A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20636/2016/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bírók: Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.20.636/2016/5/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Tuller András Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Tuller András ügyvéd) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek, a jogtanácsos (alperes címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2016. március 3. napján meghozott 2.P.24.285/2015/8. számú ítélete ellen az alperes részéről 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés és a felperes részéről Pf.4. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja, hogy alperes megsértette a felperes jóhírnevét a ... számú nyomozati eljárásban a ... Kamarának ... napján megküldött átiratában annak valótlan állításával, hogy a felperessel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 339.§ (1) bekezdésébe ütköző és az (1) bekezdése szerint minősülő, garázdaság vétségének megalapozott gyanúja fennáll. Megsértette továbbá alperes a felperes személyes szabadságát azzal, hogy az ujj- és tenyérlenyomat, továbbá a képmás készítése iránti eljárásnak alávetette.

Az alperes által fizetendő marasztalási összeget 1.050.000 (Egymillió-ötvenezer) forintra, az állam által viselt kereseti illeték összegét 63.000 (Hatvanháromezer) forintra felemeli, a felperes elsőfokú perköltség és illetékfizetési kötelezettségét mellőzi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 66.675 (Hatvanhatezer-hatszázhetvenöt) forint perköltséget.

Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 41.275 (Negyvenegyezer-kétszázhetvenöt) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 76.000 (Hetvenhatezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

2013. november 13-án felperes a C-ben a M. üzlet előtt várakozott, amikor a mögötte álló, számára ismeretlen Sz.A. megütötte. Felperes a támadás következtében 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Feljelentése alapján magánvádas eljárás indult. A ... Bíróság .../2013/3. számú határozatával az iratokat a ... Ügyészségnek megküldte, egyben megállapította, hogy a személyes meghallgatás és az eljárás egyéb adatai alapján a garázdaság vétsége is megállapíthatónak látszik. A nyomozást a ... Ügyészség 2014. május 12. napján rendelte el. A alperes neve ... bűnjelként lefoglalta a történtekről készült felvételt, tanúmeghallgatást foganatosított, majd gyanúsítottként kihallgatta Sz.A.-t és 2014. július 9-én a felperest. Ugyanezen alkalommal felperestől ujj- és tenyérnyomatot vett le, valamint arc- és teljes alakos fényképfelvételt készített, értesítette a ... Kamara Elnökét, hogy felperest garázdaság vétségének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki. 2014. augusztus 12. napján a ... Kamara a felperessel szemben az előzetes vizsgálati eljárást elrendelte.

Felperes a gyanúsítás ellen panasszal élt. A ... Ügyészség a 2014. augusztus 21-én hozott .../2014/7. számú határozatával felperes panaszának helyt adott, a gyanúsítotti jogállást megszüntette. Rámutatott, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy felperes magatartása nem Sz.A. elleni támadásra irányult, csak a távozását próbálta megakadályozni, amely nyilvánvalóan nem minősül kihívóan közösségellenes magatartásnak.

A alperes neve .../2014. számú okiratban a felperesnek egyezség keretében 150.000 forint megfizetését ajánlotta fel, melyet a felperes nem fogadott el.

Felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a becsületét, jóhírnevét, személyes szabadságát. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 1.050.000 forint sérelemdíj megfizetésére. Keresetének jogalapjaként a Ptk. 2.42. § (1), (2) bekezdésére, 2:43. § b) és d) pontjára, 2:45. § (1) bekezdésére, 2:51. § (2) bekezdésére, 2:52. § (1)-(3) bekezdésére hivatkozott. Előadta, hogy alperes teljesen megalapozatlanul bűncselekmény elkövetésével meggyanúsította. Ezen súlyos szakmai hiba miatt kellett elszenvednie a megaláztatást, amit egyrészt a gyanúsítás ténye, másrészt a rabosítás okozott. Arra is hivatkozott, hogy a büntetőeljárás miatt június 20. és augusztus 29. között a munkavégzésben akadályozva volt. A jóhírnévhez fűződő jogát azzal sértette az alperes, hogy a ... Kamarát értesítette. A rabosítással pedig sérült az emberi méltósága, személyes szabadsága.

Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes nyilatkozatán túl semmilyen adat nem bizonyítja, hogy Sz.A. a helyszínről távozni kívánt, ezért kellett a felperesnek visszatartania. Kifejtette, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján felperes meggyanúsítása jogszerű volt. Az ügyészség jogi álláspontja ettől eltért, ez azonban nem alapozza meg az alperesi kárfelelősséget. Az ügyben eljárt rendőrök úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, magatartásuk nem volt felróható, a jog értelmezésében és alkalmazásában történő tévedések, vagy hibák a felróhatóság körén kívül esnek. Utalt arra, hogy az ügyészség nem tett egyértelmű kijelentést a bizonyítékok értékeléséről, súlyos jogértelmezési hibáról. Hangsúlyozta, hogy az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 61. § (2) bekezdése szerint jogszerűen tájékoztatta a ... Kamarát a felperessel szembeni büntetőeljárásról. Kifejtette, hogy a tájékoztatás nem eredményezhette a felperes jóhírnevének, becsületének csorbulását, mert az ügyvédi kamarák tagjai jogászok, szakmájukból eredően tisztában vannak az ártatlanság vélelmével. Hivatkozott a 2009. évi XLVII. törvény 44. §, 92. § és 95. §-ra, mely szerint a rabosítás valójában egy adatrögzítési eljárás, nem minősül kényszerintézkedésnek, nem vonja el az érintett személyes szabadságát, mindössze együttműködési kötelezettséget ír elő. A felperes sérelemdíj iránti igényét eltúlzottnak tartotta. A felperest ügyvédi tevékenységének gyakorlásában nem függesztették fel. Az sem állapítható meg, hogy a felperes ügye a kamara elsőfokú fegyelmi tanácsa elé került volna.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy alperes megsértette a felperes becsületét azzal, hogy megalapozott gyanú hiányában meggyanúsította felperest garázdaság bűncselekményének elkövetésével. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 350.000 forintot, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 17.500 forint perköltséget. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára 42.000 forint eljárási illetéket, további 21.000 forint eljárási illetékről akként rendelkezett, hogy azt a Magyar Állam viseli.

A keresetet a Ptk. 2:42. § (2) bekezdés, 2:43. § b) és d) pontja, 2:45. § (1) és (2) bekezdés, 2:51. § (1) és (2) bekezdés alapján bírálta el. Rámutatott, hogy a perbeli esetben a személyiségi jogsérelmet megalapozó magatartás közhatalmi, rendőrhatósági eljárás keretei között valósult meg, ezért a Ptk. 6:548. § rendelkezéseit is alkalmazni kellett. Közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható. Felperes alperes jogsértő magatartását abban jelölte meg, hogy alapos gyanú nélkül meggyanúsította, fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényt állított alapos gyanú nélkül, ezt közölte a kamarával, valamint a rabosítás folyamatát megindította. A felperes a rendelkezésre álló jogorvoslatot az elsőfokú bíróság szerint kimerítette, hiszen a gyanúsítás ellen panasszal élt. Az ügyvédi kamara értesítése és a rabosítás tekintetében jogorvoslatnak nincs helye. A felperes alaposnak tartott panasza ugyanakkor nem volt alkalmas a sérelem elhárítására, hiszen maga a személyiségi jogsérelem és az ezzel együtt járó hátrány az intézkedéssel nyomban bekövetkezett.