BH 2001.3.99 Megvalósítja a becsületsértés vétségét, ha a terhelt a beadványaiban a polgármester (egyben országgyűlési képviselő) magánvádló hivatali működésére vonatkozóan olyan kifejezéseket használ, amelyek meghaladják a véleménynyilvánítással kapcsolatos alkotmányos jogok gyakorlását, túllépik azt a mértéket, amelynek elviselése a közéletben szereplők, politikusok esetében a státusukból adódóan elvárható, lekicsinylőek, a sértett emberi méltóságát és jó hírnevét sértik [Btk. 180. § (1) bek. a) pont].

A városi bíróság az 1998. május 5-én kelt végzésével a terheltet 2 rendbeli becsületsértés vétsége miatt egy évre próbára bocsátotta.

A másodfokon eljárt megyei bíróság az 1999. március 2-án kelt végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt és a megyei jogú város polgármesteri hivatala között lakásüggyel kapcsolatos vitás államigazgatási ügy volt folyamatban. Ebben az ügyben a terhelt a polgármester hivatali működésével kapcsolatban - aki egyidejűleg országgyűlési képviselő is -, két beadványt készített. Az 1996. szeptember 30-án kelt beadványában azt állította, hogy "nem áll szándékomban vétlen emberek ellen büntetőeljárást kezdeményezni, miközben az igazi bűnöző a parlamentből nevet rajtunk" (az "igazi bűnöző" kitétel a magánvádlóra vonatkozott). Az 1997. április 8-án kelt és a jegyzőnek címzett beadványában pedig azt állította, hogy "nagy, markos polgármesterünk (tudniillik a magánvádló) mérlegfabrikáló képzettségével bizonyára nincs tisztában a várható jogi bonyodalmakkal, ami a tulajdonjog bejegyzésének akadályozásából adódhat".

A sértett munkatársai 1997. június 6. napján hozták ezeknek a beadványoknak a tartalmát a sértett tudomására, aki a törvényes határidőben, 1997. július 4. napján a magánindítványát előterjesztette.

A határozat jogi indokolása szerint mindkét sérelmezett levélrészletben írtak objektíve alkalmasak a becsület csorbítására, ezeket a kijelentéseket a terhelt a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatása teljesítésével kapcsolatban tette, így megvalósította a 2 rendbeli a Btk. 180.§-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti becsületsértés vétségét.

A fenti jogerős végzések ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Annak lényege szerint az általa használt kifejezések nem voltak alkalmasak a becsület csorbítására, így a büntetőjogi felelősségének megállapítására az anyagi jogszabályok megsértésével került sor.

A nyilvános ülésen felszólaló védő az indítványnak megfelelően a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és a terhelt felmentését kérte.