A Fővárosi Törvényszék K.702825/2021/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 24. § (4) bek.] Bíró: Utassy Ilona

Fővárosi Törvényszék

mint elsőfokú bíróság

Az ügy száma: 2.K.702.825/2021/10.

A felperes: felperes1

(cím1.)

Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala

(cím2)

Az alperes képviselője: Kálmándy-Pap Ágnes főosztályvezető

Az alperesi érdekelt: érdekelt1

Az alperesi érdekelt

képviselője: Dr. Spronz Júlia ügyvéd

(cím3)

A per tárgya: gyámügyben hozott közigazgatási jogvita BP-11/104/1528/15/2020 számú határozat bírósági vizsgálata

Í T É L E T

A bíróság a felperes keresetlevelét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg az állam javára 30.000.- (harmincezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes és az alperesi érdekelt 2004. szeptember 11-én kötöttek házasságot. Házasságukból 2005. július 18-án név 2008. szeptember 22-én név1 utónevű gyermekek születtek. A felperesek házasságát a Budai Központi Kerületi Bíróság 2019. január 31-én kelt 1.P.XI.30.838/2017/56. számú ítéletével felbontotta. A kiskorú gyermekek felett a szülői felügyelet gyakorlására az anyát jogosította fel. Az anya munkáltatója városbe költözött és az ő részére is ott ajánlottak fel munkát, erről 2020. június 30-án tájékoztatta a felperest, levelében kérte a hozzájárulását a gyermekek külföldre költözéséhez. A felperes 2020. augusztus 22-én válaszolt, nem adta meg hozzájárulását. Az alperesi érdekelt 2020. augusztus 25-én kérelmet nyújtott be az alperesnél a gyermekek előre meg nem határozható huzamos időtartamú külföldi tartózkodási helyének kijelölése érdekében. Kérelméhez csatolta a gyerekek befogadó nyilatkozatait az iskolától, munkáltatói igazolását, lakásbérleti szerződést, fényképeket a lakásról, továbbá a felperesnek írt 2020. június 30-án kelt tájékoztató levél másolatát és a felperes 2020. augusztus 22-én kelt elutasító válaszát. A munkáltatói igazolás valamint a lakásbérleti szerződés tekintetében kérte az iratok zártan történő kezelését. Kérte továbbá az alperest, hogy környezettanulmány beszerzéséről gondoskodjanak. Az illetékes hatóságot megjelölte, mely a cím4 Az alperes a tényállás tisztázása, a szülők közötti egyezség létrehozása céljából 2020. november 19-én tárgyalást tűzött ki a szülők, valamint a gyermekek részvételével. A szülők között egyezség nem született. Ezt követően az alperes megkereste az osztrák hatóságot, beszerezte a 2020. november 2-án készített környezettanulmányt. 2020. november 26-án kelt BP-11/104/1528/15/2020. számú határozatával a gyermekek előre meg nem határozható huzamos időtartamú külföldi tartózkodási helyéül a gondozó szülő tartózkodási helyét jelölte ki. Hivatkozott a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:175. § (1), (2), (3) bekezdésére, továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Gyer.) 20. §-ára, továbbá 24. §-ára. Hangsúlyozta, hogy eljárása során kizárólag azt kellett vizsgálnia, hogy az anya tartózkodási helyén a gyermekek lakhatása, megélhetése, ellátása, iskoláztatása megfelelően biztosított-e. Nem vizsgálta, hogy melyik szülő alkalmasabb a gyermekek nevelésére, mert az a szülői felügyelet rendezése tárgyában folyamatban lévő bírósági eljárásra tartozó kérdés. A felperes időközben keresetlevelet nyújtott be a Budai Kerületi Központi Bíróságon gyermekelhelyezés megváltoztatása tárgyában, mely peres eljárás a P.30937/2020. számon van folyamatban. Az alperes a becsatolt okirati bizonyítékok, valamint a külföldi hatóság által készített környezettanulmány alapján a gyermekek lakhatását megnyugtatónak és a gyermekek érdekeinek megfelelőnek ítélte. Megállapította, hogy a gondozó szülő biztos megélhetési forrással rendelkezik, lakhatásuk és a gyermekek iskoláztatása biztosított. Eljárása során vizsgálta, hogy a gyermekek külföldre történő távozásának engedélyezésével a különélő szülővel való kapcsolattartást rendező bírósági határozat végrehajtása biztosítható-e. Ennek keretében megállapította, hogy a 2003. november 27-én kelt 2201/2003/EK tanácsi rendelet rendelkezései alapján az országba költöző gyermekek szülői kapcsolattartását rendező bírósági határozat végrehajtása biztosítható.

Felperes keresetlevele, az alperes védirata

[2] A felperes a határozat ellen keresetlevelet nyújtott be, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését, megsemmisítését, megváltoztatását továbbá a közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltását, valamint a közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsértés tényének vagy a közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges egyéb ténynek a megállapítását, valamint az ügyben kirendelt szakértő véleménye illetve környezettanulmány alapján új határozat meghozatalát. Álláspontja szerint a gondozó szülő egyoldalú döntésével - kifejezetten a felperes akarata ellenére - a gyámhatóság helyt adó döntésének hiányában, visszaélésszerűen változtatta meg a gyermekek gondozási és tartózkodási helyét 2020. augusztus 20-án, ezáltal a felperes szülői felügyeleti jogai teljes mértékben sérülnek. A gyermekek lakóhelyének megváltoztatása tárgyában az érdekelt a közös döntést mellőzte, mely visszaélésszerű eljárást az alperes utólagos döntéshozatalával támogatott. A jogellenes állapotot legalizálni kívánó döntéshozatal a gyámhatóság részéről jogszabályba ütköző. Álláspontja szerint a gyermekek külföldre költözését megelőzően előzetes hatósági jóváhagyásra lett volna szükség. Mivel az alperesi határozat a kiköltözést követő három hónap elteltével született, így a felperes esetében értelmezhetetlenné vált és jogellenes helyzetet teremtett az a rendelkezés illetőleg jogszabályi lehetőség is, hogy a külföldre költözést követően három hónapon belül kérheti a gyámhatóságtól a kapcsolattartás megváltoztatását. Sérelmezte továbbá, hogy a tárgyalást megelőzően sem a gondozó szülő beadványát, sem a környezettanulmányt, sem az ügyben keletkezett egyéb iratokat nem ismertették meg vele. A gyermekek országi tartózkodása a felperes kapcsolattartási jogát lehetetlenné teszi. Azért is jogellenes az alperesi eljárása, mivel annak ellenére hagyták jóvá a gyermekek jogellenes elvitelét, hogy tudomásuk volt az érdekeltnek a felperessel az együttműködési hajlandóság hiányáról. Hivatkozott arra, hogy az anya a magyarországi tartózkodása esetén is ellehetetleníti a gyermekek láthatását. Kérte, hogy a bíróság az országi címre nézve szerezzen be környezettanulmányt, továbbá szakértő kirendelését is indítványozta, nem jelölte meg azonban, hogy milyen szakértőnek, milyen szakkérdésben indítványozza a kirendelést.

[3] Az alperes a védiratában a felperes keresetlevelének elutasítását kérte perköltségigény előterjesztése mellett. Hivatkozott az alperesi határozat helyes indokaira. Hivatkozott az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 33. §-ára, mely szerint az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba. A felperesnek tudomása volt az eljárásról, az eljárás során a felperes jogaira és kötelezettségeire tekintettel tájékoztatást kapott mind írásban, mind szóban a tárgyalás során. A felperes nem élt iratbetekintési jogával sem a közigazgatási eljárás során, sem azt követően. Az alperes nem zárta őt el az iratbetekintés jogától épp ellenkezőleg külön tájékoztatást kapott annak lehetőségéről, ezzel a felperes azonban nem élt.