A Fővárosi Ítélőtábla Pf.22410/2013/3. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.22.410/2013/3.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kummer Ákos (címe) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Papp Gábor Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Sztanó Judit ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2013. október 17. napján kelt 65.P.24.420/2013/5. számú ítélete ellen a felperes részéről 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és kötelezi az alperest arra, hogy az általa szerkesztett ... portálon, az ugyanott ...-án megjelent "..." című cikkel azonos helyen és betűszedéssel, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül 30 napra - vagy amennyiben az eredeti cikk továbbra is elérhető, azzal azonos ideig - tegye közzé az alábbi közleményt:

"Helyreigazítás:

A ...-án "..." címmel megjelent írásunkban azon valós tényt, hogy a felperes neve kiállt a szíriai Aszad-rendszer mellett, abban a hamis színben tüntettük fel, mintha a felperes neve nem ítélné el a mérges gáz bevetését, gyermekek elgázosítását Szíriában.

A valóság ezzel szemben az, hogy a felperes neve a ... napján kiadott közleményében egyértelműen elutasította a nemzetközi jog által tiltott fegyverek, a mérges gáz bevetését Szíriában."

Kötelezi az alperes által szerkesztett portált üzemeltető ...-t (...), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 45.000 (Negyvenötezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 84.000 (Nyolcvannégyezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes az alperes által szerkesztett ... portálon ... napján megjelent "..." címmel, "..." alcímmel megjelent írásban foglaltak miatt terjesztett elő sajtó-helyreigazítás iránti keresetet. Előadta, hogy kifejezetten valótlan a cikkben szereplő azon tényállítás, miszerint az augusztus végén Szíriában a polgári lakosság ellen elkövetett gáztámadás kapcsán a gyermekek halálát is okozó katonai akció végrehajtói mellett állt volna ki. Az üggyel kapcsolatosan közleményt adott ki, melyben kifejezetten leszögezte, hogy minden alkalommal felemelte szavát a nemzetközi jog által tiltott fegyverek használata ellen és bizonyossá válása esetén a tárgybani esetben is elutasítja a mérges gáz bevezetését Szíriában. Még utalás szintjén sem hangzott el a párt részéről, hogy bárki mellett kiállna, aki ezt a szörnyű tettet végrehajtotta.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint az írás szerzője kritikát fogalmazott meg a felperesi közleménnyel kapcsolatosan. A cikk megjelenésekor annyit lehetett tudni, hogy a regnáló kormányhoz kötik nemzetközi szinten a pusztító fegyverek felhasználásának lehetőségét. Ezt követően adott ki a felperes olyan közleményt, amelyben elítélte a vegyi fegyverek használatát, majd a szíriai nép által támogatottnak tekintett Aszad- rendszer mellett állt ki, egyetértve annak elkötelezettségeivel. A felperes azon rendszer mellett állt ki, amely a nemzetközi sajtóban megjelentek szerint vegyi fegyvereket vetett vagy vethetett be.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek - kiadója, üzemeltetője útján - 30.000 forint + áfa összegű perköltséget, míg megállapította, hogy a 36.000 forint le nem rótt illetéket a Magyar Állam viseli.

Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes a Pp. 342. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kérte a sajtószervtől a helyreigazító közlemény közzétételét, és miután annak az alperes az Smtv. 12. § (2) bekezdésében előírt határidőn belül nem tett eleget, a felperes a Pp. 343. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül terjesztette elő keresetét.

A keresetet érdemben az Smtv. 12. § (1) bekezdésében, a Pp. 164. § (1) bekezdésében, a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglalt szabályok, valamint a PK 12. és 14. számú állásfoglalások iránymutatásai alapján vizsgálta.

Rámutatott arra, hogy a felperes közszereplőként perel, ekként az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) számú határozatának indokolása alapján a tevékenységével kapcsolatosan megfogalmazott kritikai bíráló megjegyzéseket tágabb tűréshatárral kell elviselnie.

A PK 12. számú állásfoglalás III. részében írtakat szem előtt tartva nem foglalt állást abban a kérdésben - egyrészt információk hiányában, másrészt arra tekintettel, hogy ezzel kapcsolatosan nemzetközi színtéren folyik a politikai, hatalmi vita -, hogy ki vetette be a vegyi fegyvereket Szíriában 2013. augusztusában. Abban sem kívánt állást foglalni, hogy a felperesi politikai párt politikai közleményének mi volt a célja. A bíróság nem minősítheti a felperesi politikai kiállást, az alperesi szerző viszont ezt megteheti. A cikkben nem légből kapott állításként került sor annak közlésére alcím formájában, hogy a gyermekek elgázosítói mellett állt ki a felperesi parlamenti párt. A szerző a felperes által kiadott közlemény tartalmi elemzése alapján, az arról való vélekedése kifejtésével foglalt állást akként, hogy az Aszad-rendszer melletti kiállással a felperes azt a politikai erőt támogatja, aki feltehetően a többek között gyermekek halálát is okozó vegyi fegyvereket vetette be. Azt, hogy ezen alperesi okfejtés helyesnek bizonyul-e, az elsőfokú bíróság nem minősítette, kizárólag azt vizsgálta a sajtó-helyreigazítási eljárás keretein belül, hogy a felperes nyilatkozatait valósan idézve, azokból vont-e le következtetéseket a cikkíró. Megállapította, hogy a szerző ennek megfelelően járt el, szabadon nyilvánított véleményt a magyar közélet egyik politikai szereplőjéről. A felperesnek a kritikát tűrnie kell abban az esetben, ha nemzetközi színtérre lépve egy külföldi rezsim melletti politikai kiállását fogalmazza meg. Miután a politikai megnyilvánulásával kapcsolatosan született bírálat, amely személyére vonatkozóan durva, lealacsonyító, bántó kritikát nem tartalmaz, annak tárgyát csupán a politikai szerepvállalása, közleményének tartalma képezi, ekként a véleménynyilvánítás alkotmányos keretek között történt, az jogsértőnek nem tekinthető.

A perköltségviselés tárgyában a Pp. 78. §-a és a 32/2003. IM rendelet alapján határozott, figyelemmel az Itv. 5. §-ában, 39. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-ában foglaltakra is.

Az elsőfokú bíróság határozatával szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az első fokú ítélet megváltoztatását és az alperes kötelezését kérte helyreigazító nyilatkozat megjelentetésére.