BH 1988.9.303 Garázdaság csoportosan (bűntettként) elkövetettként minősítését nem teszi kizárttá, hogy az elkövetők egyike - halála miatt - nem volt felelősségre vonható [Btk. 271. § (2) bek. a) pont, 137. § 11. pont].

Az elsőfokú bíróság a II. r. vádlottat garázdaság bűntette miatt - mint visszaesőt - 1 évi, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A testi sértés és a garázdaság miatt már több ízben büntetett II. r. vádlott a vádbeli napon a III. r. vádlott, valamint R. A. és egy nő társaságában az eszpresszóban szórakozott. Sört és pálinkát fogyasztottak. Az I. r. fk. vádlott az asztalukhoz lépett, és tüzet kért tőlük. R. A. ekkor valamilyen megjegyzést tett, majd a saját társaságához visszatérő I. r. vádlottat kihívta az eszpresszó WC helyiségébe. Rövidesen követte őket a III. r.j majd a II. r. vádlott is.

A II r. vádlott nyomban megütötte a fk. I. r. vádlottat, majd mind a hárman rátámadtak, és további 4-5 ütést mértek a fejére. A szorult helyzetbe került I. r. vádlott végül kést vett elő és hasba szúrta R. A-t, aki rövidesen meghalt.

Az I. r. vádlott a leírt bántalmazás következtében a bal arcán és a bal alsó szemhéján 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállás alapján levont helyes következtetéssel állapította meg a II. r. vádlott bűnösségét, és nem tévedett a cselekmény jogi minősítése során sem.