A Fővárosi Törvényszék P.22306/2020/21. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 1. §] Bíró: Szentpáli Judit

Fővárosi Törvényszék

17.P.22.306/2020/21

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Ollé György ügyvéd (ügyvéd címe.) meghatalmazott jogi képviselő által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek,

a Székely Andrea Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Székely Andrea ügyvéd) meghatalmazott jogi képviselő által képviselt I.r. alperes I. r. (I.r. alperes címe), valamint a Bertók & Bertók Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Bertók Gábor ügyvéd) meghatalmazott jogi képviselő által képviselt II.r. alperes II. r. (II.r. alperes címe.) alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 300.000,- (háromszázezer), a II. r. alperesnek 381.000,- (háromszáznyolcvanegyezer) forint perköltséget.

A le nem rótt 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) forint illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A felperes és néhai házastársa, személy1 1/2-1/2-ed arányú közös tulajdonát képezte 1997. évtől kezdődően a település belterület szám hrsz. alatti, természetben ingatlan címe. alatti kivett lakóház, udvar megnevezésű perbeli ingatlan.

[2] Ezt követően 2009. évben a fenti perbeli ingatlan 1/1 arányú tulajdoni hányadának tulajdonjogát végrehajtási eljárás keretében árverési vétel jogcímén személy2 árverési vevő szerezte meg. személy2 tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba 2009. augusztus 28-i hatállyal került bejegyzésre, mellyel egyidejűleg a felperes és néhai házastársa tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásból törlésre került.

[3] Az cég1 Zrt., mint lízingbeadó és személy2, valamint az I. r. alperes, mint lízingbevevők között 2009. december 18. napján ingatlan pénzügyi lízingszerződés jött létre a perbeli ingatlan lízingbe adása tárgyában, mely lízingszerződésre figyelemmel a lízingbeadó adásvételi szerződéssel megvásárolta a perbeli ingatlant, hogy azt a lízingbevevőnek a lízingszerződéssel pénzügyi lízingbe adja. A felek szerződéses rendelkezése szerint a futamidő végén a lízingtárgy tulajdonjogát valamennyi fizetési kötelezettség maradéktalan teljesítése esetén az I. r. alperes szerzi meg. Az lízing és az adásvételi szerződésre figyelemmel az ingatlan 1/1 arányú tulajdonosaként az ingatlan-nyilvántartásba adásvétel jogcímén az cég1 Zrt. került bejegyzésre 2009. december 21-i hatállyal.

[4] A fenti lízingszerződésből eredő lízingdíjak teljes megfizetését követően az ingatlan-nyilvántartásba a perbeli ingatlan 1/1 arányú tulajdoni hányadára az I. r. alperes tulajdonjoga lízingbe vétel jogcímén bejegyzésre került.

[5] Ezt követően az I. r. alperes, mint eladó és a II. r. alperes, mint vevő között 2019. április 25. napján adásvételi szerződés jött létre a fenti perbeli ingatlan 1/1 arányú tulajdoni hányada - az ingatlanban lévő berendezési és felszerelési tárgyakkal együttes - adásvétele tárgyában. A felek a szerződésben az ingatlan vételárát 52.000.000,- forintban határozták meg. A II. r. alperes tulajdonjogát az ingatlan 1/1 arányú tulajdoni hányadára adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartási hatóság a 136957/3/2019. számú határozatával, 2019. április 26-i hatállyal jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba.

[6] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az I. és II. r. alperesek között a település, belterület szám hrsz. alatt nyilvántartott, természetben ingatlan címe. alatti ingatlanra 2019. április 25. napján létrejött adásvételi szerződés érvénytelen, valamint kötelezze az alpereseket egyetemlegesen a perköltség megfizetésére. Keresete jogalapjaként a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:96. §-át, 6:88. § (1) és (3) bekezdését jelölte meg.

Tényállítása szerint néhai férjével adásvétel útján szerezte meg a perbeli ingatlan tulajdonjogát, azonban az azt terhelő adósságok miatt végrehajtási eljárás keretében az ingatlan árverés útján történő értékesítésére került sor 2009. évben. Állította, hogy annak érdekében, hogy az ingatlant ne veszítsék el, árverési vevőként néhai férje barátja, személy2 lépett fel, akinek a vételárat néhai házastársa adta át, melyet kölcsönből finanszírozott. Ezen kölcsön visszafizetése érdekében személy2 és a felperes gyermekének akkori házastársa, az I. r. alperes, mint társlízingbevevő az ingatlan tulajdonjogának átszállása mellett zártvégű lízingszerződést kötöttek az cég1 Zrt.-vel, a lízingbeadó tulajdonjoga adásvétel jogcímén bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba. Állítása szerint a lízingszerződés alapján az ingatlant a futamidő végén személy2 és az I. r. alperes szerzi meg a lízingbeadóval megkötendő tulajdonátruházó szerződés alapján. Állította, hogy mindezekre arra figyelemmel került sor, mivel a felperes és néhai házastársa ezen időben nem voltak hitelképesek, így került személy2 és az I. r. alperes lízingbevevőként a szerződésbe. Megállapodásuk alapján a lízingdíjat a futamidő végéig a felperes és néhai házastársa fizették, melynek az első részlettől kezdődően férjével, annak haláláig, majd ezt követően 2019. május hóig bezárólag egyedül tett eleget. A felperes által befizetett lízingdíj teljes összege tényállítása szerint 19.942.016,- forint volt, az I. r. alperes és személy2 lízingdíjat nem fizetett. Hivatkozott arra, hogy házastársa halálát követően kérelmezték, hogy a szerződésben az I. r. alperes helyébe léphessen, mivel az I. r. alperes a hitelügyletből ki kívánt szállni, azonban a kérelmet a lízingbeadó elutasította, így a felperes abban állapodott meg az I. r. alperessel, hogy továbbra is ő fizeti a lízingdíjakat. Állította, hogy a lízingdíj kifizetésére a részéről és házastársa részről arra figyelemmel került sor, hogy az ingatlan tulajdonjogát a lízingszerződés lezárása után férjével, illetve annak halála után egyedül megszerezze "valamely tulajdonjog átruházási forma, megállapodás, ajándékozás alapján". E körben arra hivatkozott, hogy személlyel2l és az I. r. alperessel szóban abban állapodott meg, hogy a lízingdíjat fizeti, majd utóbb a futamidő végén az ingatlant valamilyen formában - ajándékozás, megállapodás - útján megszerzi. Ezt követően lízingbevétel jogcímén az ingatlan az I. r. alperes tulajdonába került, majd tényállítása szerint az I. r. alperes, mint eladó és a II. r. alperes, mint vevő között 2019. április 25. napján adásvételi szerződés jött létre a fenti perbeli ingatlan adásvétele tárgyában, a II. r. alperes tulajdonjoga 2019. április 26. napján bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba.