a címzett (helyettes átvevő) átveszi, a helyszíni eljárásról külön jegyzőkönyvet nem kell készíteni; a címzett (helyettes átvevő) a bírósági irat átvételét az e rendelet 1. számú mellékletét képező átvételi igazolás aláírásával ismeri el.

(2) A címzett helyett a végrehajtó írja alá az átvételi igazolás erre szolgáló rovatát,

a) ha a címzett (helyettes átvevő) nem tud aláírni,

b) ha a címzett elismerte a személyazonosságát, de megtagadja az aláírást és a bírósági iratot átvette vagy részére a végrehajtó a kézbesítési helyen hagyta; ilyen esetben - ha annak adatai nem állnak rendelkezésre - a személyazonosító okmány fajtáját és számát nem kell feltüntetni az igazoláson.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtó az átvételi igazolásra feljegyzi a címzett helyett történő aláírás okát is.

Értesítés a kézbesítés megkísérléséről

26. §

(1) Ha a címzett a bírósági határozatban a címeként feltüntetett címen megtalálható, de a végrehajtó a helyszíni eljárása alkalmával nem találja ott sem őt, sem a helyettes átvevőt, a címzett levélszekrényében értesítést hagy a címzettnek arról, hogy kézbesítés céljából a címen megjelent, és a bírósági iratot a címzett hol, milyen időszakban és milyen okiratok bemutatása ellenében veheti át (a továbbiakban: értesítés).

(2) Ha a címzettnek nincs zárható vagy beazonosítható levélszekrénye, a végrehajtó az ingatlan bejáratára (ha az erre nem alkalmas, falára) tűzve hagy értesítést a címzettnek. Így járhat el a végrehajtó akkor is, ha egyidejűleg a levélszekrényben is hagy a címzett részére értesítést.

27. §

(1) Értesítést kell a címzett részére hagyni akkor is, ha a végrehajtó a címzetten, illetve helyettes átvevőn kívül más személyt talál a kézbesítési helyen. Ilyenkor az értesítés egy példányát lehetőség szerint ennek a személynek is át kell adni.

(2) Értesítést kell a címzettnek hagyni akkor is, ha a bírósági irat átvételét megtagadta.

(3) Értesítést kell hagyni a címzettnek

a) a szálloda vezetőjénél is, ha a címzettnek a szállodán belüli tartózkodására szolgáló helyén a végrehajtó helyszíni eljárása nem vezetett eredményre,

b) az egészségügyi, szociális intézmény, valamint a címzett elöljárójánál is, ha a végrehajtónak az intézményben foganatosított helyszíni eljárása nem vezetett eredményre.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt személyek kötelesek gondoskodni arról, hogy az értesítés - az intézményben a küldemények továbbítására rendszeresített módon - eljusson a címzett számára.

28. §

(1) Az értesítést az e rendelet 2. számú melléklete szerinti nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni.

(2) Ha a kérelemben foglaltak szerint a címzett a magyar nyelvet nem beszéli és a kézbesítést kérő megjelölte azt a kisebbségi nyelvet is, amelyet a címzett ért, az értesítés IV. pontjában foglalt tájékoztatás szövegét ezen a kisebbségi nyelven is rá kell vezetni az értesítés nyomtatványára. Így jár el a végrehajtó akkor is, ha a helyszíni eljárása során tapasztalt körülmények alapján valószínűnek látja, hogy a címzett csak valamely kisebbségi nyelven ért.

(3) Ha a címzett a kérelemben foglaltak szerint az Európai Unió valamely másik tagállamának állampolgára, az értesítésben foglalt tájékoztatás szövegét ennek az államnak valamelyik hivatalos nyelvén is rá kell vezetni az értesítés nyomtatványára.

(4)[52] Az értesítésben foglalt tájékoztatás szövegének e §-ban meghatározott nyelvekre történő lefordíttatásáról a Kar hivatali szerve gondoskodik. A Kar hivatali szerve egyéb nyelvekre lefordított tájékoztatások szövegét is a végrehajtók rendelkezésére bocsáthat, ezek használatát iránymutatásban szabályozhatja.

29. §

A bírósági irat átvételére az értesítés kiállításának napjától számítva legalább 8 napot kell biztosítani.

30. §[53]

Az értesítés hagyása mellett a helyszíni eljárást követően a végrehajtó intézkedhet a bírósági iratnak a címzett részére, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerinti kézbesítése iránt is.

31. §

(1) A bírósági iratot az átvétel biztosítása céljából az értesítésben megjelölt időszakban és helyen kell tartani.

(2) Ha az értesítés hagyására azért került sor, mert a címzett a bírósági irat átvételét megtagadta, az értesítésben megjelölt határidő lejártát követően még 6 munkanapon keresztül rendelkezésre kell tartani a bírósági iratot az átadás céljából.

(3) Ha a címzett az (1) és (2) bekezdésben megjelölt határidő elteltét követően jelentkezik a végrehajtói irodában a bírósági irat átvétele céljából, úgy azt részére át kell adni (szükség esetén időpont egyeztetéssel), és úgy kell eljárni, mint az eredményes kézbesítés esetén.

32. §

(1) A végrehajtó irodájában az értesítésben megjelölt időszakban megjelent címzett számára az iratot át kell adni; az átadásra, az ahhoz szükséges okiratokra, az átvétel igazolására az általános szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ha a címzett szervezet, csak a 15. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölt személy, továbbá a szervezet meghatalmazottja veheti át az iratot; az utóbbi esetben a meghatalmazást vagy másolatát a kézbesítési ügy irataihoz kell csatolni.

(3) Ha az iratot az értesítés felmutatása mellett több azonos nevű személy is átveszi, a végrehajtó a 24. § (1) bekezdése szerinti iratban szereplő, a személyüknek a beazonosítására alkalmas adatait a kézbesítési ügy irataiban feljegyzi.

Második helyszíni eljárás

33. §

(1) Az értesítésben foglalt határidő eredménytelen lejártát követő 10 munkanapon belül a végrehajtó a bírósági irat kézbesítése érdekében ismételten helyszíni eljárást folytat le, kivéve, ha

a) az értesítés hagyására azért került sor, mert a címzett a bírósági irat átvételét megtagadta, vagy a kézbesítési helyen talált több, a címzettel azonos nevű személy közül egy sem ismerte el azt, hogy ő a bírósági irat címzettje, vagy

b) a rendelkezésre álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a kézbesítés nem fog eredménnyel járni a második helyszíni eljárás alkalmával sem.

(2) Ha a második helyszíni eljárás sem jár eredménnyel, a végrehajtó a helyszíni eljárásról - az eredménytelenség okának feltüntetésével - jegyzőkönyvet készít.

A kézbesítés eredménye

34. §

(1) A kézbesítés eredményes, ha a címzett vagy helyettes átvevő a bíróság iratot átvette, illetve ha a címzett a bírósági irat átvételét a helyszíni eljárás során megtagadta.

(2) A kézbesítés eredménytelen, ha

a) a végrehajtó megállapította, hogy a címzett a kézbesítési helyen tartózkodik, de részére vagy helyettes átvevő részére a bírósági iratot sem a helyszíni eljárás során, sem pedig végrehajtói irodában nem sikerült átadni, kivéve, ha a címzett a bírósági irat átvételét megtagadta,

b) a végrehajtó megállapította, hogy a címzett nem tartózkodik a kézbesítési helyen (ismeretlen, elköltözött, ott tartózkodására utaló jel nem található stb.),

c) a végrehajtó megállapította, hogy a kézbesítési hely nem létezik (nincs ilyen megjelölésű ingatlan),

d) a címzett meghalt, vagy szervezet esetében megszűnt,

e) a végrehajtó a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül azért nem tudott helyszíni eljárást lefolytatni, mert a kézbesítés helye időjárási, földrajzi, biztonsági stb. okból megközelíthetetlen.

(3) Nem lehet a kézbesítést eredménytelennek tekinteni akkor, ha az egyszerű kézbesítés nem járt eredménnyel, de a kérelem különleges kézbesítésre is irányult.

(4) Ha a végrehajtónak az eljárás lefolytatása során jut tudomására olyan adat, amely alapján a kézbesítés iránti kérelem teljesítését meg kellett volna tagadnia, az eljárást megszünteti. A kézbesítés megelőlegezett díja ilyen esetben nem jár vissza a kérelmező részére.

35. §

(1) Az eredményes kézbesítésről - az átvételi igazolásban vagy a bírósági irat átvételének megtagadása esetében az erről szóló jegyzőkönyvben foglalt adatokkal - a kérelmezőt és a bírósági határozatot hozó bíróságot (közjegyzőt) is értesíteni kell. Ha a kérelmező ezt kérte, az értesítés részére elektronikus úton küldhető meg.

(2) Az eredménytelen kézbesítésről - az okát is tartalmazó - jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bírósági határozat kiadmányával együtt meg kell küldeni a kérelmezőnek. Ha az egyszerű kézbesítés nem járt eredménnyel, de a kérelem különleges kézbesítésre is irányult, a jegyzőkönyvet a különleges kézbesítés eredményéről történő tájékoztatással együtt kell megküldeni a kérelmezőnek.

(3) Ha a kézbesítés a 34. § (2) bekezdésének e) pontjában foglalt okból eredménytelen és ennek megállapítását követő 30 napon belül a helyszíni eljárás akadálya megszűnt, azt le kell folytatni.

III. Fejezet

A KÜLÖNLEGES KÉZBESÍTÉS VÉGREHAJTÁSA

Intézkedések a kézbesítés előkészítése érdekében, a kézbesítés helye

36. §

(1) Ha a kérelmező megjelölte a kérelmében a címzett - bírósági határozatban foglalt címtől eltérő - lakóhelyét, tartózkodási helyét, vagy szervezet esetében székhelyét, a végrehajtó elsősorban ezeken a címeken megjelenve folytat le helyszíni eljárást.

(2) Ha a helyszíni eljárás az (1) bekezdés szerinti kézbesítési helyen nem járt eredménnyel, a végrehajtó a kérelemben megjelölt egyéb kézbesítési helyen kísérli meg a kézbesítés végrehajtását.

37. §

(1)[54] Ha a kérelmező nem jelölt meg a kérelmében kézbesítési helyet, vagy ilyet megjelölt, de egyben kérte a címzett felkutatását is, valamint a címzett felkutatásához szükséges személyazonosításra szolgáló adatot a kérelemben megjelölte, a végrehajtó megkeresi

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet a címzett lakóhelyének, tartózkodási helyének,

b)[55] az adóhatóságot - ha ez nem jár eredménnyel, az egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveket - a munkahelyének, vállalkozási tevékenysége folytatása helyének

felkutatása érdekében.

(2) A végrehajtó a címzett felkutatása érdekében - a Vht. 47. §-a szerint - megkereshet minden olyan hatóságot, illetve szervezetet, amely a címzett egyéb tartózkodási helyére, székhelyére, telephelyére, vagy vagyonának fekvésére vonatkozó adatot tart nyilván, ha a megkeresés teljesítése központi nyilvántartás adataiba történő betekintéssel, vagy ilyen nyilvántartás adatainak megküldésével, elektronikus úton történik.

(3) A végrehajtó a postafiókkal rendelkező címzett nyilvántartott adatairól történő tájékoztatás érdekében az illetékes postai szolgáltatót keresheti meg.

38. §

A végrehajtó a 36. és a 37. § szerinti kézbesítési helyeken történő eljárás sorrendjét maga állapítja meg azzal, hogy elsőként a címzett lakásául szolgáló ingatlanban, illetve szervezet esetében a székhelyén kísérli meg a kézbesítést, kivéve, ha másik kézbesítési helyen valószínűbbnek látszik a kézbesítés sikere.

39. §

A végrehajtó az eljárást addig folytatja - kivéve, ha valamelyik kézbesítési helyen a kézbesítés eredménnyel jár -, amíg valamennyi, a kérelemben megjelölt, illetve tudomására jutott kézbesítési helyen meg nem kísérelte a kézbesítést.

A kézbesítés végrehajtásának módja

40. §

(1) A különleges kézbesítés végrehajtása - az e Fejezetben foglalt eltérésekkel - az egyszerű kézbesítés szabályai szerint történik.

(2)[56] A helyszíni eljárást a végrehajtó a kézbesítés helyén a kérelem hozzá való beérkezésétől, vagy ha a kézbesítési helyet abban nem jelölték meg, a kézbesítési helyre vonatkozó adat beszerzésétől számított 45 napon belül folytatja le.

(3) A 14. § (3)-(5) bekezdésében foglalt eseteket kivéve a bírósági irat a címzettnek csak abban az esetben adható át, ha a 24. §-ban foglalt okiratok valamelyikével vagy egyéb közokirattal a személyének beazonosítása megtörtént.

(4) Ha a kézbesítés helye nem a címzett lakásául szolgáló ingatlan (lakás, lakás céljára szolgáló ingatlan, 18-21. §-ban meghatározott intézmény) vagy a címzett székhelye,

a) az egyszerű kézbesítés szabályait az (1) bekezdésben és a 41-43. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni,

b) a kézbesítés megkísérléséről csak akkor kell értesítést hagyni, ha azt a rendelet kifejezetten előírja,

c) második helyszíni eljárást csak akkor kell lefolytatni, ha annak eredményessége valószínűnek látszik.

41. §

(1) Ha a kézbesítési hely a címzett munkahelye vagy munkavégzésének (vállalkozási tevékenységének) helye, a munkáltató, illetve a munkahely vezetője (a továbbiakban együtt: munkáltató) a címzett felkutatása és a kézbesítés eredményes végrehajtása érdekében az e §-ban foglaltak szerint köteles a kézbesítésben közreműködni.

(2) A munkáltató köteles biztosítani azt, hogy a végrehajtó a munkahely területére belépjen, az alkalmazottak nyilvántartásába betekinthessen és köteles tájékoztatni őt arról, hogy a címzett a munkahelyen tartózkodik-e, illetve mikor tartózkodik ott.

(3) A munkáltató köteles elősegíteni azt, hogy a végrehajtó a címzettet a munkavégzés helyén felkeresse, illetve biztosítani azt, hogy a címzett a bírósági irat átadásának időtartamára a munkavégzés alól mentesüljön.

(4) Ha a címzett munkavégzésének helyéül szolgáló helyiségben más személyek is munkát végeznek, vagy ezen a helyen a kézbesítés foganatosítására - egészségügyi, biztonsági vagy egyéb okból - nem kerülhet sor, a munkáltató köteles olyan helyiséget vagy helyet biztosítani, ahol a bírósági iratot a végrehajtó a címzettnek átadhatja.

(5)[57] Ha a végrehajtó helyszíni eljárásának időtartama alatt a címzett munkavégzése nem szakítható félbe, a munkáltató köteles tájékoztatni a végrehajtót arról, hogy a címzettet előreláthatólag legközelebb milyen időpontban tudja mentesíteni a munkavégzés alól a bírósági irat átadása céljából. A végrehajtó ezen időpontban újra megkísérelheti a helyszíni eljárást, vagy a helyszíni eljárás során a kézbesítés megkísérléséről a címzett részére a munkáltatónál értesítést hagy. Ezeken túlmenően a végrehajtó intézkedhet a bírósági iratnak a címzett részére (a munkahely címére), a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerinti kézbesítése iránt is.

42. §

(1) Ha a kézbesítés helye a közforgalom számára nyitva álló intézmény (művelődési, oktatási intézmény, közhivatal stb.), az intézmény vezetője, illetve alkalmazottja köteles biztosítani azt, hogy a végrehajtó az intézmény területére belépjen és tájékoztatni őt arról, hogy a címzett az intézményben tartózkodik-e, illetve milyen időpontban tartózkodik ott.

(2) A végrehajtó a kézbesítést az intézmény területén foganatosíthatja; a bírósági iratot oly módon kell átadnia a címzett részére, hogy az lehetőség szerint más személyeket ne zavarjon, illetve lehetőség szerint csak a címzett jelenlétében történjen meg.

43. §

A végrehajtó a kézbesítést - a 42. § (2) bekezdésének alkalmazásával - minden olyan egyéb helyszínen foganatosíthatja, ahol a címzett valamely időpontban vagy időszakban rendszeresen vagy eseti jelleggel, illetve alkalomszerűen megtalálható.

Megközelíthetetlen kézbesítési hely

44. §

(1) Ha a kézbesítés helye természeti, időjárási, földrajzi, biztonsági vagy egyéb okból ideiglenesen nem közelíthető meg, és másik kézbesítési hely nem ismert, a kézbesítés szünetel; azt akkor lehet folytatni, ha a megközelítést lehetetlenné tévő akadály megszűnt. A szünetelés okáról a végrehajtó - kérelemre - tájékoztatja a kérelmezőt, kivéve ha az köztudomású tény.

(2) Ha a kézbesítés helyének megközelítését lehetetlenné tévő akadály nem ideiglenes, illetve az előrelátható időn belül nem fog megszűnni, a végrehajtó a kézbesítési helyen nem folytat le helyszíni eljárást.

[58]

45. §[59]

Eljárás vármegyén kívüli kézbesítési hely esetén[60]

46. §[61]

Ha a kézbesítés során feltárt kézbesítési hely nem a végrehajtó székhelye szerinti vármegyében van, a végrehajtó az eljárást megszünteti, a kérelemhez csatolt okiratokat visszaküldi a kérelmezőnek és tájékoztatja őt a feltárt kézbesítési helyről, valamint arról, hogy az eljárás lefolytatása iránti kérelmet a Kar hivatali szervénél terjesztheti elő.

IV. Fejezet[62]

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI HATÁROZATOK KÉZBESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK[63]

46/A. §[64]

(1) Az ingatlan-nyilvántartási határozat kézbesítésére a bírósági határozat kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási határozat kézbesítésére irányuló kérelemben a kézbesítendő ingatlan-nyilvántartási határozatot hozó ingatlanügyi hatóságot és az ingatlan-nyilvántartási határozat számát kell megjelölni, továbbá a kérelemhez az ingatlan-nyilvántartási határozat kiadmányát kell csatolni.

(3) A végrehajtó az ingatlan-nyilvántartási határozat kézbesítése iránti kérelem teljesítését a 6. § (4) bekezdésének b)-g) pontjaiban meghatározottakon túl az Inytv. 52/A. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltétel hiánya miatt tagadhatja meg.

(4)[65] A végrehajtó az ingatlan-nyilvántartási iratra a következő szövegű záradékot vezeti: "az ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró ............................ kormányhivatal .................. számú határozatáról készített, a határozat kiadmányával megegyező tartalmú másolat"; és feltünteti a záradékon a másolat készítésének dátumát, továbbá ellátja azt aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával is.

(5)[66] Az ingatlan-nyilvántartási határozat kézbesítése során a végrehajtó az ingatlan-nyilvántartási iratra azt vezeti rá, hogy a kézbesítési fikció elleni kifogás előterjesztésére az Ákr. 86. §-a szerint van lehetőség.

V. fejezet[67]

A FELSZÁMOLÓI ÉRTESÍTÉSEK KÉZBESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

46/B. §

(1) A felszámolói értesítés kézbesítésére a bírósági irat végrehajtói kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)[68] A felszámolói értesítés kézbesítésére irányuló kérelemben meg kell jelölni a felszámoló (felszámolóbiztos) által kézbesíteni kívánt értesítés tárgyát, iktatási számát, valamint a felszámolási eljárás kezdő időpontját, továbbá a kérelemhez csatolni kell a felszámolói értesítés másolatát.

(3)[69] A végrehajtó a felszámoló által kézbesíteni kívánt iratra a következő szövegű záradékot vezeti: "a ............................ sz. cégjegyzék szám alatt, .............. szervezet ellen a ..... Bíróság előtt .................. számon indult felszámolási eljárásban a ..... felszámoló ............ ikt. számú értesítéséről készített, azzal megegyező tartalmú másolat"; és feltünteti a záradékon a másolat készítésének dátumát, továbbá ellátja azt aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával is.

(4) A végrehajtó a kérelem teljesítését akkor is megtagadja, ha a felszámoló nem igazolja, hogy a felszámolói értesítés címzettnek történő eljuttatását sikertelenül kísérelte meg.

(5) Az eredményes kézbesítésről a kérelmezőt kell értesíteni.

VI. FEJEZET[70]

A FIZETÉSI MEGHAGYÁS KÉZBESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

46/C. §

(1) A közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyásnak a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 16. § (3) bekezdése alapján a kötelezett részére történő végrehajtói kézbesítésére a bírósági határozat kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban, valamint a 46/D. és 46/E. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kézbesítés iránti kérelmet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelembe kell foglalni. A kérelemben csak az 5. § (1) bekezdés ea)-ee) pontjában megjelölt adatokat kell feltüntetni, s a kérelemhez iratokat nem kell mellékelni.

(3) A kézbesítési cím a kötelezett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben megjelölt idézési címe, melyre a kézbesítés - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - egyszerű kézbesítéssel történik.

(4) A kézbesítés díját a fizetési meghagyásos eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére járó díj megfizetésével azonos módon kell megfizetni.

(5)[71] A kézbesítési ügy a Kar hivatali szervének a végrehajtható okiratok és a kézbesítendő iratok elosztására szolgáló informatikai alkalmazása útján, a kézbesítési cím szerint illetékes végrehajtók között kerül kiosztásra; a kézbesítendő irat pedig a fizetési meghagyásról a végrehajtó által a kézbesítés céljára kiállított papíralapú másolat.

(6) A 7-9. §-t a fizetési meghagyás kézbesítése során nem lehet alkalmazni.

46/D. §

(1) A fizetési meghagyás a 16. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti személynek mint helyettes átvevőnek nem adható át.

(2) Ha a végrehajtó a helyszíni eljárás során azt állapítja meg, hogy a címzett a kézbesítési helyen ismeretlen, onnan elköltözött vagy ott-tartózkodására utaló jel nem található, megkeresi a postai szolgáltatót a címzett utánküldés szolgáltatás igénylése érdekében bejelentett új címének közlése érdekében. Az ennek eredményeként beszerzett új címet úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is ezt jelölték volna meg kézbesítési címként.

(3) A kézbesítés foganatosítására a helyszíni eljárást a kézbesítendő irat végrehajtóhoz érkezésétől - utánküldés szolgáltatás igénylése esetén bejelentett új címről való tudomásszerzéstől - számított 8 napon belül, a második helyszíni eljárást pedig az irat átvételére adott határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül meg kell tartani.

(4)[72] Ha a (3) bekezdés szerinti kézbesítési cím a végrehajtó székhelye szerinti vármegyén (Fővároson) kívül található, a Vht. 33. § szerinti megkeresésnek van helye; erről a kézbesítést kérőt tájékoztatni kell és fel kell hívni a megkeresett végrehajtót megillető díj megfizetésére. A díj megfizetését követően a megkeresést haladéktalanul foganatosítani kell.

(5) A címzett részére a kézbesítés megkísérléséről és a fizetési meghagyás átvételének lehetőségéről szóló értesítést a rendelet 3. számú melléklete szerinti nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni és a fizetési meghagyás átvételére az értesítés kiállításának napjától számítva 5 munkanapot kell biztosítani.

(6) A kézbesítés céljára tartott második helyszíni eljárás eredménytelensége esetén a címzettnek az (5) bekezdés szerint kell értesítést hagyni, és az értesítésen fel kell tüntetni azt is, hogy az a fizetési meghagyás kézbesítésének második megkísérléséről készült.

46/E. §

(1) A fizetési meghagyás kézbesítése a 34. § (1) bekezdésben foglalt esetben eredményes, kivéve, ha a helyettes átvevő maga a kézbesítést kérő. A kézbesítést emellett eredményesnek kell tekinteni a 34. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben is a második helyszíni eljárás napjától számított 5. munkanapon.

(2) A 34. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben a kézbesítés csak akkor eredménytelen, ha a címzett utánküldés szolgáltatás igénylése érdekében bejelentett címének felkutatása nem járt eredménnyel.

(3) A kézbesítés eredményéről a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőt kell értesíteni; a kézbesítés eredményéről szóló jegyzőkönyvhöz az átvételi igazolás másolatát csatolni kell.

VII. FEJEZET[73]

A Vht. 183/B. §-a szerinti helyiségbérleti szerződés megszűnését eredményező nyilatkozat kézbesítése

46/F. §[74]

(1) A Vht. 183/B. §-a szerinti helyiségbérleti szerződés megszűnését eredményező - közjegyzői okiratba foglalt - nyilatkozat (a továbbiakban: szerződés megszűnését eredményező nyilatkozat) kézbesítésére a bírósági irat végrehajtói kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egyszerű kézbesítés a címzettnek a szerződés megszűnését eredményező - közjegyzői okiratba foglalt - nyilatkozatban feltüntetett címén történik.

(3) A kérelemhez mellékelni kell

a) a szerződés megszűnését eredményező, közjegyzői okiratba foglalt kérelmezői nyilatkozatot,

b) olyan ingatlan-nyilvántartási térkép másolatot, amelyben a bérbeadó a helyiség pontos helyét megjelölte és

c) olyan fényképet, amelyből az ingatlan-nyilvántartási térképen a helyiség helyes megjelölése megállapítható.

(4) A címzett részére a szerződés megszűnését eredményező nyilatkozat mellékleteként a (3) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott okiratokat is át kell adni.

(5)[75] A végrehajtó a kérelmező által kézbesíteni kívánt iratra a következő szövegű záradékot vezeti: "a..................... közjegyző által ..................... szám alatt kiállított közjegyzői okiratról készített, azzal megegyező tartalmú másolat."; és feltünteti a záradékon a másolat készítésének dátumát, továbbá ellátja azt aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával is.

VII/A. FEJEZET[76]

A Pp. 141. §-A SZERINTI BÍRÓSÁGI IRATOK KÉZBESÍTÉSE

46/G. §[77]

(1) A keresetlevélnek, illetve az eljárást befejező érdemi határozatnak a Pp. 141. §-a alapján történő végrehajtói kézbesítésére az e rendelet szerinti bírósági határozatra, valamint bírósági iratra vonatkozó rendelkezéseket az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2) A kézbesítési cím a félnek a keresetlevélben vagy az eljárást befejező érdemi határozatban megjelölt lakóhelye, illetve székhelye, vagy a kérelemben megjelölt egyéb cím.

(3) A kézbesítés iránti kérelem, valamint a keresetlevél, illetve az eljárást befejező érdemi határozat az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) informatikai rendszerén keresztül kerül megküldésre a Kar hivatali szerve részére. A kézbesítés díját a kérelmező a kézbesítési kérelem tárgyában eljáró bíróságnál (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: eljáró bíróság) köteles elnöki letétbe helyezni.

(4) A kézbesítési ügy a Kar hivatali szervének a végrehajtható okiratok és a kézbesítendő iratok elosztására szolgáló informatikai alkalmazása útján, a 3. §-ban megjelölt végrehajtó részére kerül kiosztásra. Az ügykiosztást követően az ügyben eljáró végrehajtó személyéről a Kar hivatali szerve az eljáró bíróságot haladéktalanul értesíti.

46/H. §[78]

(1) A bírósági irat a 16. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti személynek, mint helyettes átvevőnek nem adható át.

(2) Ha a végrehajtó a helyszíni eljárás során azt állapítja meg, hogy a címzett a kézbesítési helyen ismeretlen, onnan elköltözött vagy ott-tartózkodására utaló jel nem található, megkeresi a postai szolgáltatót a címzett utánküldés szolgáltatás igénylése érdekében bejelentett új címének közlése érdekében. Az ennek eredményeként beszerzett új címet úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is ezt jelölték volna meg kézbesítési címként.

(3) A kézbesítés foganatosítására a helyszíni eljárást a kézbesítendő irat végrehajtóhoz érkezésétől - utánküldés szolgáltatás igénylése esetén bejelentett új címről való tudomásszerzéstől - számított 8 napon belül, a második helyszíni eljárást pedig az irat átvételére adott határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül meg kell tartani.

(4)[79] Ha a (3) bekezdés szerinti kézbesítési cím a végrehajtó székhelye szerinti vármegyén (Fővároson) kívül található, a Vht. 33. § szerinti megkeresésnek van helye; erről a végrehajtó a kézbesítést kérőt, valamint az eljáró bíróságot tájékoztatja és felhívja a kézbesítést kérőt a megkeresett végrehajtót megillető díjnak a Kar hivatali szerve részére történő megfizetésére. A díj megfizetését követően a megkeresést haladéktalanul foganatosítani kell.

(5) A címzett részére a kézbesítés megkísérléséről és a bírósági irat átvételének lehetőségéről szóló értesítést a 2. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni és azok átvételére az értesítés kiállításának napjától számítva 5 munkanapot kell biztosítani.

(6) A kézbesítés céljára tartott második helyszíni eljárás eredménytelensége esetén a címzettnek az (5) bekezdés szerint kell értesítést hagyni, és az értesítésen fel kell tüntetni azt is, hogy az a bírósági irat kézbesítésének második megkísérléséről készült.

46/I. §[80]

(1) A bírósági irat kézbesítése a 34. § (1) bekezdésében foglalt esetben eredményes, kivéve, ha a helyettes átvevő maga a kézbesítést kérő. A kézbesítést emellett eredményesnek kell tekinteni a 34. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben is a második helyszíni eljárás napjától számított 5. munkanapon.

(2) A 34. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben a kézbesítés csak akkor eredménytelen, ha a címzett utánküldés szolgáltatás igénylése érdekében bejelentett címének felkutatása nem járt eredménnyel.

(3) A kézbesítés eredményéről szóló jegyzőkönyvet és az átvételi igazolás másolatát, valamint a kérelem teljesítésének megtagadásáról szóló tájékoztatást a végrehajtó az OBH informatikai rendszerén keresztül küldi meg a bíróságnak. A kézbesítés eredményéről a kérelmezőt is értesíteni kell.

VII/B. FEJEZET[81]

KÜLFÖLDI IRAT KÉZBESÍTÉSE

Általános szabályok[82]

46/J. §[83]

(1) A bírósági határozat kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket a külföldi irat kézbesítésére az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) E Fejezet alkalmazásában

a)[84] kérelmező: a külföldi irat kézbesítése iránti kérelmet az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikke alapján előterjesztő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

b)[85] címzett: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely részére a külföldi irat kézbesítését kérik az Nmjtv. 74. § (1) bekezdése szerinti vagy az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti áttevő intézmény által előterjesztett jogsegélykérelemben vagy az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikke szerint előterjesztett kérelemben.

(3) A címzett a külföldi irat átvételét a 4. melléklet szerinti átvételi igazolás aláírásával ismeri el.

Az Nmjtv. 74. § (1) bekezdésében említett jogsegélykérelem alapján kézbesítendő külföldi irat kézbesítése[86]

46/K. §[87]

(1) A Kar hivatali szerve a 6. § (1) bekezdése alkalmazásával továbbítja a kézbesítés iránti kérelmet és a kézbesítendő külföldi iratot a kézbesítési végrehajtónak. Ha a kézbesítési ügy kiosztásához szükséges adatok hiányosak, vagy a kézbesítési díj befizetéséről szóló igazolás nem került csatolásra, a Kar hivatali szerve erről tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter), és az ügy kiosztása iránt csak akkor intézkedik, ha a miniszter közli az ügy kiosztásához szükséges adatokat, illetve csatolják a kézbesítési díj befizetéséről szóló igazolást.

(2) A kérelemre és annak intézésére a 3-5. §, a 6. § (2)-(4) bekezdése, a 7-9. § és a 11. § nem alkalmazható.

(3) A végrehajtó a külföldi iratot a II. Fejezet alapján eljárva kézbesíti, ennek során a 14. § (2) bekezdését, valamint a 31. § (2) és (3) bekezdését nem lehet alkalmazni. A 46/H. § (3), (5) és (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az értesítést az 5. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni.

(4) A végrehajtó a kézbesítéskor a címzettet tájékoztatja az Nmjtv. 75. § (2) bekezdésében foglaltakról, ha e rendelkezés alkalmazásának helye van.

(5) Ha a miniszter tájékoztatása szerint a jogsegélykérelem előterjesztésére alkalmazandó nemzetközi egyezmény alapján a jogsegélykérelemben megjelölt cím hiányossága vagy pontatlansága esetén lakcímkutatást kell végezni, a végrehajtó a 37. § (1) bekezdés a) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése szerinti intézkedéseket teszi meg.

46/L. §[88]

(1) A kézbesítés eredményes

a) ha a címzett vagy a helyettes átvevő a külföldi iratot átvette, vagy ha annak átvételét a címzett - a (2) bekezdés a) pontja szerinti eset kivételével - megtagadta, vagy

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti eset kivételével a 34. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a második helyszíni eljárás napjától számított 5. munkanapon.

(2) A kézbesítés eredménytelen

a) ha a címzett az Nmjtv. 75. § (2) bekezdése alapján a külföldi irat magyar nyelvű fordításának hiánya miatt tagadta meg az átvett irat elfogadását,

b) a 34. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a külföldi irat átvételét a címzett az Nmjtv. 75. § (2) bekezdése alapján a külföldi irat magyar nyelvű fordításának hiánya miatt megtagadhatta volna, vagy

c) a 34. § (2) bekezdés b)-e) pontja szerinti esetekben.

(3) A végrehajtó a kézbesítés eredményét igazoló iratok megküldésével tájékoztatja a minisztert a kézbesítés eredményéről.

Az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti áttevő intézmény által előterjesztett jogsegélykérelem alapján kézbesítendő külföldi irat kézbesítése[89]

46/M. §[90]

(1)[91] A 46/K. § (1)-(3) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kézbesítési ügy kiosztásához szükséges adatok hiányosságáról vagy a kézbesítési díj befizetéséről szóló igazolás csatolásának elmulasztásáról az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti áttevő intézményt kell tájékoztatni.

(2)[92] A végrehajtó a kézbesítendő irathoz az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (2) bekezdésének alkalmazásával csatolja az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete szerinti L. formanyomtatványt és a kézbesítéskor a címzettet tájékoztatja az abban foglaltakról.

(3) Ha a kézbesítendő iratból két példány került megküldésre, az egyik példányt a végrehajtó magánál tartja.

(4)[93] Az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatást a végrehajtó küldi meg az áttevő intézménynek.

46/N. §[94]

(1) A kézbesítés eredményes

a) ha a címzett vagy a helyettes átvevő a külföldi iratot átvette, vagy ha annak átvételét a címzett - a (2) bekezdés a) pontja szerinti eset kivételével - megtagadta, vagy

b) a 34. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a második helyszíni eljárás napjától számított 5. munkanapon.

(2) A kézbesítés eredménytelen

a)[95] ha a címzett az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikke alapján az abban megjelölt határidőn belül a külföldi irat nyelve miatt tagadta meg az irat átvételét, vagy

b) a 34. § (2) bekezdés b)-e) pontja szerinti esetekben.

(3)[96] A kézbesítés eredményéről a végrehajtó kiállítja az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikk (1) bekezdése szerinti igazolást, és közvetlenül küldi meg az áttevő intézménynek, csatolva a kézbesítendő külföldi iratnak a 46/M. § (4) bekezdése alapján magánál tartott másodpéldányát.

Az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikke szerint előterjesztett kérelem alapján kézbesítendő külföldi irat kézbesítése[97]

46/O. §[98]

(1)[99] Az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikke alapján előterjesztett kérelmeket a 3. §-ban foglaltak szerint kell előterjeszteni. A kérelem előterjesztésére a 4. § első mondata nem alkalmazható.

(2) A kérelemnek az 5. § (1) bekezdés a) és c-e) pontjában foglalt adatok mellett a kézbesítési címet, a kézbesítendő külföldi iratot kibocsátó külföldi bíróság vagy hatóság nevét, a külföldi irat számát és jellegének megjelölését, továbbá a külföldi irat mellékleteinek számát és jellegük megjelölését kell tartalmaznia.

(3)[100] Ha a kérelem nem tartozik az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá, a Kar hivatali szerve a kérelmet - a kézbesítési díjnak a díj visszaküldésének költségével, illetve a postaköltséggel csökkentett összegével, valamint a csatolt iratokkal együtt - visszaküldi a kérelmezőnek, és egyúttal tájékoztatja őt a visszaküldés okáról. Ha az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó kérelem a kézbesítési díj befizetéséről szóló igazolást nem tartalmazza, a Kar hivatali szerve ezt feljegyzi a kérelemre, az további ügyintézést nem igényel.

(4) A kérelem teljesítése megtagadásának a 6. § (4) bekezdés b) pontjának első fordulata, továbbá c)-d) és f)-g) pontja alapján van helye.

(5) Az e § alá tartozó kérelem intézésére a 8-9. § és a 11. § nem alkalmazható.

(6) A 46/K. § (1) és (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kézbesítési ügy kiosztásához szükséges adatok hiányosságáról vagy a kézbesítési díj befizetéséről szóló igazolás csatolásának elmulasztásáról a kérelmezőt kell tájékoztatni.

(7) A kézbesítés eredményére a 46/N. § (1) és (2) bekezdését alkalmazni kell. A kézbesítés eredményét igazoló iratokat a kérelmezőnek kell megküldeni nyolc napon belül.

VIII. FEJEZET[101]

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

48. §[102]

A végrehajtó a felszámolói értesítés kézbesítése iránti kérelem teljesítését - a 6. § (4) bekezdés b)-g) pontjában és a 46/B. § (4) bekezdésében foglaltakon túl - abban az esetben tagadhatja meg, ha a kérelemből megállapítható, hogy a felszámolási eljárás a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 238/2009. (X. 20.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően indult.

49. §[103]

50. §[104]

E rendelet VII/B. Fejezete

a) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről ("iratkézbesítés"), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és

b) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelethez[105]

2. számú melléklet a 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelethez[106]

3. számú melléklet a 250/2007. (VIII. 27.) Korm. rendelethez[108]

4. melléklet a 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelethez[109]

5. melléklet a 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelethez[110]