32001L0034[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/34/EK irányelve (2001. május 28.) az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információkról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2001/34/EK IRÁNYELVE

(2001. május 28.)

az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információkról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 44. és 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 2 ),

(1)

Az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséhez kötődő feltételek összehangolásáról szóló, 1979. március 5-i 79/279/EGK tanácsi irányelvet ( 3 ), az értékpapírok hivatalos árfolyamjegyzésre történő elfogadásához közzéteendő tőzsdei tájékoztató összeállítására, vizsgálatára és terjesztésére vonatkozó követelmények összehangolásáról szóló, 1980. március 17-i 80/390/EGK tanácsi irányelvet ( 4 ), a hivatalos tőzsdei jegyzésre elfogadott részvényekkel rendelkező társaságok által rendszeresen közzéteendő információról szóló, 1982. február 15-i 82/121/EGK tanácsi irányelvet ( 5 ) és a tőzsdén jegyzett társaságokban a minősített tulajdoni részesedés megszerzésére vagy eladására vonatkozó információk közzétételéről szóló, 1988. december 12-i 88/627/EGK tanácsi irányelvet ( 6 ) többször jelentősen módosították. Az egyértelműség és ésszerűség érdekében ezért az említett irányelveket egységes szöveggé történő átdolgozás révén kell jogszabályba foglalni.

(2)

Az értékpapíroknak a tagállamokban található vagy ott működő tőzsdéken történő hivatalos tőzsdei jegyzésének elfogadására vonatkozó feltételek összehangolása valószínűleg egyenlő védelmet nyújt a befektetőknek közösségi szinten, az egyes tagállamokban a befektetőknek nyújtott egységesebb garanciák miatt, megkönnyíti az egyes tagállamokban a más tagállamokból származó értékpapírok hivatalos tőzsdei bevezetését és bármilyen adott értékpapír jegyzését a Közösség több tőzsdéjén; ennek megfelelően az akadályok körültekintő eltávolításával a nemzeti értékpapírpiacok nagyobb egymás közti átjárhatóságát teszi lehetővé, és így hozzájárul az európai tőkepiac távlati megvalósításához.

(3)

Ennélfogva ezen összehangolást alkalmazni kell az értékpapírokra, függetlenül azok kibocsátójának jogállásától, és ezért alkalmazni kell továbbá a harmadik államok vagy ezek regionális vagy helyi hatóságai vagy nemzetközi testületek által kibocsátott értékpapírokra is; ez az irányelv ezért a Szerződés 48. cikkének második bekezdésében nem szereplő szervezetekre is vonatkozik.

(4)

Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ezen irányelv alkalmazása tekintetében illetékes nemzeti hatóságok határozatai ellen bírósághoz lehessen fordulni az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésének elfogadásával kapcsolatban, ez a jog azonban nem korlátozhatja az ilyen hatóságok döntési jogkörét.

(5)

Kezdetben az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő elfogadására vonatkozó feltételek összehangolásának kellően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni a tagállamok értékpapírpiacainak szerkezete között jelenleg fennálló eltéréseket, és a tagállamoknak lehetőségük legyen figyelembe venni bármilyen egyedi helyzetet, amellyel szembekerülhetnek.

(6)

Ez okból az összehangolásnak először a tagállamokban található vagy működő tőzsdéken az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzése minimális feltételeinek megállapítására kell korlátozódnia, anélkül azonban, hogy a kibocsátóknak jogot biztosítanának a tőzsdei jegyzésre.

(7)

A hivatalos tőzsdei jegyzésre történő elfogadásra vonatkozó feltételek e részleges koordinációja az első lépés a tagállamok szabályainak további szorosabb összehangolása felé ezen a téren.

(8)

A piac, ahol a vállalkozások működnek, immár a teljes Közösségre kibővül, és e kibővülés ennek megfelelően fokozott pénzügyi igényekkel és azoknak a tőkepiacoknak a bővülésével jár, amelyekhez a vállalkozásoknak fordulniuk kell ezen igények kielégítése érdekében. A vállalkozások által kibocsátott értékpapíroknak a tagállamok tőzsdéin történő hivatalos tőzsdei jegyzésének elfogadása az ezen tőkepiacokhoz való hozzáférés fontos eszköze. Ezen túlmenően a más tagállam tőzsdéjének kereskedésében részt vevő értékpapírok vásárlására vonatkozó devizakorlátozásokat a tőkemozgások liberalizációjának részeként eltörölték.

(9)

A legtöbb tagállamban az értékpapírjaikat a nagyközönségnek kínáló vállalkozásoktól védintézkedéseket követelnek meg a tényleges és lehetséges befektetők érdekében, vagy az ajánlattétel idején, vagy az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetésekor; az ilyen védintézkedések előírják az elégséges és lehető legobjektívebb információ szolgáltatását a kibocsátó pénzügyi helyzetéről és azon értékpapírok jellemzőiről, amelyek hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetését kérik; ennek az információnak az előírt formája általában a tőzsdei tájékoztató.

(10)

Az előírt védintézkedések tagállamonként eltérnek mind a tartalom, mind pedig a tájékoztató formája tekintetében, valamint az abban megadott információ ellenőrzésének hatályában, módszereiben és időzítésében. Az ilyen eltérések hatása nemcsak az, hogy megnehezíti a vállalkozások számára az értékpapírok több tagállam hivatalos tőzsdei jegyzésére történő bevezetését, hanem az egyik tagállamban működő befektetők részéről más tagállamok tőzsdéin jegyzett értékpapírok megszerzését is hátráltatja, és így a vállalkozások finanszírozását és a befektetéseket az egész Közösségben gátolja.

(11)

Ezeket az eltéréseket a szabályok és rendelkezések összehangolásával kell felszámolni anélkül, hogy feltétlenül teljesen egységessé tennék azokat, annak érdekében, hogy az egyes tagállamokban a tényleges vagy lehetséges értékpapír-tulajdonosok számára elégséges és a lehető legobjektívebb információ biztosításához előírt védintézkedések egyenértékűségének megfelelő szintjét elérjék.

(12)

Az összehangolást a kibocsátó vállalkozás jogi helyzetétől függetlenül az értékpapírokra kell alkalmazni; ez az irányelv olyan szervezetekre is vonatkozik, amelyeket a Szerződés 48. cikkének második bekezdése nem említ.

(13)

Az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő elfogadásakor közzéteendő tőzsdei tájékoztató kölcsönös elismerése fontos lépést jelent a Közösség belső piacának létrehozása felé.

(14)

Ebben az összefüggésben meg kell határozni, hogy mely hatóságok illetékesek az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetésekor közzéteendő tőzsdei tájékoztató ellenőrzésében és jóváhagyásában abban az esetben, ha egyidejűleg két vagy több tagállamban kérelmezik a hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetést.

(15)

Az átruházható értékpapírok nyilvános ajánlattételekor közzéteendő tájékoztató összeállítására, vizsgálatára és terjesztésére vonatkozó követelmények összehangolásáról szóló, 1989. április 17-i 89/298/EGK tanácsi irányelv ( 7 ) 21. cikke úgy rendelkezik, hogy abban az esetben, ha két vagy több tagállamban egyidejűleg vagy rövid időközökkel tesznek nyilvános ajánlatot, az említett irányelv 7., 8. vagy 12. cikke szerint összeállított és jóváhagyott nyilvános ajánlattételi tájékoztatót a kölcsönös elismerés alapján a többi érintett tagállamban is nyilvános ajánlattételi tájékoztatóként kell elismerni.

(16)

Kívánatos továbbá a nyilvános ajánlattételi tájékoztató tőzsdei tájékoztatóként való elismerése abban az esetben, ha a hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetést a nyilvános ajánlattételt követő rövid időn belül kérik.

(17)

A tájékoztató kölcsönös elismerése nyilvános ajánlattételhez és a hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéshez önmagában nem képez jogot a bevezetésre.

(18)

A Közösség által a harmadik országokkal megkötendő megállapodások útján tanácsos rendelkezni a hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéshez az ezekből az országokból származó tőzsdei tájékoztatók kölcsönös elismerésének kiterjesztéséről, viszonossági alapon.

(19)

Helyénvalónak tűnik bizonyos esetekben annak a tagállamnak, amelyben a hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetést kérik, lehetőséget adni arra, hogy bizonyos esetekben a hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéshez a tőzsdei tájékoztató közzétételének kötelezettsége alól részleges vagy teljes felmentést adjon olyan kibocsátóknak, amelyek értékpapírjait egy másik tagállamban hivatalos tőzsdei jegyzésre már bevezették.

(20)

A határokon átnyúló tőzsdei jegyzésben főleg olyan társaságok érdekeltek, amelyeket egy ideje már jegyeznek a Közösségben, magas színvonalat és biztos nemzetközi pozíciót mondhatnak magukénak. Ezek a társaságok általában a legtöbb tagállamban ismertek: a róluk szóló információk széles körben elterjedtek és rendelkezésre állnak.

(21)

Ezen irányelv célja annak biztosítása, hogy a befektetőknek megfelelő mennyiségű információt szolgáltassanak; ennélfogva, amikor egy ilyen társaság egy befogadó tagállamban értékpapírjait tőzsdei jegyzésre kívánja bevezetni, az adott ország piacán működő befektetők a teljes körű tőzsdei tájékoztató helyett egyszerűsített tájékoztatással is elegendő védelemben részesülnek.

(22)

A tagállamok hasznosnak találhatják nem megkülönböztető minimális mennyiségi kritériumok megállapítását - ilyen pl. az aktuális részvénypiaci kapitalizáció -, amelyeket a kibocsátóknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy jogosultak lehessenek az ebben az irányelvben meghatározott mentességek igénybevételére; tekintve az értékpapírpiacok fokozódó integrációját, az illetékes hatóságoknak ugyanígy lehetőségük kell, hogy legyen arra, hogy kisebb társaságokat hasonló elbánásban részesítsenek.

(23)

Ezen túlmenően, számos értéktőzsdén vannak másodlagos piacok a hivatalos tőzsdei jegyzésre be nem vezetett társaságok részvényeinek kereskedésére; egyes esetekben a másodlagos piacokat állami szervezetek által elismert hatóságok szabályozzák és felügyelik, amelyek a társaságokra lényegében a hivatalosan jegyzett társaságokra kirótt közzétételi előírásokat határoznak meg; ennélfogva, az ezen irányelv 23. cikke mögött meghúzódó alapelvet akkor is lehet alkalmazni, amikor ilyen társaságok kívánják értékpapírjaikat a hivatalos tőzsdei jegyzésre bevezettetni.

(24)

A befektetők védelme érdekében a nyilvánosságra hozni szánt okmányokat először meg kell küldeni azon tagállam illetékes hatóságaihoz, amelyben a hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetést kérik; ennek a tagállamnak a feladata eldönteni, hogy az okmányokat illetékes hatóságai vizsgálják-e, valamint szükség esetén meghatározni e vizsgálat elvégzésének módját és jellegét.

(25)

A hivatalos tőzsdei jegyzésre bevezetett értékpapírok esetén a befektetők védelme megköveteli, hogy az értékpapírok tőzsdei jegyzésének teljes időtartalma alatt rendszeres és megfelelő információval lássák el a befektetőket. E rendszeres információra vonatkozó követelmények összehan golásának céljai hasonlóak a tőzsdei tájékoztatóra kitűzöttekéhez, nevezetesen a befektetők védelme és az egyenértékűség növelése, az ilyen értékpapíroknak a Közösség több tőzsdéjén történő tőzsdei jegyzésének megkönnyítése, és ennek során hozzájárulás egy valóban közösségi tőkepiachoz az értékpapírpiacok teljesebb egymás közti átjárhatóságának lehetővé tételével.

(26)

Ezen irányelv értelmében a jegyzett társaságoknak a lehető leghamarabb a befektetők rendelkezésére kell bocsátaniuk éves kimutatásaikat és beszámolójukat, amelyek az üzleti év egésze tekintetében adnak tájékoztatást a társaságról; mivel a 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelv ( 8 ) összehangolta a tagállamok meghatározott jogi formájú társaságainak éves beszámolójára vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit.

(27)

A társaságoknak továbbá minden üzleti évben legalább egyszer a befektetők rendelkezésére kell bocsátaniuk a tevékenységükről szóló beszámolót; ez az irányelv következésképpen korlátozódhat az üzleti év első hat hónapjára vonatkozó egységes beszámoló tartalmának és közzétételének összehangolására.

(28)

A rendes kötvények esetén az általuk birtokosaikra ruházott jogok miatt a befektetők féléves beszámoló közzététele útján történő védelme nem szükséges; ezen irányelv révén az átváltoztatható vagy "átváltható" kötvények és az opciós utalványok csak akkor kerülhetnek hivatalos tőzsdei jegyzésbe, ha a kapcsolódó részvényeket ugyanazon az értéktőzsdén vagy egy másik szabályozott, rendszeresen működő, elismert nyílt piacon már jegyzik vagy egyidejűleg ott bevezetik; a tagállamok ettől az alapelvtől csak akkor térhetnek el, ha illetékes hatóságaik meggyőződtek arról, hogy a birtokosoknak minden információ rendelkezésére áll ahhoz, hogy a kötvényekhez kapcsolódó részvények értékéről véleményt alkothassanak; ebből következően, a rendszeres tájékoztatást csak olyan társaságok esetében szükséges összehangolni, amelyek részvényeit hivatalos tőzsdei jegyzésre bevezetik.

(29)

A féléves beszámolónak lehetővé kell tennie a befektetők számára, hogy megalapozottan felmérjék a társaság tevékenységének általános fejlődését a beszámoló időszaka alatt; ebben a beszámolóban azonban csak a szóban forgó társaság pénzügyi helyzetéről és általános üzletmenetéről szóló lényeges információkat kell feltüntetni.

(30)

A befektetők hatékony védelmének és az értéktőzsdék rendeltetésszerű működésének biztosítása érdekében a közzéteendő rendszeres információval kapcsolatos szabályokat azoknál a társaságoknál, amelyek részvényeit a Közösségen belül hivatalos tőzsdei jegyzésre bevezették, nemcsak a tagállamok társaságaira, hanem harmadik országok társaságaira is alkalmazni kell.

(31)

Az átruházható értékpapírok területén a befektetők megfelelő tájékoztatásának politikája valószínűleg növeli a befektetők védelmét, fokozza a befektetők bizalmát az értékpapírpiacokban és így biztosítja az értékpapírpiacok helyes működését.

(32)

A védelem egységességének növelésével e politika közösségi szintű összehangolása valószínűleg a tagállamok átruházható értékpapírpiacai között nagyobb átjárhatóságot tesz lehetővé, és így elősegíti a valódi európai tőkepiac létrejöttét.

(33)

E célból a befektetőket tájékoztatni kell a jelentős tulajdonrészekről és e tulajdonrészek változásáról olyan közösségbeli társaságokban, amelyek részvényeit a Közösségben található vagy ott működő tőzsdéken hivatalosan jegyzik.

(34)

E tájékoztatók részletes tartalmával és e követelmény alkalmazásának eljárásával kapcsolatban összehangolt szabályokat kell megállapítani.

(35)

Az olyan társaságok, amelyek részvényeit a Közösség valamelyik értéktőzsdéjén hivatalosan jegyzik, csak akkor tájékoztathatják a nyilvánosságot a jelentős tulajdonrészek változásairól, ha e változásokról a tulajdonrészek birtokosaitól kaptak tájékoztatást.

(36)

A legtöbb tagállam nem veti alá a birtokosokat e követelményeknek, és ahol ilyen követelmény létezik, meglehetős különbségek találhatók az alkalmazására vonatkozó eljárásokban; ennélfogva e területen közösségi szinten kell összehangolt szabályokat elfogadni.

(37)

Ez az irányelv nem érinti a tagállamoknak a II. melléklet B. részében meghatározott átültetési határidővel kapcsolatos kötelezettségeit,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. CÍM

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK ÉS ALKALMAZÁSI KÖR

I. FEJEZET

Értelmező rendelkezések

1. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

a) "kibocsátók" olyan társaságok, egyéb jogi személyek és bármilyen vállalkozás, amelynek értékpapírjai valamely értéktőzsdén hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetés iránti kérelem tárgyát képezik;

b) "zárt végűtől eltérő típusú kollektív befektetési vállalkozások" olyan befektetési alapok és befektetési társaságok:

i. amelyek célja a nyilvánosság által biztosított tőke kollektív befektetése, és amelyek a kockázatmegosztás alapelvén működnek; és

ii. amelyek befektetési jegyeit a birtokosok kérésére közvetlenül vagy közvetve e vállalkozások vagyoni eszközeiből vásárolják vagy váltják vissza. Az ilyen vállalkozások által annak biztosítása érdekében tett lépések, hogy befektetési jegyeinek tőzsdei értéke jelentősen ne térjen el nettó eszközértéküktől, az ilyen visszavásárlással vagy visszaváltással egyenértékűnek tekintendő;

c) ezen irányelv alkalmazásában a "zárt végűtől eltérő típusú befektetési társaságok" olyan befektetési társaságok:

i. amelyek célja a nyilvánosság által biztosított tőke kollektív befektetése, és amelyek a kockázatmegosztás alapelvén működnek; és

ii. amelyek a birtokosok részesedéseit azok kérésére közvetlenül vagy közvetve e vállalkozások vagyoni eszközeiből vásárolják vagy váltják vissza. Az ilyen vállalkozások által annak biztosítása érdekében tett lépések, hogy részesedések tőzsdei értéke jelentősen ne térjen el nettó eszközértéküktől, az ilyen visszavásárlással vagy visszaváltással egyenértékűnek tekintendő;

d) "hitelintézet" olyan vállalkozás, amelynek üzleti tevékenysége a betét vagy egyéb visszafizetendő forrásgyűjtés és saját számlára történő hitelnyújtás;

e) "kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyei" egy kollektív befektetési vállalkozás által kibocsátott értékpapírok, amelyek a résztvevőknek az ilyen vállalkozás vagyoni eszközeire vonatkozó jogait testesítik meg;

f) "egyéb részesedés" más vállalkozások tőkéjében értékpapír formában megjelenő vagy meg nem jelenő részesedés, amely célja az ilyen vállalkozásokkal kialakított tartós kapcsolatból eredő hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e részesedés birtokosa.

II. FEJEZET

Alkalmazási kör

2. cikk

(1) Az 5-19., 42-69. és 78-84. cikket olyan értékpapírokra kell alkalmazni, amelyeket hivatalos tőzsdei jegyzésre bevezettek vagy hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetés iránti kérelem tárgyát képezik egy, valamely tagállamban található vagy működő értéktőzsdén.

(2) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdésben említett rendelkezéseket nem alkalmazzák:

a) a zárt végűtől eltérő típusú kollektív befektetési vállalkozások által kibocsátott befektetési jegyekre;

b) egy tagállam vagy annak regionális vagy helyi szervei által kibocsátott értékpapírokra.

II. CÍM

AZ ÉRTÉKPAPÍROK HIVATALOS TŐZSDEI JEGYZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

A bevezetés általános feltételei

5. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy:

a) értékpapírokat csak abban az esetben lehet a területükön található vagy működő bármilyen tőzsdén hivatalos tőzsdei jegyzésre bevezetni, ha az ebben az irányelvben megállapított feltételek teljesülnek; és

b) az ilyen hivatalos tőzsdei jegyzésre bevezetett értékpapírok kibocsátói az ebben az irányelvben előírt kötelezettségek hatálya alá tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy e bevezetés mely időpontban történik meg.

6. cikk

(1) Az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetésére a 42-51., illetve 52-63. cikkben meghatározott feltételek vonatkoznak attól függően, hogy részvényekről, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírról van szó.

(3) A részvényeket megtestesítő igazolásokat csak akkor lehet hivatalos tőzsdei jegyzésre bevezetni, ha az így megtestesített részvények kibocsátója eleget tesz a 42-44. cikkben meghatározott feltételeknek és a 64-69. cikkben meghatározott kötelezettségeknek, és ha az igazolások megfelelnek a 45-50. cikkben meghatározott feltételeknek.

7. cikk

A tagállamok olyan társaságok vagy egyéb jogi személyek által kibocsátott értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetését, amelyek egy másik tagállamban székhellyel rendelkeznek, nem tehetik függővé attól a feltételtől, hogy az értékpapírokat az egyik tagállamban található vagy működő tőzsdén hivatalos tőzsdei jegyzésre már bevezették.

II. FEJEZET

Szigorúbb, illetve további feltételek és kötelezettségek

8. cikk

(1) A 7. és a 42-63. cikkben előírt tiltásokat figyelembe véve a tagállamok a 42-63. cikkben meghatározottaknál szigorúbb vagy ezekhez képest további feltételektől tehetik függővé az értékpapírok bevezetését, azzal a feltétellel, hogy e szigorúbb és további feltételek egyformán alkalmazandók minden kibocsátóra vagy a kibocsátók egyes kategóriáira, és azokat ezen értékpapírok bevezetésére irányuló kérelmet megelőzően közzétették.

(2) A tagállamok a hivatalos tőzsdei jegyzésre bevezetett értékpapírok kibocsátóit további kötelezettségek hatálya alá helyezhetik, azzal a feltétellel, hogy e további kötelezettségek általánosan alkalmazandók minden kibocsátóra vagy a kibocsátók egyes osztályaira.

(3) A tagállamok a 9. cikkben megállapított feltételekkel azonos feltételek mellett engedélyezhetnek eltéréseket e cikk (1) és (2) bekezdésében említett további vagy szigorúbb feltételektől és kötelezettségektől.

(4) Az alkalmazandó nemzeti szabályoknak megfelelően a tagállamok előírhatják a hivatalos tőzsdei jegyzésre bevezetett értékpapírok kibocsátóinak, hogy rendszeres tájékoztatót tegyenek közzé pénzügyi helyzetükről és általános üzletmenetükről.

III. FEJEZET

Eltérések

9. cikk

A 42-63. cikkel összhangban engedélyezett, az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetésére vonatkozó feltételektől bármilyen eltérést általánosan kell alkalmazni minden kibocsátóra, melyeknél az ezt indokló körülmények hasonlóak.

10. cikk

A tagállamok úgy határozhatnak, hogy az 52-63. cikkben meghatározott feltételeket és a 81. cikk (1) és (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket nem alkalmazzák olyan társaságok és egyéb jogi személyek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetési kérelme tekintetében, amelyek valamely tagállamban székhellyel rendelkeznek, és amelyeket külön törvény alapján hoznak létre, irányítanak, vagy azokra külön törvény irányadó, amennyiben az ilyen értékpapírok tekintetében a törlesztést és a kamatfizetést egy tagállam vagy annak valamely szövetségi állama garantálja.

IV. FEJEZET

Az illetékes nemzeti hatóságok hatáskörei

1. szakasz

A bevezetésre vonatkozó döntés

11. cikk

(1) A 105. cikkben említett illetékes hatóságok határoznak az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről valamely területükön található vagy működő tőzsdén.

(2) A rájuk ruházott egyéb hatáskörök sérelme nélkül az illetékes hatóságok elutasíthatják az értékpapír hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetésére irányuló kérelmet, ha véleményük szerint a kibocsátó helyzete olyan, hogy az engedélyezés a befektetők érdekeit hátrányosan érintené.

12. cikk

A 8. cikktől eltérve a tagállamok - kizárólag a befektetők védelme érdekében - felhatalmazhatják az illetékes hatóságokat arra, hogy egy értékpapír hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetését bármilyen olyan különleges feltételtől tegyék függővé, amelyet az illetékes hatóságok helyénvalónak tartanak, és amelyről előzetesen a kérelmezőt félreértést kizáróan tájékoztatták.

13. cikk

(1) Abban az esetben, ha azonos értékpapírok több tagállamban található vagy működő tőzsdén hivatalos jegyzésre történő bevezetése iránti kérelmeket egyidejűleg vagy rövid idő elteltével nyújtják be, vagy ha bevezetés iránti kérelmet nyújtanak be olyan értékpapír tekintetében, amelyet egy másik tagállam tőzsdéjén már jegyeznek, az illetékes hatóságok értesítik egymást, és intézkedéseket hoznak az eljárás felgyorsítására és az érintett értékpapír bevezetéséhez előírt formaságok és bármilyen további feltételek lehetőségek szerinti egyszerűsítésére.

(2) Az illetékes hatóságok munkájának megkönnyítése érdekében egy értékpapír valamely tagállamban található vagy működő tőzsdén hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetése iránti kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy másik tagállamban egyidejűleg hasonló kérelmet nyújtanak be, előzőleg benyújtottak vagy a közeljövőben benyújtanak.

14. cikk

Az illetékes hatóságok egy másik tagállamban már hivatalosan jegyzett értékpapír hivatalos tőzsdei jegyzésének bevezetését megtagadhatják abban az esetben, ha a kibocsátó az e tagállamban történő bevezetéséből eredő kötelezettségeit nem teljesíti.

15. cikk

Abban az esetben, ha a hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetés iránti kérelem részvényeket megtestesítő igazolásokra vonatkozik, a kérelemmel csak akkor kell foglalkozni, ha az illetékes hatóságok véleménye szerint az igazolás kibocsátója megfelelő biztosítékot kínál a befektetők védelmére.

2. szakasz

Az illetékes hatóságok által kért információ

16. cikk

(1) Az a kibocsátó, amelynek értékpapírjait a hivatalos tőzsdei jegyzésre bevezették, minden olyan információt megad az illetékes hatóságoknak, amelyet azok helyénvalónak tartanak a befektetők védelme vagy a piac zavartalan működésének biztosítása érdekében.

(2) Abban az esetben, ha a befektetők védelme vagy a piac zavartalan működése ezt megkívánja, a kibocsátónak az illetékes hatóságok előírhatják általuk megfelelőnek tartott formában és határidőn belül bizonyos információk közzétételét. Amennyiben a kibocsátó nem teljesíti ezt az előírást, az illetékes hatóságok saját maguk tehetik közzé az ilyen információt a kibocsátó meghallgatását követően.

3. szakasz

A bevezetésből eredő kötelezettségeiket nem teljesítő kibocsátók elleni fellépés

17. cikk

Bármely más fellépés vagy szankció sérelme nélkül, melyek abból származnak, hogy a kibocsátó a hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetésből fakadó kötelezettségeit elmulasztotta betartani, az illetékes hatóságok közzétehetik azt a tényt, hogy a kibocsátó nem teljesíti e kötelezettségeket.

4. szakasz

Felfüggesztés és megszüntetés

18. cikk

(1) Az illetékes hatóságok az értékpapír tőzsdei jegyzésének felfüggesztéséről határozhatnak abban az esetben, ha a tőzsdei jegyzés a piac zavartalan működését ideiglenesen veszélyezteti vagy veszélyeztetheti, vagy ha a befektetők védelme ezt kívánja.

(2) Az illetékes hatóságok az értékpapír tőzsdei jegyzésének megszüntetéséről határozhatnak abban az esetben, ha megbizonyosodnak arról, hogy különleges körülmények miatt az értékpapírral a szokásos és szabályszerű kereskedés már nem lehetséges.

5. szakasz

Bírósági jogorvoslat a bevezetés elutasítása vagy a tőzsdei jegyzés megszüntetése esetén

19. cikk

(1) A tagállamok biztosítják a bírósági jogorvoslathoz való jogot az illetékes hatóságok által valamely értékpapír hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetésének elutasítására vagy a tőzsdei jegyzés megszüntetésére hozott határozatával szemben.

(2) A kérelmezőt hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetése iránti kérelme tekintetében a határozatról a kérelem kézhezvételétől számított hat hónapon belül, vagy ha ezen az időszakon belül az illetékes hatóság bármilyen további tájékoztatást igényel, attól a naptól számított hat hónapon belül értesítik, amelyen a kérelmező ezt a tájékoztatást megadja.

(3) A határozat (2) bekezdésben meghatározott határidőn belüli kiadásának elmulasztása a kérelem elutasításának minősül. Az elutasítással szemben az (1) bekezdésben előírt bírósági jogorvoslatnak van helye.

III. CÍM

AZ ÉRTÉKPAPÍROK HIVATALOS TŐZSDEI JEGYZÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS FELTÉTELEK

I. FEJEZET

Tőzsdei tájékoztató közzététele a bevezetéshez

1. szakasz

Általános rendelkezések

2. szakasz

Részleges vagy teljes mentesítés a tőzsdei tájékoztató közzétételének kötelezettsége alól

3. szakasz

Egyes információk engedélyezett elhagyása a tőzsdei tájékoztatóból

4. szakasz

A tőzsdei tájékoztató tartalma egyedi esetekben

5. szakasz

A tőzsdei tájékoztató ellenőrzése és terjesztése

6. szakasz

Az illetékes hatóság meghatározása

7. szakasz

Kölcsönös elismerés

8. szakasz

Megállapodások harmadik országokkal

II. FEJEZET

A részvények bevezetésére vonatkozó egyedi feltételek

1. szakasz

Azon társaságokkal kapcsolatos feltételek, amelyek részvényeinek hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetését kérik

42. cikk

A társaság jogi helyzetének meg kell felelnie a rá vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek, úgy megalakulása, mint az alapszabálya szerinti működés tekintetében.

43. cikk

(1) A hivatalos tőzsdei jegyzésre bevezettetni kívánt részvények előre látható tőzsdei értékének, vagy ha ezt nem lehet felmérni, a társaság saját tőkéjének, az előző üzleti évben legalább egymillió eurónak kell lennie.

(2) A tagállamok akkor is rendelkezhetnek a hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetésről, ha ez a feltétel nem teljesül, feltéve hogy az illetékes hatóságok megbizonyosodtak arról, hogy az érintett részvényeknek megfelelő piaca lesz.

(3) Egy tagállam csak akkor írhat elő nagyobb előrelátható tőzsdei értéket vagy nagyobb saját tőkét a hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéshez, ha abban az államban egy másik szabályozott, szabályszerűen működő, elismert nyílt piac létezik, és az erre vonatkozó követelmények egyenértékűek vagy enyhébbek az (1) bekezdésben említetteknél.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltétel nem alkalmazandó a már bevezetett részvényekkel azonos osztályú további részvénycsomag hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetésére.

(5) Az egymillió euró nemzeti valutában kifejezett egyenértéke kezdetben az 1979. március 5-én alkalmazott, egymillió európai elszámolási egységgel egyenértékű nemzeti valuta összege.

(6) Ha az euró nemzeti valutában kifejezett ellenértékének korrekciója következtében a nemzeti valutában kifejezett tőzsdei érték egyéves időszakon át az egymillió euró értékénél legalább 10 %-kal több vagy kevesebb, a tagállamnak az ezen időszak lejártát követő 12 hónapon belül ki kell igazítania törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseit úgy, hogy azok megfeleljenek az (1) bekezdésnek.

44. cikk

A társaságnak a hivatalos tőzsdei jegyzésre vonatkozó kérelmet megelőző három üzleti évről szóló éves beszámolóit a nemzeti jog szerint közzé kellett tennie, vagy letétbe kell helyeznie. Kivételképpen az illetékes hatóságok eltérhetnek ettől a feltételtől, abban az esetben, ha az ilyen eltérés a társaság vagy a befektetők érdekeiben kívánatos, és ha az illetékes hatóságok megbizonyosodtak arról, hogy a befektetőknek rendelkezésére áll a szükséges információ, hogy tájékozott véleményt alakíthassanak ki a társaságról és annak részvényeiről, amelynek hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetését kérik.

2. szakasz

A bevezetni kívánt részvényekkel kapcsolatos feltételek

45. cikk

A részvények jogi helyzetének meg kell felelnie a rájuk vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek.

46. cikk

(1) A részvényeknek szabadon forgathatóknak kell lenniük.

(2) Az illetékes hatóságok a nem teljes mértékben befizetett részvényeket szabadon forgathatóként kezelhetik, ha intézkedés történt annak biztosítására, hogy az ilyen részvények forgathatósága nem korlátozott és a kereskedés nyílt és rendeltetésszerű azáltal, hogy a nyilvánosságnak minden megfelelő információt megadtak.

(3) Az olyan részvények hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetése esetén, amelyeket csak jóváhagyás függvényében lehet megszerezni, az illetékes hatóságok csak akkor térhetnek el az (1) bekezdéstől, ha a jóváhagyási záradék alkalmazása nem okoz piaci zavart.

47. cikk

Abban az esetben, ha a hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetést nyilvános kibocsátás előzi meg, az első tőzsdei jegyzést csak a részvényjegyzési igény benyújtására rendelkezésre álló időtartamot követően lehet megejteni.

48. cikk

(1) Elégséges számú részvényt közforgalomba kell bocsátani egy vagy több tagállamban legkésőbb a bevezetés időpontjáig.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltétel nem alkalmazandó abban az esetben, ha a részvényeket a tőzsde útján osztják el a nyilvánosság körében. Ebben az esetben a hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetést csak akkor lehet kinyilvánítani, ha az illetékes hatóságok megbizonyosodtak arról, hogy a tőzsdén keresztül rövid időn belül elegendő számú részvényt osztanak el.

(3) Abban az esetben, ha azonos osztályú részvények további csomagjára nézve kérik a hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetést, az illetékes hatóságok felmérhetik, hogy az összes kibocsátott részvény, és nem csak e további csomag viszonylatában osztottak el a nyilvánosság körében elégséges számú részvényt.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve, ha a részvényeket egy vagy több harmadik országban bevezették hivatalos tőzsdei jegyzésre, az illetékes hatóságok rendelkezhetnek ezek hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről, ha azokban a harmadik államban, illetve államokban, ahol a részvényeket jegyzik, elégséges számú részvényt hoztak közforgalomba.

(5) Az elosztott részvények akkor minősülnek elégséges számúnak, ha a bevezetni kívánt részvények az érintett részvényosztály által képviselt jegyzett tőke legalább 25 %-os mértékéig közforgalomban vannak, vagy ha - tekintettel az azonos osztályba tartozó részvények nagy számára és azok közforgalomba hozatalának mértékére - a piac alacsonyabb százalékos mérték mellett is megfelelően működik.

49. cikk

(1) A hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetés iránti kérelemnek az azonos osztályba tartozó, már kibocsátott összes részvényre ki kell terjednie.

(2) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ez a feltétel nem alkalmazandó a nem az összes azonos osztályú, már kibocsátott részvényre vonatkozó bevezetési kérelemre abban az esetben, ha a bevezetni nem kívánt részvények osztályába tartozó részvények a társaság ellenőrzésének fenntartását szolgáló csomagokhoz tartoznak vagy megállapodások értelmében bizonyos ideig nem for gathatóak, feltéve hogy a nyilvánosságot tájékoztatták erről a helyzetről, és nem áll fenn annak veszélye, hogy ez a helyzet sérti a hivatalos tőzsdei jegyzésre bevezetni kívánt részvények birtokosainak érdekeit.

50. cikk

(1) Egy másik tagállamban székhellyel rendelkező társaságok által kibocsátott részvények hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséhez, ha a részvények fizikai formában is megjelennek, szükséges és elégséges az, hogy fizikai formájuk megfeleljen az adott másik tagállamban megállapított szabványoknak. Abban az esetben, ha a fizikai forma nem felel meg az abban a tagállamban hatályban lévő szabványoknak, amelyben a hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetést kérik, e tagállam illetékes hatóságai e tényt nyilvánosságra hozzák.

(2) Egy harmadik országban székhellyel rendelkező társaság által kibocsátott részvények fizikai formájának elégséges biztosítékot kell nyújtania a befektetők védelme érdekében.

51. cikk

Ha egy olyan társaság által kibocsátott részvényeket, amely egy tagsággal nem tagországban rendelkezik székhellyel, nem jegyzik sem a származási országban, sem abban az országban, ahol a részvények jelentős részét forgalomba hozták, ezeket csak akkor lehet hivatalos tőzsdei jegyzésre bevezetni, ha az illetékes hatóságok megbizonyosodtak arról, hogy azt a körülményt, hogy e részvényeket a származási országban vagy abban az országban, ahol a részvények jelentős hányadát forgalomba hozták, nem jegyzik, nem a befektetők védelme indokolja.

III. FEJEZET

Vállalkozás által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetésével kapcsolatos különös feltételek

1. szakasz

Azon vállalkozásokra vonatkozó feltételek, melyek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjait hivatalos tőzsdei jegyzésre be kívánják vezetni

52. cikk

A vállalkozás jogi helyzetének meg kell felelnie a rá vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek, mind létrehozása, mind az alapszabálya szerinti működés tekintetében.

2. szakasz

A hivatalos tőzsdei jegyzésre bevezetni kívánt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatos feltételek

53. cikk

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok jogi helyzetének meg kell felelnie a rájuk vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek.

54. cikk

(1) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak szabadon forgathatóknak kell lenniük.

(2) Az illetékes hatóságok a nem teljes mértékben befizetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat szabadon forgathatóként kezelhetik, ha intézkedések történtek annak biztosítására, hogy az ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgathatósága nem korlátozott, és a kereskedés átlátható azáltal, hogy a nyilvánosságnak minden megfelelő információt megadtak.

55. cikk

Abban az esetben, ha a hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetést nyilvános kibocsátás előzi meg, az első tőzsdei jegyzést csak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-jegyzési igény benyújtására rendelkezésre álló időtartamot követően lehet megejteni. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok folyamatos kibocsátására, amikor a jegyzés zárónapja nincs meghatározva.

56. cikk

A hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetés iránti kérelemnek ki kell terjednie az összes egyazon kibocsátásból származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra.

57. cikk

(1) Egy másik tagállamban székhellyel rendelkező társaságok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséhez, ha azok fizikai formában is megjelennek, szükséges és elégséges az, hogy fizikai formájuk megfeleljen az adott másik tagállamban megállapított szabványoknak. Abban az esetben, ha a fizikai forma nem felel meg az abban a tagállamban hatályban lévő szabványoknak, amelyben a hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetést kérik, e tagállam illetékes hatóságai e tényt nyilvánosságra hozzák.

(2) A csak egyetlen tagállamban kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fizikai formájának meg kell felelnie az abban a tagállamban hatályos szabványoknak.

(3) A nem tagországokban székhellyel rendelkező vállalkozások által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fizikai formájának elégséges biztosítékot kell szolgáltatnia a befektetők védelme érdekében.

3. szakasz

Egyéb feltételek

58. cikk

(1) A kölcsön összege nem lehet 200 000 eurónál kevesebb. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó folyamatos kibocsátásoknál, amelyek esetében a kölcsön összege nincs meghatározva.

(2) A tagállamok akkor is rendelkezhetnek a hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetésről, ha ez a feltétel nem teljesül, amennyiben az illetékes hatóságok megbizonyosodtak arról, hogy az érintett hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak megfelelő piaca lesz.

(3) A 200 000 euró nemzeti valutában kifejezett egyenértéke kezdetben az 1979. március 5-én alkalmazott, 200 000 elszámolási egységgel egyenértékű nemzeti valuta összege.

(4) Ha az euró nemzeti valutában kifejezett egyenértékének korrekciója eredményeként a kölcsön nemzeti valutában kifejezett minimális összege egyéves időszakon át a 200 000 euró értékénél legalább 10 %-kal több vagy kevesebb, a tagállamnak az ezen időszak lejártát követő 12 hónapon belül módosítania kell törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseit úgy, hogy megfeleljen az (1) bekezdésnek.

59. cikk

(1) Az átváltoztatható vagy átváltható kötvényeket és opciós kötvényeket csak akkor lehet hivatalos tőzsdei jegyzésre bevezetni, ha a kapcsolódó részvényeket ugyanazon a tőzsdén vagy másik szabályozott, szabályszerűen működő, elismert piacon már jegyzik vagy egyidejűleg bevezetik.

(2) A tagállamok az (1) bekezdéstől eltérően rendelkezhetnek az átváltoztatható vagy átváltható kötvények vagy opciós kötvények hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről, ha az illetékes hatóságok megbizonyosodtak arról, hogy a birtokosoknak rendelkezésére áll minden ahhoz szükséges információ, hogy véleményt formáljanak azoknak a részvényeknek az értékéről, amelyekhez ezek a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kapcsolódnak.

IV. FEJEZET

Egy állam, annak regionális vagy helyi hatóságai vagy nemzetközi közjogi szervezet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetésével kapcsolatos különös feltételek

60. cikk

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak szabadon forgathatóknak kell lenniük.

61. cikk

Abban az esetben, ha a hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetést nyilvános kibocsátás előzi meg, az első tőzsdei árfolyamjegyzést csak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-jegyzési igény benyújtására rendelkezésre álló időtartamot követően lehet megejteni. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, amikor a jegyzés zárónapja nincs meghatározva.

62. cikk

A hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetés iránti kérelemnek ki kell terjednie az összes, egyazon kibocsátásból származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra.

63. cikk

(1) Egy tagállam vagy annak regionális vagy helyi hatóságai által fizikai formában kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetése esetén szükséges és elégséges, hogy fizikai formájuk megfeleljen az adott tagállamban meghatározott szabványoknak. Ha a fizikai forma nem felel meg a tagállamban hatályban lévő szabványoknak, amelyben a hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetést kérik, e tagállam illetékes hatóságai ezt a tényt nyilvánosságra hozzák.

(2) A harmadik országok vagy azok regionális vagy helyi hatóságai vagy nemzetközi közjogi szervezet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fizikai formájának elégséges biztosítékot kell nyújtania a befektetők védelme érdekében.

IV. CÍM

HIVATALOS TŐZSDEI JEGYZÉSRE BEVEZETETT ÉRTÉKPAPÍROKKAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK

I. FEJEZET

Azon társaságok kötelezettségei, melyek részvényeit hivatalos tőzsdei jegyzésre bevezették

1. szakasz

Azonos osztályú, újonnan kibocsátott részvények tőzsdei jegyzése

64. cikk

A 49. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a hivatalosan már jegyzett részvényekkel azonos osztályú részvények új nyilvános kibocsátása esetén abban az esetben, ha az új részvényeket nem automatikusan vezetik be, a társaságoknak előírják az ilyen részvények azonos tőzsdei jegyzésre történő bevezetése iránti kérelem benyújtását, vagy kibocsátásukat követő egy éven belül, vagy amikor szabadon forgathatóvá válnak.

2. szakasz

A részvényesek kezelése

3. szakasz

A létesítő okirat vagy alapszabály módosítása

4. szakasz

Éves beszámoló és éves jelentés

5. szakasz

További információk

6. szakasz

Az információk egyenértékűsége

7. szakasz

Az információk rendszeres közzététele

8. szakasz

A féléves jelentés közzététele és tartalma

II. FEJEZET

A kibocsátók kötelezettségei, melyek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjait hivatalos tőzsdei jegyzésre bevezetik

1. szakasz

Vállalkozás által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

2. szakasz

Egy állam vagy annak regionális vagy helyi hatóságai vagy nemzetközi közjogi szervezet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

III. FEJEZET

Tőzsdén jegyzett társaság jelentős tulajdonrészének megszerzésekor vagy elidegenítésekor közzéteendő információval kapcsolatos kötelezettségek

1. szakasz

Általános rendelkezések

2. szakasz

Tájékoztatás jelentős tulajdonrész megszerzésekor vagy elidegenítésekor

3. szakasz

A szavazati jogok meghatározása

4. szakasz

Mentességek

5. szakasz

Illetékes hatóságok

6. szakasz

Szankciók

V. CÍM

AZ INFORMÁCIÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ÉS KÖZLÉSE

I. FEJEZET

Az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséhez kapcsolódó tőzsdei tájékoztató nyilvánosságra hozatala és közlése

1. szakasz

A tőzsdei tájékoztató és a kiegészítő dokumentumok közzétételi módja és határideje

2. szakasz

A nyilvánosságra hozatal eszközének előzetes közlése az illetékes hatóságokkal

II. FEJEZET

Az információ nyilvánosságra hozatala és közlése a tőzsdei jegyzést követően

III. FEJEZET

Hivatalos nyelvek

VI. CÍM

ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A TAGÁLLAMOK KÖZÖTT

105. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy ezt az irányelvet alkalmazzák, és ehhez kijelölik az illetékes hatóságot vagy hatóságokat. Erről értesítik a Bizottságot, és részletes tájékoztatást adnak a hatáskörök esetleges megosztásáról a hatóságok között.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok rendelkeznek a feladataik elvégzéséhez szükséges hatáskörökkel.

(3) Ez az irányelv nem érinti az illetékes hatóságok felelősségét, amelyre nézve továbbra is kizárólag a nemzeti jog az irányadó.

106. cikk

Az illetékes hatóságok feladataik elvégzése céljából szükség esetén együttműködnek, és e cél érdekében bármilyen hasznos információt kicserélnek.

107. cikk

(1) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az illetékes hatóságoknál alkalmazásban álló vagy korábban alkalmazásban állt személyre a szakmai titoktartás kötelezettsége vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a feladataik közben általuk megszerzett semmilyen bizalmas információt nem fedhetnek fel semmilyen személy vagy hatóság előtt, kivéve a jogszabályban megállapított rendelkezés esetét.

(2) Az (1) bekezdés azonban nem zárja ki, hogy az egyes tagállamok illetékes hatóságai az ebben az irányelvben előírtak szerint információt cseréljenek. Az így kicserélt információkra az információt kapó illetékes hatóságoknál alkalmazásban álló vagy korábban alkalmazásban állt személyekre vonatkozó szakmai titoktartás kötelezettsége érvényes.

VII. CÍM

KAPCSOLATTARTÓ BIZOTTSÁG

I. FEJEZET

A bizottság összetétele, munkája és feladatai

II. FEJEZET

Az aktuális piaci érték összegének kiigazítása

109. cikk

(1) A megváltozott gazdasági helyzet követelményeinek fényében a 43. cikk (1) bekezdésében meghatározott előrelátható tőzsdei érték minimális összegének kiigazítása céljából a Bizottság benyújtja az európai értékpapír-bizottság létrehozásáról szóló, 2001. június 6-i 2001/528/EK bizottsági határozattal ( 9 ) létrehozott európai értékpapír-bizottságnak (a továbbiakban: bizottság) a meghozandó intézkedések tervezetét.

Az e bekezdésre való hivatkozások esetén a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK határozat ( 10 ) 5. és 7. cikkét - a 8. cikke rendelkezéseire is figyelemmel - kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

(3) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

VIII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

110. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

111. cikk

(1) A II. melléklet A. részében felsorolt jogi aktusokkal módosított 79/279/EGK, 80/390/EGK, 82/121/EGK és 88/627/EGK irányelv hatályát veszti, a tagállamoknak a II. melléklet B. részében meghatározott átültetési határidőre vonatkozó kötelezettségeinek sérelme nélkül.

(2) A hatályukat vesztett irányelvekre történő hivatkozást erre az irányelvre vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni, és a III. melléklet korrelációs táblázata szerint kell olvasni.

112. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

113. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

II. MELLÉKLET

A. RÉSZ

Hatályukat vesztett irányelvek és azok egymást követő módosításai (a 111. cikkben említettek szerint)

II. MELLÉKLET

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetés határideje (a 111. cikkben említettek szerint)

III. MELLÉKLET

MEGFELELŐSÉGI TÁBLÁZAT

( 1 ) HL C 116., 2001.4.20., 69. o.

( 2 ) Az Európai Parlament 2001. március 14-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), és a Tanács 2001. május 7-i határozata.

( 3 ) HL L 66., 1979.3.16., 21. o. A legutóbb a 88/627/EGK irányelvvel (HL L 348., 1988.12.17., 62. o.) módosított irányelv.

( 4 ) HL L 100., 1980.4.17., 1. o. A legutóbb a 94/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 135., 1994.5.31., 1. o.) módosított irányelv.

( 5 ) HL L 48., 1982.2.20., 26. o.

( 6 ) HL L 348., 1988.12.17., 62. o.

( 7 ) HL L 124., 1989.5.5., 8. o.

( 8 ) HL L 222., 1978.8.14., 11. o. A legutóbb az 1999/60/EK irányelvvel (HL L 162., 1999.6.26., 65. o.) módosított irányelv.

( 9 ) HL L 191., 2001.7.13., 45. o. A 2004/8/EK határozattal (HL L 3., 2004.1.7., 33. o.) módosított határozat.

( 10 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.