A Pécsi Ítélőtábla Pf.20123/2011/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 121. §, 247. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 200. §, 207. §, 241. §, 342. §, 355. §, 589. §] Bírók: Döme Attila, Kutasi Tünde, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.123/2011/4. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla dr. Tarr Ágnes ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Fekete Zoltán ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság 2011. január 20. napján kelt 10.P.21.068/2009/37. számú ítélete ellen a felperes által 38. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 201.670 (kettőszázegyezer-hatszázhetven) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint M külterületén 351 hektár 0217 m² területű földrészlet a felperes gyermekeinek tulajdonában van, ennek bejegyzett földhasználója és haszonélvezője a felperes. Ez a földterület a 2006. március 22-én alakult alperes vadásztársaság vadászterületén helyezkedik el. Az alperes a vadászterületen a vadászati jogot a vadászterület földtulajdonosi közösségével kötött haszonbérleti szerződés alapján gyakorolja 2007. január 10. óta. Az alperes vadásztársaságot a vadászterület földtulajdonosai alapították. Az alperesnek tagja volt a felperes is.

A felperes korábban a fenti földterület 40 hektáros részén erdőtelepítést végzett. A fiatal csemetést vadkerítéssel vette körül saját költségén. 2007. május 27-én vadkárigényt jelentett be az alperesnél, a vadak által a csemetésben okozott kár miatt. Hivatkozott arra, hogy korábban a V Vadásztársaság a vadkárának ellenértékeként a tagi bikán felül két db közepes bikakilövést, illetve két db szarvas, 3 db süldő szőrben-bőrben való hasznosítását és 1 db szóró lezárását és részére történő etetését biztosította. Az alperes intéző bizottsága, majd közgyűlése is az igényt elutasította, azt azonban a felperes változatlanul fenntartotta. 2008. január 2-án az alperes 1.000.000 forintot utalt át a felperes számlájára "vadkár" címén. Ezt az 1.000.000 forintot az alperes a felperes által korábban elkészített vadvédelmi kerítés bekerülési költségei részbeni kifizetéseként számolta el.

A felperes az igényét fenntartotta. Az alperes 2008. április 4-i közgyűlésén személyesen is a tagság elé tárta azt az igényét, hogy a vadkára ellentételezéseként az üzemtervi időszak alatt a saját területén a vadászati jogot kizárólagosan gyakorolhassa, a kár vadászati lehetőséggel kerüljön ellentételezésre és ebben az esetben nem érvényesít egyéb vadkárigényt az alperessel szemben. Az alperes intéző bizottsága megelőzőleg konkrétan az egyes vadfajtákra lebontva meghatározta azt a kontingenst, amelyre vonatkozó kilövési jogot javasolt biztosítani a felperes vadkárának térítése fejében. Az alperes közgyűlése határozattal felhatalmazta a vadásztársaság elnökét az intéző bizottság javaslatának megfelelő tartalmú szerződés megkötésére és aláírására azzal, hogy ezzel az érintett terület után további igény vadkárként nem érvényesíthető és a vadkárelhárítás valamennyi költsége a felperest terhelje.

Ugyanezen a napon egy megállapodás is létrejött a peres felek között, amelyben rögzítették, hogy négy évvel korábban a felperes saját költségén bekerítette a csemetését és ennek 50 %-os amortizált költsége megtérítése fejében az alperes 1.000.000 forintot a felperes részére bankátutalással megfizet, ennek teljesítésével a felperes a kerítés telepítésével kapcsolatos valamennyi igénye végleges kielégítését tudomásul veszi, a kerítést jó állapotban tartja, amíg arra a vadkárelhárítás végett szükség van.

A felperes 2008. április 10-én levelet intézett az alperes elnökéhez, kifejezve megelégedését az ügyének megoldása irányába ható hozzáállás miatt és kifejezte, hogy a megfelelő területarányos kompetenciát is magába foglaló kizárólagos vadászati jogának biztosítása esetén a területén keletkezett vadkár megtérítésének igényéről lemond.

A fenti előzmények után került sor 2008. április 24-én a peres felek között a következő tartalmú megállapodás megkötésére. A megállapodás 1. pontja rögzíti, hogy a felperes használatában álló, jelenleg az alperes, mint vadászatra jogosult haszonbérletében lévő terület mindösszesen kb. 380 hektár. A 2. pontban a felperes a folyamatban lévő 10 éves üzemtervi ciklusra kiterjedően vállalta, hogy semmiféle jogcímen vadkárt vagy más követelést az alperessel szemben nem érvényesít, nem jelent be igényt vadvédelmi kerítés létesítésére, ennek ellentételezéseként megilleti a terület arányára jutó kilövési lehetőség minden évben, ezt az intéző bizottság állapítja meg évente a vadászati hatóság által meghatározott vadgazdálkodási terv szerint. A megállapodás rögzíti a 2008-2009. évek során kilőhető vadmennyiséget és azt, hogy a terület arányára jutó lőhető darabszám változhat, ami függ az éves engedélyezett vadgazdálkodási tervtől. A megállapodás kitér arra is, hogy amennyiben a felperes részéről többletkilövési igény keletkezik, arra a vadásztársaság kilövési terve lehetőséget biztosít az intéző bizottság rendelkezése alapján, az árlistai árainak megfizetése mellett kerülhet erre sor kísérő vadász közreműködésével. A szerződés 10. pontjában rögzítésre került, hogy a vadászati létesítmények állagának megóvását a felperes tartozik saját költségén és felelősségén biztosítani. A megállapodás hatálya kiterjed a szerződésben körülírt területen már bekövetkezett valamennyi vadkárra is, azaz a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy visszamenőlegesen sem érvényesít vadkárigényt az alperessel szemben.

A fenti szerződés megkötését követő napon a közgyűlés az alperes elnöke által aláírt megállapodást határozattal jóváhagyta.

A 2008. évi vadászati idény végén, 2009. márciusában jelezte a felperes az alperesnek, hogy számára a fenti szerződés nem megfelelő és szeretné azt megszüntetni. Az alperes azonban a közös megegyezéssel történő megszüntetéstől elzárkózott. A felperes 2009. március 12-én levélben közölte a fenti szerződés felmondására vonatkozó jognyilatkozatát. Az alperes a 2009. március 19-én kelt válaszlevelében közölte, hogy a felmondást nem fogadja el. A felperes 2009. április 6-án vadkárt jelentett be az alperesnek és felszólította az alperest a hatékony vadkár megelőzésében való részvételre. Az alperes 2009. április 10-én levélben tájékoztatta a felperest arról, hogy az adott vadászati évben milyen darabszámú és fajtájú vadak vadászati joga illeti őt meg. A felperes 2009. április 29-én bejelentette az alperesnek, hogy a vadásztársasági tagságát megszünteti. A felperes kilépését az alperes tudomásul vette, egyúttal kifejezte, hogy a megállapodást változatlanul érvényesnek tekinti azzal, hogy a vadászat gyakorlása során a felperes önállóan vadászati tevékenységet nem folytathat, azonban jogosult a megállapodásban meghatározott vad elejtéséhez, de kizárólag kísérővadász felügyelete mellett. Felhívta a felperes figyelmét arra, hogy a megállapodás szerint a vadkárelhárítást köteles saját költségviselése mellett teljesíteni.