A Fővárosi Törvényszék P.22306/2020/21. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 1. §] Bíró: Szentpáli Judit

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.22306/2020/21.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20227/2021/6., Kúria Pfv.21129/2021/2., Kúria Pfv.21437/2021/8.

***********

Fővárosi Törvényszék

17.P.22.306/2020/21

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Ollé György ügyvéd (ügyvéd címe.) meghatalmazott jogi képviselő által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek,

a Székely Andrea Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Székely Andrea ügyvéd) meghatalmazott jogi képviselő által képviselt I.r. alperes I. r. (I.r. alperes címe), valamint a Bertók & Bertók Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Bertók Gábor ügyvéd) meghatalmazott jogi képviselő által képviselt II.r. alperes II. r. (II.r. alperes címe.) alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 300.000,- (háromszázezer), a II. r. alperesnek 381.000,- (háromszáznyolcvanegyezer) forint perköltséget.

A le nem rótt 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) forint illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A felperes és néhai házastársa, személy1 1/2-1/2-ed arányú közös tulajdonát képezte 1997. évtől kezdődően a település belterület szám hrsz. alatti, természetben ingatlan címe. alatti kivett lakóház, udvar megnevezésű perbeli ingatlan.

[2] Ezt követően 2009. évben a fenti perbeli ingatlan 1/1 arányú tulajdoni hányadának tulajdonjogát végrehajtási eljárás keretében árverési vétel jogcímén személy2 árverési vevő szerezte meg. személy2 tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba 2009. augusztus 28-i hatállyal került bejegyzésre, mellyel egyidejűleg a felperes és néhai házastársa tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásból törlésre került.

[3] Az cég1 Zrt., mint lízingbeadó és személy2, valamint az I. r. alperes, mint lízingbevevők között 2009. december 18. napján ingatlan pénzügyi lízingszerződés jött létre a perbeli ingatlan lízingbe adása tárgyában, mely lízingszerződésre figyelemmel a lízingbeadó adásvételi szerződéssel megvásárolta a perbeli ingatlant, hogy azt a lízingbevevőnek a lízingszerződéssel pénzügyi lízingbe adja. A felek szerződéses rendelkezése szerint a futamidő végén a lízingtárgy tulajdonjogát valamennyi fizetési kötelezettség maradéktalan teljesítése esetén az I. r. alperes szerzi meg. Az lízing és az adásvételi szerződésre figyelemmel az ingatlan 1/1 arányú tulajdonosaként az ingatlan-nyilvántartásba adásvétel jogcímén az cég1 Zrt. került bejegyzésre 2009. december 21-i hatállyal.

[4] A fenti lízingszerződésből eredő lízingdíjak teljes megfizetését követően az ingatlan-nyilvántartásba a perbeli ingatlan 1/1 arányú tulajdoni hányadára az I. r. alperes tulajdonjoga lízingbe vétel jogcímén bejegyzésre került.

[5] Ezt követően az I. r. alperes, mint eladó és a II. r. alperes, mint vevő között 2019. április 25. napján adásvételi szerződés jött létre a fenti perbeli ingatlan 1/1 arányú tulajdoni hányada - az ingatlanban lévő berendezési és felszerelési tárgyakkal együttes - adásvétele tárgyában. A felek a szerződésben az ingatlan vételárát 52.000.000,- forintban határozták meg. A II. r. alperes tulajdonjogát az ingatlan 1/1 arányú tulajdoni hányadára adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartási hatóság a 136957/3/2019. számú határozatával, 2019. április 26-i hatállyal jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba.

[6] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az I. és II. r. alperesek között a település, belterület szám hrsz. alatt nyilvántartott, természetben ingatlan címe. alatti ingatlanra 2019. április 25. napján létrejött adásvételi szerződés érvénytelen, valamint kötelezze az alpereseket egyetemlegesen a perköltség megfizetésére. Keresete jogalapjaként a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:96. §-át, 6:88. § (1) és (3) bekezdését jelölte meg.