BH 2019.6.154 I. Nem állapítható meg hátrányos jogkövetkezmény - a visszaesést kivéve - olyan elítélésre alapítottan, amelyet a bűnügyi nyilvántartás nem tartalmaz, és ilyen elítélésre a bizonyítékok értékelése körében sem lehet hivatkozni [Btk. 97. § (2) bek.].

II. A szexuális erőszak és a szexuális kényszerítés elkövetési magatartása azonos, a két bűncselekményt a passzív alany életkora határolja el [Btk. 197. §, 198. §].

[1] A járásbíróság a 2017. november 21. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki szexuális erőszak bűntettében [2012. évi C. tv. (Btk.) 197. § (2) bek.].

[2] Ezért őt 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte.

[3] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2018. május 9. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett végzésével azzal hagyta helyben az elsőfokú ítéletet, hogy korrigálta a terhelt születési helyét.

[4] Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által ezen részében nem korrigált tényállás szerint a kutyáját sétáltató hetvenhét éves férfi terhelt 2016. szeptember 14-én az utcán a kerékpárjával megálló nyolcéves, s ekként még a tizenkettedik életévét sem betöltött kiskorú leány sértettnek benyúlt a ruhája alá, megfogta a combját, az alsóneműjébe benyúlva tenyérrel megfogta nemi szervét, s puszit adott az arcára. Ezzel a terhelt súlyosan szeméremsértő, a nemi vágy felkeltésére alkalmas, arra irányuló cselekményt tanúsított.

[5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 648. § a) pontját megjelölve: az indokolási kötelezettség megsértése miatt, hatályon kívül helyezés és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében; a bűnösség törvénysértő megállapítása miatt, értelemszerűen felmentés érdekében; a bűncselekmény törvénysértő minősítése folytán törvénysértő büntetés kiszabása miatt, "legfeljebb" szexuális visszaélés bűntettének [Btk. 198. § (1) bek.] minősítés és enyhébb büntetés kiszabása okán.

[6] A védő indítványa szerint - formálisan a büntetéskiszabás körében - a bíróságok megsértették az indokolási kötelezettségüket, mert orvos szakértő bevonásával nem vizsgálták a terhelt börtöntűrő képességét, illetőlege az erre irányuló védelmi indítványról a bíróság nem rendelkezett, valamint nem indokolta meg, hogy "az elkövetőt milyen okból és mennyire tartja társadalomra veszélyesnek".

[7] A védő indítványa szerint a bűnösség megállapítása törvénysértő. Vizsgálni kellett volna, hogy az idős és beteges terhelt esetében "beszélhetünk-e nemi vágyról", s így szexuális cselekményről, ennek tisztázására szakértői vizsgálatot kellett volna elrendelni. Kifogásolta továbbá a terhelt 1967-1975 közötti ítéleteinek a tényállás részévé tételét, mert ennek kapcsán már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, mégis a negyven évvel ezelőtti cselekményei miatt "ítélte úgy a bíróság, hogy bizonyára elkövette a vádban írt cselekményt, ebből következtetett a vádlott bűnösségére".

[8] A védő szerint a cselekmény minősítése téves, és emiatt törvénysértő a kiszabott büntetés. Ugyanis kényszerítés nem történt, s ezért a terhelt - általa mindvégig tagadott - cselekménye "legfeljebb" szexuális visszaélés bűntettének [Btk. 198. § (1) bek.] minősülhet. A védő egyebekben is sérelmezte a büntetéskiszabást: orvos szakértő bevonásával nem vizsgálták a terhelt börtöntűrő képességét, a középmértékhez igazítás pedig nem hoz létre büntetéskiszabási kényszerhelyzetet.

[9] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.

[10] Az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozás a törvényben kizárt, mivel ez a Be. 649. § (2) bekezdésében felsorolt, felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértések között nem szerepel.

[11] Az irányadó tényállás tilalmazott támadásaként ugyancsak a törvényben kizárt annak sérelmezése, hogy a bíróságok mérlegelés alá vonták a terhelt korábbi elítéltetéseit, valamint az, hogy a védő szerint elmaradt a bizonyítás.

[12] A bűnösség megállapítása, a bűncselekmény minősítése és a kiszabott büntetés egyaránt törvényes.

[13] A szexuális erőszak és a szexuális kényszerítés elkövetési magatartása ("szexuális cselekményt végez") azonos. Az elkövető idős kora vagy betegségei okán akár abszolút impotenciájának sincs relevanciája.

[14] A két bűncselekményt a passzív alany életkora határolja el, és mivel a tizenkettedik életévét nem töltötte be, nincs jelentősége, hogy a terhelt alkalmazott-e kényszert. A kényszer egyébként a szexuális kényszerítés bűntettének a tényállási eleme.

[15] A Legfőbb Ügyészség ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértést nem észlelve a támadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta.

[16] A védő felülvizsgálati indítványa nem alapos.

[17] A védő állítása szerint a bíróságok a terhelt börtöntűrő képességének megállapíthatóságára irányuló bizonyítási indítvány elutasítása és a terhelt társadalomra veszélyessége kapcsán megsértették az indokolási kötelezettségüket.

[18] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 416. § (1) bekezdés c) pontja, illetőleg a korábbi Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha - többek között - a bűnösség megállapítása, a bűncselekmény minősítése, a büntetés kiszabása tekintetében a bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

[19] A 2018. július 1. napjától hatályos Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában utalt Be. 608. § (1) bekezdésében viszont már nem szerepel a felülvizsgálati okok között az indokolási kötelezettség felülbírálatra alkalmatlanságot eredményező megsértése.

[20] A hivatkozott okot a jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény átmenti rendelkezéssel a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is felszámolta: a korábbi jogszabály alapján előterjesztett panasz, felülbírálati indítvány, fellebbezés vagy egyéb indítvány elbírálását e törvény hatálybalépése után a nyomozó hatóság, az ügyészség, illetve a bíróság mellőzi, és erről az előterjesztőt tájékoztatja, ha e törvény alapján nincs helye panasz, felülbírálati indítvány, fellebbezés vagy egyéb indítvány előterjesztésének, vagy annak címzettje e törvény alapján nem jogosult a döntésre [Be. 870. § (3) bek.].

[21] A hatályos büntetőeljárási törvény az indokolási kötelezettség megsértése körében már kizárólag akkor enged felülvizsgálatot, illetőleg engedi felülvizsgálati indítvány előterjesztését, amennyiben az elsőfokú ítélet (jelen esetben a jogerős ítélet) indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes [Be. 608. § (1) bek. f) pont, 648. § b) pont, 649. § (2) bek. d) pont; azonos tartalommal: korábbi Be. 373. § (1) bek. III. b) pont, 416. § (1) bek. c) pont]. Ilyen konkretizált hivatkozása viszont a felülvizsgálati indítványnak nem volt, s ilyet a Kúria sem észlelt.