A Pécsi Törvényszék P.21068/2009/37. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 61. §, 64. §, 200. §, 241. §, 342. §, 1989. évi II. törvény (Et.) 3. §, 6. §, 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 75. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 1. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Berki Csilla

Baranya Megyei Bíróság

10.P. 21.068/2009/37. sorszám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Baranya Megyei Bíróság a dr. Tarr Ágnes (cím) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti) felperesnek,-

a dr. Fekete Zoltán (cím) ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen - szerződés érvénytelenségének megállapítása és egyéb iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 563.338 (ötszázhatvanháromezer-háromszázharmincnyolc) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül fellebbezést lehet előterjeszteni a Baranya Megyei Bíróságon írásban, 3 egyező példányban jogi képviselő útján a Pécsi Ítélőtáblához címezve.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a fellebbezésben a Pp. 256/A. § /1/ bekezdés b.-d./ pontjaiban írt esetekben fellebbezési tárgyalás tartását kérhetik, illetőleg a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívül bírálható el.

I n d o k o l á s:

A bíróság az eljárás során a következő tényállást állapította meg:

A felperes gyermekei tulajdonát képezi (helység) külterületén 351 hektár, 0217 m2 területű ingatlan. Ennek a földhasználati nyilvántartás szerint bejegyzett földhasználója, illetve ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog jogosultja a felperes.

Az alperest a 2006. március 22-én megtartott alakuló ülésen hozták létre a jelenlévők, majd került bejegyzésre a Baranya Megyei Bíróságon Pk. 60.022/2006/4. sorszám alatt hozott végzéssel a társadalmi szervezetek nyilvántartásába. A (helység)i földtulajdonosok közössége, melynek a felperes is tagja, a 2006. július 18-án megtartott földtulajdonosi közgyűlésén döntött a képviseletük formájáról, a képviselő személyéről, a javasolt vadászterület határáról, valamint arról, hogy a vadászati jogot haszonbérbeadás útján kívánják értékesíteni. Ezt követően az FVM (név)i Földművelésügyi Hivatala Vadászati és Halászati Felügyelősége megállapította a vadászterület határait.

Mindezek után 2007. január 10-én a földtulajdonosi közösség, mint haszonbérbeadó az alperessel haszonbérleti szerződést kötött, így a felperes használatában álló ingatlanok tekintetében ezen szerződés alapján az alperes rendelkezik vadászati joggal, tehát a vadászatra jogosult.

Az alakulást követően a felperes maga is tagsági viszonyt létesített az alperesi társadalmi szervezetben.

A földtulajdonosi közösségen belül a felperes többedmagával rendelkezik ilyen méretű területtel, és egyben tagja az alperesnek, melyen az alperes jogosult a vadászatra.

A felperes, mint földhasználó vadkárigényt jelentett be az alperesnél a 2007. május 27-én kelt levelében, csatolta hozzá a csemetésről készült vadkárbecslési szakvéleményis. A levél szerint a felperes korábban már 40 hektár telepítést, fiatal facsemetét 2,6 km vadkerítéssel biztosította saját költségén, ennek folyamatos fenntartása, illetve javítása, valamint a vadkár álláspontja szerint megközelítőleg évente 3.000.000 Ft-ot tesz ki. Levelében hivatkozott arra, hogy korábban a (név) Vadásztársaság a vadkár ellenértékeként a tagi bikán felül 2 db közepes bikakilövést, illetve 2 db szarvas, 3 db süldő szőrben-bőrben való hasznosítását, és 1 db szóró lezárását, és részére történő etetését biztosította.

Az intézőbizottság az igényt elutasította, majd az alperes 2007. augusztus 22. napján megtartott közgyűlésén a jelenlévő tagok sem támogatták a felperes igénybejelentését. A felperes az igényét változatlanul több alkalommal jelezte az alperes felé, mindezek eredményeként 2008. január 2-án a szóban kötött megállapodás alapján 1.000.000 Ft-ot utaltak át a felperesi számlára "vadkár" megjelöléssel. Az 1.000.000 Ft-ot az alperes a felperes által korábban elkészített vadvédelmi kerítés bekerülési költségei részbeni kifizetéseként számolta el a felperes javára.

2008. év elején a felperes változatlanul fenntartotta az igényét a vadkárral kapcsolatosan, amit az alperes egyezség formájában próbált rendezni. 2008. április 10-én a felperes ismételten írásban rögzítette azt, hogy a pozitív hozzáállást köszöni, és megküldi a használatát képező földterületek térképét, amin a vadkár ellentételezéseként a vadászati jogot szeretné kizárólagosan gyakorolni, időbeni és vendéghívási korlátozás nélkül azzal a kitétellel, miszerint a bika, és bak vadászatok idején a hivatásos vadász és vadászmester, valamint társasági vendéget kísérő vadász a fizető vendégeket vadásztatná szükség szerint. Kéri továbbá, hogy évenként 2 bika, 2 őzbak területarányosan tarvad, illetve vaddisznó kilövését biztosítsák. A kompetencián felül szeretné elvinni 2 db szarvas tarvadat, és 2 db süldőt szőrben és bőrben. Mindezek biztosítása esetén a területen keletkezett vadkárról lemond.

Ezt megelőzően 2008. április 4-én kelt egy megállapodás a felek között, amiben rögzítették azt, hogy 4 évvel azt megelőzően saját költségén a felperes bekerítette a telepítését. A 2./ pont szerint az alperes a vadvédelmi kerítés amortizált 50 %-os költségének megtérítése fejében 1.000.000 Ft-ot a felperes részére banki átutalással megfizet, amely összeggel a felperes a kerítés telepítésével kapcsolatos valamennyi igénye végleges kielégítését veszi tudomásul, és vállalja, hogy a kerítést a jelenlegi helyén, a rendeltetésének ellátására alkalmas jó állapotban hagyja, míg arra a vadkárelhárítás végett szükség van. Vállalta a felperes továbbá, hogy amennyiben a kerítésen belül nagyvad kerülne, úgy arról haladéktalanul értesíti az alperest, míg az alperes vállalta, hogy 48 órán belül az értesítéstől számítandóan, a nagyvad kihajtásáról gondoskodik.

Ugyanezen a napon megtartott közgyűlésen az alperesi elnök javasolta a felperesi igény szerint megállapodással a vadkár rendezését. A közgyűlés felhatalmazta a vadásztársaság elnökét, (név) hogy a jegyzőkönyvben írt javaslat alapján a felperessel szerződést kössön. A jegyzőkönyvbe foglalt határozat szerint a közgyűlés 12 igen, 3 nem szavazattal, és 2 tartózkodással teljes körűen felhatalmazta VT elnököt az IB javaslatának megfelelő tartalmú szerződés megkötésére, és aláírására azzal, hogy ezzel az érintett terület után további igény vadkárként nem érvényesíthető. A vadkárelhárítás valamennyi költsége (felperes neve)ot terhelje. A megállapodás alapján (felperes neve) a VT tagjaira irányadó kilövési lehetőséget a megállapodásban meghatározott kilövésekben realizálja, és a vadászati tevékenységet saját területén folytathat, ott a bérvadásztatás kivételével a VT vadászati tevékenységet nem folytathat.

Ezt követően került sor a felek között a 2008. április 24-én kelt megállapodás megkötésére.