31978L0660[1]

A Tanács negyedik irányelve (1978. július 25.) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról

A TANÁCS NEGYEDIK IRÁNYELVE

(1978. július 25.)

a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról

(78/660/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 54. cikke (3) bekezdésének g) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

mivel a társasági tagok és harmadik személyek védelme érdekében különös jelentőséggel bír az éves beszámoló és az üzleti jelentés felépítésére és annak tartalmára, illetve az ezekben alkalmazott értékelési módszerekre és közzétételükre vonatkozó nemzeti rendelkezések összehangolása a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság tekintetében;

mivel ezzel egyidejűleg e társasági formák vonatkozásában az említett területeken összehangolás szükséges, mert egyrészről e társaságok tevékenysége gyakran országhatárokon átnyúlik, másrészről a társasági vagyon nem nyújt elegendő biztosítékot harmadik személyek számára; mivel ezen túlmenően az ilyen összehangolás szükségességét és sürgősségét a 68/151/EGK irányelv ( 3 ) 2. cikke (1) bekezdésének f) pontja elismerte és megerősítette;

mivel ezen túlmenően a Közösségen belül azonos jogi minimumkövetelményeket kell megállapítani azoknak a pénzügyi információknak a körét illetően, amelyeket az egymással versenyben álló társaságok a közönség rendelkezésére bocsátanak;

mivel az éves beszámolónak megbízható és valós képet kell mutatnia a társaság eszközeiről és forrásairól, pénzügyi helyzetéről, valamint eredményéről; mivel e célból a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kötelező szerkezetet kell előírni, és mivel meg kell határozni a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés tartalmának minimumát; mivel azonban eltérés engedélyezhető egyes, kisebb gazdasági vagy társadalmi jelentőséggel rendelkező társaságok számára;

mivel az eszközök és a források értékelésének különböző módszereit a szükséges mértékben össze kell hangolni, hogy az éves beszámoló összehasonlítható és egységes szemléletű adatokat tartalmazzon;

mivel az éves beszámolót az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi társaságnak a 68/151/EGK irányelvnek megfelelően közzé kell tennie; mivel azonban ezen a téren hasonlóképpen eltérés engedélyezhető a kis- és középvállalkozások számára;

mivel az éves beszámoló könyvvizsgálatát olyan engedéllyel rendelkező személlyel kell elvégeztetni, aki szakmai képesítésének a minimuma későbbi összehangolás tárgyát képezi; mivel csupán a kis társaságokat lehet felmenteni e könyvvizsgálati kötelezettség alól;

mivel egy vállalkozáscsoporthoz tartozó társaság esetében kívánatos, hogy az egész vállalkozáscsoport tevékenységéről megbízható és valós képet adó csoportos beszámolót tegyenek közzé; mivel azonban a konszolidált éves beszámolóról szóló tanácsi irányelv hatálybalépéséig ezen irányelv egyes rendelkezései tekintetében eltérés alkalmazása szükséges;

mivel az egyes tagállamokban a jogalkotás jelenlegi helyzetéből származó nehézségek leküzdése érdekében az irányelv meghatározott rendelkezéseinek végrehajtására előírt időtartamnak hosszabbnak kell lennie az ilyen esetekben általában megállapított időtartamnál,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Az ezen irányelv által előírt összehangoló intézkedéseket a tagállamoknak az alábbi társaságokkal kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire kell alkalmazni:

- Németországban:

die Aktiengesellschaft, die Kommanditgesellschaft auf Aktien, die Gesellschaft mit beschränkter Haftung,

- Belgiumban:

la société anonymede naamloze vennootschap,la société en commandite par actionsde commanditaire vennootschap op aandelen,la société de personnes à responsabilité limitéede personenvennootschap met beperkte aansprakelijkheid,

- Dániában:

aktieselskaber, kommanditaktieselskaber, anpartsselskaber,

- Franciaországban:

la société anonyme, la société en commandite par actions, la société à responsabilité limitée,

- Írországban:

public companies limited by shares or by guarantee, private companies limited by shares or by guarantee,

- Olaszországban:

la società per azioni, la società in accomandita per azioni, la società a responsabilità limitata,

- Luxemburgban:

la société anonyme, la société en commandite par actions, la société à responsabilité limitée,

- Hollandiában:

de naamloze vennootschap, de besloten vennootschap met beperkte aansprakelijkheid,

- az Egyesült Királyságban:

public companies limited by shares or by guarantee, private companies limited by shares or by guarantee,

- Görögországban:

η ανώνυμη εταιρία, η εταιρία περιωρισμένης ευθύνης, η ετερόρρυθμη κατά μετοχές εταιρία,

- Spanyolországban:

la sociedad anónima, la sociedad comanditaria por acciones, la sociedad de responsabilidad limitada,

- Portugáliában:

a sociedade anónima de reponsabilidade limitada, a sociedade em comandita por acçoes, a sociedade por quotas de responsabilidade limitada,

- Ausztriában:

die Aktiengesellschaft, die Gesellschaft mit beschränkter Haftung,

- Finnországban:

osakeyhtiö, aktiebolag,

- Svédországban:

aktiebolag,

- a Cseh Köztársaságban:

společnost s ručením omezeným, akciová společnost,

- Észtországban:

aktsiaselts, osaühing,

- Cipruson:

δημόσιες εταιρείες περιορισμένης ευθύνης με μετοχές ή με εγγύηση, ιδιωτικές εταιρείες περιορισμένης ευθύνης με μετοχές ή με εγγύηση,

- Lettországban:

akciju sabiedrība, sabiedrība ar ierobežotu atbildību,

- Litvániában:

akcinės bendrovės, uždarosios akcinės bendrovės,

- Magyarországon:

részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság,

- Máltán:

kumpanija pubblika / public limited liability company,kumpanija privata / private limited liability company,

soċjeta in akkomandita bil-kapital maqsum f'azzjonijiet / partnership en commandite with the capital divided into shares;

- Lengyelországban:

spółka akcyjna, spółka z ograniczoną odpowiedzialnością, spółka komandytowo-akcyjna,

- Szlovéniában:

delniška družba, družba z omejeno odgovornostjo, komanditna delniška družba,

- Szlovákiában:

akciová spoločnosť, spoločnosť s ručením obmedzeným',

- Bulgáriában:

акционерно дружество, дружество с ограничена отговорност, командитно дружество с акции,

- Romániában:

societate pe acțiuni, societate cu răspundere limitată, societate în comandită pe acțiuni,

- Horvátországban:

dioničko društvo, društvo s ograničenom odgovornošću.

Az ezen irányelvben meghatározott összehangoló intézkedéseket kell alkalmazni a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire a következő társasági formájú gazdasági társaságokkal kapcsolatosan is:

a) Németországban:

die offene Handelsgesellschaft, die Kommanditgesellschaft;

b) Belgiumban:

la société en nom collectif/de vennootschap onder firma,

la société en commandité simple/de gewone commanditaire vennootschap;

c) Dániában:

interessentskaber, kommanditselskaber;

d) Franciaországban:

la société en nom collectif, la société en commandite simple;

e) Görögországban:

η ομόρρυθμος εταιρεία, η ετερόρρυθμος εταιρεία;

f) Spanyolországban:

sociedad colectiva, sociedad en comandita simple;

g) Írországban:

partnerships, limited partnerships, unlimited companies;

h) Olaszországban:

la società in nome collettivo, la società in accomandita semplice;

i) Luxemburgban:

la société en nom collectif, la société en commandite simple;

j) Hollandiában:

de vennootschap onder firma, de commanditaire vennootschap;

k) Portugáliában:

sociedade em nome colectivo, sociedade em comandita simples;

l) az Egyesült Királyságban:

partnerships, limited partnerships, unlimited companies;

m) Ausztriában:

die offene Handelsgesellschaft, die Kommanditgesellschaft;

n) Finnországban:

avoin yhtiö/öppet bolag, kommandiittiyhtiö/kommanditbolag;

o) Svédországban:

handelsbolag, kommanditbolag;

p) a Cseh Köztársaságban:

veřejná obchodní společnost, komanditní společnost, družstvo;

q) Észtországban:

täisühing, usaldusühing;

r) Cipruson:

oμόρρυθμες και ετερόρρυθμες εταιρείες (συνεταιρισμοί);

s) Lettországban:

līgumsabiedrība ar pilnu atbildību, komanditsabiedrība;

t) Litvániában:

tikrosios ūkinės bendrijos, komanditinės ūkinės bendrijos;

u) Magyarországon:

közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, egyesülés;

v) Máltán:

soċjeta f'isem kollettiv jew soċjeta in akkomandita, bil-kapital li mhux maqsum f'azzjonijiet meta s-soċji kollha li għandhom responsabbilita' llimitata huma soċjetajiet tat-tip deskritt f'sub paragrafu 1;

w) Lengyelországban:

spółka jawna, spółka komandytowa;

x) Szlovéniában:

družba z neomejeno odgovornostjo, komanditna družba;

y) Szlovákiában:

verejná obchodná spoločnosť, komanditná spoločnosť;

z) Bulgáriában:

събирателно дружество, командитно дружество;

aa) Romániában:

asocietate în nume colectiv, societate în comandită simplă;

ab) Horvátországban:

javno trgovačko društvo, komanditno društvo,

ha valamennyi korlátlan felelősségű tag az első albekezdésben felsorolt valamely típusba tartozó társaság, vagy olyan társaság, amely nem tartozik valamely tagállam jogának hatálya alá, de társasági formája hasonlít a 68/151/EGK irányelvben említett társasági formákhoz.

Ez az irányelv a második albekezdésben említett társasági formákra is vonatkozik, amennyiben az összes korlátlan felelősségű tag maga is az abban az albekezdésben vagy az első albekezdésben felsorolt valamely jogi formájú társaság.

(2) A későbbi összehangolásig a tagállamoknak nem kell ennek az irányelvnek a rendelkezéseit bankokra és egyéb pénzintézetekre vagy biztosító társaságokra alkalmazniuk.

1a. cikk

(1) A tagállamok a (2) és a (3) bekezdésnek megfelelően mentesítést adhatnak az ezen irányelv szerinti egyes kötelezettségek alól azon társaságok tekintetében, amelyek a mérlegfordulónapjukon nem lépik túl a következő három feltétel közül kettőnek a határértékét (mikrogazdálkodó-egységek):

a) mérlegfőösszeg: 350 000 EUR;

b) nettó árbevétel: 700 000 EUR;

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 10 fő.

(2) A tagállamok mentesíthetik az (1) bekezdésben említett társaságokat az alábbi kötelezettségek bármelyike vagy mindegyike alól:

a) "aktív időbeli elhatárolások" és "passzív időbeli elhatárolások" bemutatásának kötelezettsége a 18. és a 21. cikknek megfelelően;

b) amennyiben valamely tagállam él az e bekezdés a) pontjában biztosított lehetőséggel, akkor az érintett társaságok számára engedélyezheti, hogy - kizárólag a (3) bekezdés b) pontjának vi. alpontja szerinti egyéb ráfordítások tekintetében - eltérjenek a 31. cikk (1) bekezdésének d) pontjától az "aktív időbeli elhatárolások" és a "passzív időbeli elhatárolások" elszámolása tekintetében, feltéve, hogy az eltérés tényét közlik a kiegészítő mellékletben, vagy e bekezdés c) pontjának megfelelően a mérleg alatt;

c) kiegészítő melléklet készítésének kötelezettsége a 43-45. cikknek megfelelően, feltéve, hogy a mérleg alatt közlik az ezen irányelv 14. cikkében és 43. cikke (1) bekezdésének 13. pontjában, valamint a 77/91/EGK irányelv ( 4 ) 22. cikkének (2) bekezdésében előírt adatokat;

d) üzleti jelentés készítésének kötelezettsége ezen irányelv 46. cikkének megfelelően, feltéve, hogy a kiegészítő mellékletben vagy e bekezdés c) pontjának megfelelően a mérleg alatt közlik a 77/91/EGK irányelv 22. cikkének (2) bekezdésében előírt adatokat;

e) éves beszámoló közzétételének kötelezettsége a 47-50a. cikknek megfelelően, feltéve, hogy az abban foglalt mérlegadatokat a nemzeti joggal összhangban legalább egy, az érintett tagállam által kijelölt hatáskörrel rendelkező hatósághoz megfelelően benyújtják. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság nem azonos a 2009/101/EK irányelv ( 5 ) 3. cikkének (1) bekezdésében említett központi nyilvántartással, kereskedelmi nyilvántartással vagy cégjegyzékkel, a hatáskörrel rendelkező hatóságnak tájékoztatnia kell a nyilvántartást a benyújtott információkról.

(3) A tagállamok engedélyezhetik az (1) bekezdésben említett társaságok számára az alábbiakat:

a) csak egyszerűsített mérleg készítése, amely adott esetben legalább a 9., illetve a 10. cikkben betűkkel jelzett tételeket tartalmazza elkülönítetten. A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a 9. cikkben az "Eszközök" alatti E. tétel és a "Források" alatti D. tétel, illetve a 10. cikkben az E. és a K. tétel nem szerepel a mérlegben;

b) csak egyszerűsített eredménykimutatás készítése, amely adott esetben legalább a következő tételeket tartalmazza elkülönítetten:

i. nettó árbevétel;

ii. egyéb bevételek;

iii. anyagköltség;

iv. személyi jellegű ráfordítások;

v. értékmódosítások;

vi. egyéb ráfordítások;

vii. adó;

viii. eredmény.

(4) A tagállamok nem engedélyezhetik, illetve nem írhatják elő a 7a. szakasz alkalmazását azon mikrogazdálkodó-egységek számára, amelyek a (2) és a (3) bekezdésben biztosított mentességek bármelyikével élnek.

(5) Az (1) bekezdésben említett társaságok tekintetében a (2), (3) és (4) bekezdésnek megfelelően készített éves beszámolókat úgy kell tekinteni, hogy azok a 2. cikk (3) bekezdésében előírtak szerint megbízható és valós képet adnak, és ebből következően a 2. cikk (4) és (5) bekezdése ezekre a beszámolókra nem vonatkozik.

(6) Amennyiben valamely társaság a mérlege fordulónapján az (1) bekezdésben megállapított három feltétel közül kettőnek a küszöbértékét túllépi, illetve már nem lépi túl, ez a tény kizárólag abban az esetben érinti a (2), (3) és (4) bekezdésben megállapított eltérés alkalmazását, ha ez mind a folyó, mind az előző üzleti évben előfordul.

(7) Azon tagállamok esetében, amelyek nem vezették be az eurót, az (1) bekezdésben megállapított összegekkel egyenértékű, nemzeti pénznemben kifejezett összegeket azon árfolyam alkalmazásával kell kiszámítani, amelyet a szóban forgó összegeket meghatározó bármely irányelv hatálybalépésének napján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek.

(8) Az (1) bekezdés a) pontjában említett mérlegfőösszeg vagy a 9. cikkben az "Eszközök" alatti A-E. sorban említett tételekből, vagy a 10. cikkben az A-E. sorban említett tételekből áll. A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén az (1) bekezdés a) pontjában említett mérlegfőösszeg vagy a 9. cikkben az "Eszközök" alatti A-D. sorban említett tételekből, vagy a 10. cikkben az A-D. sorban említett tételekből áll.

1. SZAKASZ

Általános rendelkezések

2. cikk

(1) Az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. E dokumentumok egységet alkotnak.

A tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy az első albekezdésben említett dokumentumokon kívül az éves beszámoló egyéb kimutatásokat is tartalmazzon.

(2) E dokumentumok áttekinthetően és ennek az irányelvnek a rendelkezései szerint kerülnek összeállításra.

(3) Az éves beszámoló megbízható és valós képet mutat a társaság eszközeiről, forrásairól, pénzügyi helyzetéről és eredményéről.

(4) Ha ezen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása nem elegendő ahhoz, hogy a (3) bekezdés értelmében megbízható és valós képet adjanak, további információkat kell közölni.

(5) Ha kivételes esetben ezen irányelv valamely rendelkezésének alkalmazása nem egyeztethető össze a (3) bekezdésben megállapított kötelezettséggel, attól a rendelkezéstől el kell térni annak érdekében, hogy a (3) bekezdés értelmében a beszámoló megbízható és valós képet adjon. Minden ilyen eltérést a kiegészítő mellékletben közölni kell, az alapjául szolgáló indokok ismertetésével és az eszközökre, forrásokra, pénzügyi helyzetre és eredményre gyakorolt hatás kimutatásával együtt. A tagállamok határozhatják meg a kivételes eseteket és állapíthatják meg a vonatkozó különös szabályokat.

(6) A tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy az éves beszámoló az ezen irányelvben előírtakon kívül egyéb információkat is tartalmazzon.

2. SZAKASZ

A mérlegre és az eredménykimutatásra vonatkozó általános rendelkezések

3. cikk

A mérleg és az eredménykimutatás felépítése, különösen a megjelenítésére elfogadott forma, nem változtatható meg az egyik üzleti évről a másikra. Ettől az elvtől való eltérés kivételes esetben engedélyezhető. Minden ilyen eltérést a kiegészítő mellékletben közölni kell, az alapjául szolgáló indokok ismertetésével együtt.

4. cikk

(1) A mérlegben és az eredménykimutatásban a 9., 10. és a 23-26. cikkben előírt tételeket külön-külön, a megadott sorrendben kell kimutatni. A tételek továbbrészletezését engedélyezik, feltéve, hogy a tagolás előírásainak eleget tesznek. Új tételeket is fel lehet venni, feltéve, hogy ezek tartalmát nem fedi a tagolásban megadott egyik tétel sem. A tagállamok ilyen további részletezést vagy új tételek felvételét előírhatják.

(2) Ha a vállalkozás sajátos jellege úgy kívánja, a mérlegben és az eredménykimutatásban az arab számokkal jelzett tételek előírt szerkezetét, nómenklatúráját és terminológiáját ki kell igazítani. Ilyen kiigazításokat írhatnak elő a tagállamok egy adott gazdasági ágazatba tartozó vállalkozások esetében.

(3) A mérleg és az eredménykimutatás arab számmal jelzett tételeit össze lehet vonni, ha:

a) az összegük tekintetében nem jelentősek a 2. cikk (3) bekezdése alkalmazásában; vagy

b) az ilyen összevonás a jobb áttekinthetőség érdekében történik, feltéve, hogy az így összevont tételekkel elkülönítetten foglalkoznak a kiegészítő mellékletben. A tagállamok előírhatnak ilyen összevonást.

(4) A mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő minden egyes tételnél be kell mutatni az előző üzleti évre vonatkozó megfelelő adatot. Amennyiben ezek az adatok nem hasonlíthatók össze, a tagállamok előírhatják, hogy az előző üzleti évre vonatkozó adatot helyesbíteni kell. Az adatok össze nem hasonlíthatóságát és esetleges helyesbítését minden esetben közölni kell a kiegészítő mellékletben, a megfelelő magyarázatokkal együtt.

(5) A mérlegben vagy az eredménykimutatásban nem kerül feltüntetésre az a tétel, amelynél nincs összeg, kivéve, ha a (4) bekezdés értelmében az előző üzleti évre vonatkozó megfelelő tételnél szerepel.

(6) A tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy az eredménykimutatás és a mérleg tételeiben szereplő összegek bemutatása vegye tekintetbe az alapjául szolgáló ügylet vagy megállapodás lényegét. Az ilyen engedélyt vagy előírást a társaságok egyes csoportjaira és/vagy az összevont (konszolidált) éves beszámolóra szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelvben ( 6 ) meghatározott, összevont (konszolidált) éves beszámolóra korlátozhatják.

5. cikk

(1) A 4. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérően, a tagállamok sajátos tagolást írhatnak elő a befektetési társaságok és a pénzügyi holdingtársaságok éves beszámolójára vonatkozóan, feltéve, hogy az ilyen tagolások a 2. cikk (3) bekezdésében foglalttal egyenértékű képet mutatnak ezekről a társaságokról. A tagállamok a befektetési társaságok és a pénzügyi holdingtársaságok tekintetében nem tehetik lehetővé az 1a. cikkben megállapított mentességek igénybevételét.

(2) Ennek az irányelvnek az alkalmazásában "befektetési társaság" kizárólag:

a) az a társaság, amelynek egyetlen tevékenysége pénzeszközei különböző értékpapírokba, ingatlanba és egyéb eszközökbe történő befektetése azzal a kizárólagos céllal, hogy a befektetési kockázatot megossza, és hogy részvényesei a vagyonuk kezeléséből származó haszonból részesüljenek;

b) rögzített tőkével rendelkező, befektetési társasághoz társult olyan társaság, amelynek egyetlen tevékenysége, hogy megszerezze az ilyen befektetési társaság által kibocsátott, teljes mértékben befizetett részvényeket a 77/91/EGK irányelv ( 7 ) 20. cikke (1) bekezdése h) pontjának sérelme nélkül.

(3) Ennek az irányelvnek az alkalmazásában "pénzügyi holdingtársaság" kizárólag olyan társaság, amely egyetlen tevékenysége más vállalkozásokban részesedés szerzése, e részesedések kezelése és azok nyereségessé tétele anélkül, hogy e vállalkozások irányításában közvetlenül vagy közvetetten részt venne, a társaságot részvényesként megillető jogok sérelme nélkül. Az e társaság tevékenységére vonatkozó korlátozásoknak olyannak kell lenniük, hogy betartásukat közigazgatási hatóság vagy bíróság ellenőrizhesse.

6. cikk

A tagállamok engedélyezhetik vagy megkövetelhetik a mérleg és az eredménykimutatás előírt tagolásának kiigazítását annak érdekében, hogy az tartalmazza az eredmény felosztását.

7. cikk

Az eszközök és a források, valamint a bevételek és a ráfordítások egymással szemben történő elszámolása tilos.

3. SZAKASZ

A mérleg tagolása

8. cikk

A mérleg készítésére vonatkozóan a tagállamok a 9. és a 10. cikkben szereplő változatok közül az egyiket vagy mindkettőt előírhatják. Ha a tagállam mindkét változatot előírja, engedélyezheti a társaságok számára a választás lehetőségét.

A tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy a társaságok a mérleg 10a. cikkben meghatározott összeállítását az egyébként előírt vagy engedélyezett tagolások alternatívájaként alkalmazzák.

9. cikk

Eszközök (Aktívák)

A. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

amelyből befizetésre előírnak

(hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy a fizetési felszólítás szerinti jegyzett tőkekövetelés a forrásoldalon kerüljön kimutatásra. Ilyen esetben a jegyzett, de még be nem fizetett tőkerésznek az eszközök között kell megjelennie vagy az A., vagy a D. II. 5. tétel alatt.)

B. Alapítási költségek

nemzeti jogszabály által meghatározott tartalommal, illetve amennyiben nemzeti jogszabály eszközként való kimutatásukat engedélyezi. A nemzeti jogszabály azt is előírhatja, hogy az alapítási költségeket az "immateriális javak" első tételeként mutassák ki.

C. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

1. Kutatási és fejlesztési költségek, amennyiben a nemzeti jogszabály az eszközök közötti kimutatásukat engedélyezi.

2. Koncessziók, szabadalmak, licencek, védjegyek, illetve hasonló jogok és értékek, ha ezeket

a) ellenérték fejében szerezték meg, és nem kell a C. I. 3. tétel alatt kimutatni, vagy

b) maga a vállalkozás hozta létre, amennyiben nemzeti jogszabály ezek eszközként való kimutatását engedélyezi.

3 Üzleti- vagy cégérték, amennyiben ellenérték fejében szerezték meg.

4 Adott előlegek.

II. Tárgyi eszközök

1 Ingatlanok.

2 Műszaki berendezések és gépek.

3 Egyéb berendezések, üzemi és üzleti felszerelések.

4 Adott előlegek és befejezetlen beruházások.

III. Befektetett pénzügyi eszközök

1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban.

2. Kapcsolt vállalkozásnak adott kölcsön.

3. Egyéb részesedés.

4. Egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásnak adott kölcsön.

5. Befektetett pénzügyi eszközként tartott értékpapírok.

6. Egyéb adott kölcsön.

7. Saját részvények vagy üzletrészek (a névérték vagy névérték hiányában azok számított értékének feltüntetésével) olyan mértékben, ahogyan nemzeti jogszabály ezeknek a mérlegben való kimutatását engedélyezi.

D. Forgóeszközök

I. Készletek

1. Nyers-, segéd-, és üzemanyagok.

2. Befejezetlen és félkész termékek.

3. Késztermékek és áruk.

4. Adott előlegek.

II. Követelések

(Az egyes tételeknél elkülönítetten kell kimutatni az egy évnél hosszabb lejáratú összegeket.)

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők).

2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben.

3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben.

4. Egyéb követelések.

5. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy a tőkekövetelés eszközként az A. tétel alatt kerüljön kimutatásra).

6. Aktív időbeli elhatárolások (hacsak a nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy ez a tétel eszközként az E. tétel alatt kerüljön kimutatásra).

III. Értékpapírok

1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban.

2. Saját részvények vagy üzletrészek (a névérték vagy névérték hiányában azok számított értékének feltüntetésével) olyan mértékben, ahogyan a nemzeti jogszabály ezeknek a mérlegben való kimutatását engedélyezi.

3. Egyéb értékpapírok.

IV. Bankbetétek és készpénzkészlet

E. Aktív időbeli elhatárolások

(hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy ezek a tételek eszközként a D. II. 6. tétel alatt kerüljenek kimutatásra).

F. Az üzleti év vesztesége

(hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy ez a forrásoldalon az A. VI. tétel alatt kerüljön kimutatásra).

Források (Passzívák)

A. Saját tőke

I. Jegyzett tőke

(hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy a fizetési felszólítás szerinti tőkekövetelés e tétel alatt kerüljön kimutatásra. Ebben az esetben a jegyzett tőke és a befizetett tőke összegét elkülönítetten kell kimutatni).

II. Névértéken felüli befizetés (ázsió)

III. Értékelési tartalék

IV. Tartalékok

1. Jogszabályban előírt tartalék, amennyiben nemzeti jogszabály ilyen tartalék képzését megköveteli.

2. Saját részvények tartaléka, amennyiben nemzeti jogszabály ilyen tartalék képzését megköveteli, a 77/91/EGK irányelv 22. cikke (1) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül.

3. Létesítő okiratban meghatározott tartalékok.

4. Egyéb tartalékok.

V. Eredménytartalék

VI. Az üzleti év eredménye

(hacsak a nemzeti jogszabály úgy nem rendeli, hogy ez a tétel az eszközoldal F. tétele vagy a forrásoldal E. tétele alatt kerüljön kimutatásra.)

B. Céltartalékok

1. Céltartalék nyugdíjra és hasonló kötelezettségekre.

2. Céltartalék adótartozásra.

3. Egyéb céltartalék.

C. Kötelezettségek

(Az egy éven belül és az egy éven túl esedékes kötelezettségeket az egyes tételeknél elkülönítetten és ezekre a tételekre összesítetten is kell kimutatni.)

1. Kötvénytartozások, ebből az átváltoztatható kötvénytartozások.

2. Kötelezettségek hitelintézettel szemben.

3. Vevőktől kapott előlegek, amennyiben ezek nem elkülönítetten kerülnek kimutatásra a készletből való levonásként.

4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók).

5. Váltótartozások.

6. Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben.

7. Kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben.

8. Egyéb kötelezettségek, beleértve az adótartozást és a társadalombiztosítási kötelezettséget is.

9. Passzív időbeli elhatárolások (hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy ezek a tételek a forrásoldal D. tétele alatt kerüljenek kimutatásra).

D. Passzív időbeli elhatárolások

(hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy a forrásoldal C. 9. tétele alatt kerüljenek kimutatásra).

E. Az üzleti év nyeresége

(hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy ez a forrásoldal A. VI. tétele alatt kerüljön kimutatásra).

10. cikk

A. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

(hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy a fizetési felszólítás szerinti tőkekövetelés az I. tétel alatt kerüljön kimutatásra. Ilyen esetben a tőke jegyzett, de még be nem fizetett részének eszközként kell megjelennie vagy az A., vagy a D. II. 5. tétel alatt.)

B. Alapítási költségek

nemzeti jogszabály által meghatározott tartalommal, és amennyiben nemzeti jogszabály eszközként való kimutatásukat engedélyezi. Nemzeti jogszabály azt is előírhatja, hogy az alapítási költségeket az "immateriális javak" alatt első tételként mutassák ki.

C. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

1. Kutatási és fejlesztési költségek, amennyiben a nemzeti jogszabály az eszközök közötti kimutatását engedélyezi.

2. Koncessziók, szabadalmak, licencek, védjegyek, illetve hasonló jogok és értékek, ha ezeket

a) ellenérték fejében szerezték meg, és nem kell a C. I. 3. tétel alatt kimutatni; vagy

b) maga a vállalkozás hozta létre, amennyiben nemzeti jogszabály ezek eszközként való kimutatását engedélyezi.

3. Üzleti- vagy cégérték, amennyiben ellenérték fejében szerezték meg.

4. Adott előlegek.

II. Tárgyi eszközök

1. Ingatlanok.

2. Műszaki berendezések és gépek.

3. Egyéb berendezések, üzemi és üzleti felszerelések.

4. Adott előlegek és befejezetlen beruházások.

III. Befektetett pénzügyi eszközök

1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban.

2. Kapcsolt vállalkozásnak adott kölcsön.

3. Egyéb részesedés.

4. Egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásnak adott kölcsön.

5. Befektetett pénzügyi eszközként tartott értékpapírok.

6. Egyéb adott kölcsön.

7. Saját részvények vagy üzletrészek (a névérték vagy névérték hiányában azok számított értékének feltüntetésével) olyan mértékben, ahogyan nemzeti jogszabály ezeknek a mérlegben való feltüntetését engedélyezi.

D. Forgóeszközök

I. Készletek

1. Nyers-, segéd-, és üzemanyagok.

2. Befejezetlen és félkész termékek.

3. Késztermékek és áruk.

4. Adott előlegek.

II. Követelések

(Az egyes tételeknél elkülönítetten kell kimutatni az egy évnél hosszabb lejáratú követeléseket.)

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők).

2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben.

3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben.

4. Egyéb követelések.

5. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy a tőkekövetelés eszközként az A. tétel alatt kerüljön kimutatásra).

6. Aktív időbeli elhatárolások (hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy ez a tétel eszközként az E. tétel alatt kerüljön kimutatásra).

III. Értékpapírok

1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban.

2. Saját részvények vagy üzletrészek (a névérték vagy névérték hiányában, azok számított értékének feltüntetésével) olyan mértékben, ahogyan nemzeti jogszabály ezeknek a mérlegben való kimutatását engedélyezi.

3. Egyéb értékpapírok.

IV. Bankbetétek, csekkek és készpénzkészlet

E. Aktív időbeli elhatárolások

(hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy ezek a tételek eszközként a D. II. 6. tétel alatt kerüljenek kimutatásra).

F. Egy éven belül esedékes kötelezettségek

1. Kötvénytartozások, ebből az átváltoztatható kötvénytartozás.

2. Kötelezettségek hitelintézettel szemben.

3. Vevőktől kapott előlegek, amennyiben ezek nem elkülönítetten kerülnek kimutatásra a készletből való levonásként.

4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók).

5. Váltótartozások.

6. Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben.

7. Kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben.

8. Egyéb kötelezettségek, beleértve az adótartozást és a társadalombiztosítási kötelezettséget is.

9. Passzív időbeli elhatárolások (hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy a K. tétel alatt kerüljenek kimutatásra).

G. Forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbözete (figyelembe véve az aktív időbeli elhatárolásokat, amennyiben az E. tétel alatt kimutatásra kerülnek, és a passzív időbeli elhatárolásokat, amennyiben a K. tétel alatt kimutatásra kerülnek).

H. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után

I. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek

1. Kötvénytartozások, ebből az átváltoztatható kötvénytartozás.

2. Kötelezettségek hitelintézettel szemben.

3. Vevőktől kapott előlegek, amennyiben ezek nem elkülönítetten kerülnek ismertetésre készletből való levonásokként.

4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók).

5. Váltótartozások.

6. Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben.

7. Kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben.

8. Egyéb kötelezettségek, beleértve az adótartozást és a társadalombiztosítási kötelezettséget is.

9. Passzív időbeli elhatárolások (hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy a K. tétel alatt kerüljenek kimutatásra).

J. Céltartalékok

1. Céltartalék nyugdíjakra és hasonló kötelezettségekre.

2. Céltartalék adótartozásra.

3. Egyéb céltartalék.

K. Passzív időbeli elhatárolások

(hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy az F. 9. vagy I. 9. tétel, vagy mindkettő alatt kerüljenek kimutatásra).

L. Saját tőke

I. Jegyzett tőke

(hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy a fizetési felszólítás szerinti tőkekövetelés e tétel alatt kerüljön kimutatásra. Ilyen esetben a jegyzett tőke és a befizetett tőke összegét elkülönítetten kell kimutatni).

II. Névértéken felüli befizetés (ázsió)

III. Értékelési tartalék

IV. Tartalékok

1. Jogszabályban előírt tartalék, amennyiben nemzeti jogszabály ilyen tartalék képzését megköveteli.

2. Saját részvények tartaléka, amennyiben nemzeti jogszabály ilyen tartalék képzését megköveteli, a 77/91/EGK irányelv 22. cikke (1) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül.

3. Létesítő okiratban meghatározott tartalékok.

4. Egyéb tartalékok.

V. Eredménytartalék

VI. Az üzleti év eredménye

10a. cikk

A mérleg tételeinek a 9. és a 10. cikkel összhangban történő összeállítása helyett a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy a társaságok, vagy ezek egyes csoportjai az említett tételeket a hosszú és rövid lejárat közötti megkülönböztetés alapján mutassák be, feltéve, hogy az így közölt információ legalább azzal egyenértékű, amit a 9. és a 10. cikk egyébként előír.

11. cikk

A tagállamok engedélyezhetik azoknak a társaságoknak, amelyek a mérleg fordulónapján nem lépték túl a következő három feltétel közül kettőnek a küszöbértékét:

- a mérleg főösszeg: 4 400 000 EUR,

- a nettó árbevétel: 8 800 000 EUR,

- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: az 50 fő,

hogy egyszerűsített mérleget készítsenek, amelybe csak a 9. és a 10. cikkben betűkkel és római számokkal jelzett tételeket kell felvenni, elkülönítetten feltüntetve a 9. cikk szerint az "Eszközök" alatt a D. II. és a "Források" alatt a C., valamint a 10. cikk szerint a D. II. tételnél zárójelben kért adatokat, de az egyes tételekre vonatkozóan összesítetten.

A tagállamok mentességet adhatnak a 15. cikk (3) bekezdése a) pontjának és (4) bekezdésének az egyszerűsített mérlegben történő alkalmazása alól.

Azon tagállamok esetében, amelyek nem vezették be az eurót, a nemzeti pénznemben az első bekezdésben megállapított összegekkel egyenértékű összegeket azon irányelv hatálybalépésének napján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett árfolyam alkalmazásával kell kiszámítani, e mennyiségeket meghatározó bármely irányelv.

12. cikk

(1) Ha a társaság a mérleg fordulónapján a 11. cikkben megadott három feltétel közül kettőnek a küszöbértékét túllépi, illetve, ha a küszöbértéket többet nem lépi túl, ez a tény annyiban érinti az említett cikkben előírt eltérés alkalmazását, amennyiben két egymást követő üzleti évben fordul elő.

(2) A nemzeti pénznemre történő átszámításkor a 11. cikkben az európai elszámolási egységben megadott összeget legfeljebb 10 %-kal lehet emelni.

(3) A 11. cikkben említett mérlegfőösszeg a 9. cikkben előírt tagolás "eszközök" alatti A-tól E-ig szereplő tételeit, illetve a 10. cikkben előírt tagolás A-tól E-ig szereplő tételeit tartalmazza.

13. cikk

(1) Amennyiben egy eszköz vagy forrás egynél több mérlegtételhez tartozik, a többi tétellel való kapcsolatát ki kell mutatni vagy annál a tételnél, ahol megjelenik, vagy a kiegészítő mellékletben, ha ez a kiegészítés szükséges az éves beszámoló megértéséhez.

(2) Saját részvények vagy üzletrészek, valamint részesedés kapcsolt vállalkozásban kizárólag az e célból előírt tételek alatt kerülhetnek kimutatásra.

14. cikk

Valamennyi biztosítékot, ha ezeket kötelezettségként nem kötelező kimutatni, világosan fel kell tüntetni mérleg alatti tételként vagy a kiegészítő mellékletben, megkülönböztetve a nemzeti jogszabály által elismert különböző biztosítékfajtákat; külön kimutatást kell készíteni a kezességvállalásról. A kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló ilyen kötelezettségvállalásokat elkülönítetten kell kimutatni.

4. SZAKASZ

Egyes mérlegtételekre vonatkozó különös rendelkezések

15. cikk

(1) Az eszközöket rendeltetésük alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni.

(2) A befektetett eszközök közé kell sorolni azokat az eszközöket, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét.

(3)

a) A befektetett eszközök különböző tételeiben bekövetkezett változásokat a mérlegben vagy a kiegészítő mellékletben kell kimutatni. E célból elkülönítetten kell kimutatni, a beszerzési árból vagy az előállítási költségből kiindulva, az egyes befektetett eszközök tételeire vonatkozóan egyrészt az üzleti év során bekövetkezett növekedést, csökkenést és átsorolást, másrészt a mérleg fordulónapján bekövetkezett összesített értékmódosításokat és az üzleti év során az előző üzleti évek értékmódosításain végzett kiigazításokat. Az értékmódosításokat a mérlegben a megfelelő tételből világosan levezetve, vagy a kiegészítő mellékletben kell kimutatni.

b) Amennyiben az éves beszámolót első alkalommal állítják össze ennek az irányelvnek megfelelően, és egy befektetett eszköz beszerzési ára vagy előállítási költsége indokolatlan költség vagy késedelem nélkül nem állapítható meg, az üzleti év kezdeti nyilvántartási értéke beszerzési árként vagy előállítási költségként vehető figyelembe. E rendelkezés alkalmazását a kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni.

c) A 33. cikk alkalmazása esetén, az e bekezdés a) pontjában említett, befektetett eszközök különböző tételeiben bekövetkezett változásokat az újraértékelésből származó beszerzési árból vagy előállítási költségből kiindulva kell bemutatni.

(4) A (3) bekezdés a) és b) pontját az "alapítási költségek" kimutatására alkalmazni kell.

16. cikk

Az "ingatlanok" között kell kimutatni a nemzeti jogszabály szerint meghatározott, ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és egyéb hasonló jogokat.

17. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában az "egyéb részesedés", más vállalkozás tőkéjében olyan okiratba foglalt vagy okiratba nem foglalt jogosultságokat jelent, amelyeknek e vállalkozásokkal való tartós kapcsolat létrehozása útján az a célja, hogy közreműködjenek a társaság tevékenységében. Egy másik társaság tőkéjében való részesedést abban az esetben kell egyéb részesedésnek tekinteni, ha meghaladja a tagállamok által megállapított százalékot, amelynek mértéke legfeljebb 20 % lehet.

18. cikk

Az "aktív időbeli elhatárolások" között kell kimutatni az üzleti év mérleg fordulónapja előtt felmerült kiadásokat, amelyek költségként a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan bevételeket, amelyek bár a tárgyévre vonatkoznak, de csak a mérleg fordulónapja után esedékesek. A tagállamok azonban előírhatják, hogy az ilyen bevételt a "követelések" között szerepeltessék. Amennyiben az ilyen bevétel jelentős, azt a kiegészítő mellékletben közölni kell.

19. cikk

Az értékmódosítás mindazokból a kiigazításokból áll, amelyek célja az egyes eszközök értékében a mérleg fordulónapján megállapított csökkenések figyelembevétele, akár végleges a csökkenés, akár nem.

20. cikk

(1) A céltartalékok célja az olyan kötelezettségek fedezése, amelyek sajátossága egyértelműen meghatározott, és amelyek a mérleg fordulónapján valószínűleg vagy bizonyosan fennállnak, de összegük vagy a felmerülésük időpontja bizonytalan.

(2) A tagállamok engedélyezhetik olyan egyértelműen meghatározott költségek, ráfordítások fedezésére irányuló céltartalékok képzését, amelyek a beszámoló üzleti évéből vagy egy korábbi üzleti évből származnak, és amelyek a mérleg fordulónapján valószínűleg vagy minden bizonnyal felmerülnek, csak összegük vagy felmerülésük időpontja bizonytalan.

(3) A céltartalékokat nem lehet felhasználni az eszközök értékének módosítására.

21. cikk

A "passzív időbeli elhatárolások" között kell kimutatni a mérleg fordulónapja előtt esedékes, de a fordulónapot követő időszakhoz kapcsolódó bevételeket, azokkal a ráfordításokkal együtt, amelyek bár a tárgyévben merültek fel, de csak a fordulónapot követően kerülnek kifizetésre. A tagállamok azonban előírhatják, hogy az ilyen ráfordításokat a "kötelezettségek" közé sorolják. Ha az ilyen ráfordítás jelentős, akkor azt a kiegészítő mellékletben közölni kell.

5. SZAKASZ

Az eredménykimutatás tagolása

22. cikk

Az eredménykimutatás készítésére a tagállamok a 23-26. cikkben bemutatott változatok közül egyet vagy többet előírhatnak. Ha egy tagállam egynél több változatot ír elő, engedélyezheti a társaságoknak, hogy válasszanak azok közül.

A 2. cikk (1) bekezdésétől eltérően a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják valamennyi társaságnak, vagy társaságok bármely csoportjának, hogy a teljesítményükről kimutatást készítsenek az eredménykimutatás tételeinek a 23-26. cikkel összhangban történő összeállítása helyett, feltéve, hogy a közölt információk legalább egyenértékűek az említett cikkekben egyébként megköveteltekkel.

23. cikk

1. Nettó árbevétel.

2. Saját termelésű készletek állományváltozása.

3. Aktivált saját teljesítmények.

4. Egyéb működési bevételek.

a) Anyagköltség.

b) Egyéb külső ráfordítások.

6. Személyi jellegű ráfordítások:

a) bérek és fizetések;

b) társadalombiztosítási költségek, ebből a nyugdíjjal kapcsolatos költségek.

a) Értékmódosítás az alapítási költségek, valamint a tárgyi eszközök és az immateriális javak tekintetében.

b) Értékmódosítás a forgóeszközök tekintetében, olyan mértékben, ahogyan azok meghaladják az érintett vállalkozásnál szokásos értékmódosítás összegét.

8. Egyéb működési ráfordítások.

9. Egyéb részesedésekből származó bevételek, ebből a kapcsolt vállalkozástól kapott.

10. Befektetett eszközök közé sorolt egyéb értékpapírból és adott kölcsönből származó bevételek, ebből a kapcsolt vállalkozástól kapott.

11. Egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, ebből a kapcsolt vállalkozástól kapott.

12. Értékmódosítás a pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok tekintetében.

13. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, ebből a kapcsolt vállalkozásnak adott.

14. Rendszeres tevékenység eredményét terhelő adó.

15. Rendszeres tevékenység adózott eredménye.

16. Rendkívüli bevételek.

17. Rendkívüli ráfordítások.

18. Rendkívüli eredmény.

19. Rendkívüli eredményt terhelő adó.

20. Egyéb adók, amennyiben a fenti tételekben nem szerepelnek.

21. Az üzleti év eredménye.

24. cikk

A. Ráfordítások

1. Saját termelésű készletek állományának csökkenése:

a) anyagköltség;

b) egyéb külső ráfordítások.

3. Személyi jellegű ráfordítások:

a) bérek és fizetések;

b) társadalombiztosítási költségek, ebből a nyugdíjjal kapcsolatos költségek.

a) Értékmódosítás az alapítási költségek, valamint a tárgyi eszközök és immateriális javak tekintetében.

b) Értékmódosítás a forgóeszközök tekintetében, olyan mértékben, ahogyan azok meghaladják az érintett vállalkozásnál szokásos értékmódosítás összegét.

5. Egyéb működési ráfordítások.

6. Értékmódosítás a pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok tekintetében.

7. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, ebből a kapcsolt vállalkozásnak adott.

8. Rendszeres tevékenység eredményét terhelő adó.

9. Rendszeres tevékenység adózott eredménye.

10. Rendkívüli ráfordítások.

11. Rendkívüli eredményt terhelő adó.

12. Egyéb adók, amennyiben a fenti tételekben nem szerepelnek.

13. Az üzleti év eredménye.

B. Bevételek

1. Nettó árbevétel.

2. Saját termelésű készletek állománynövekedése.

3. Aktivált saját tevékenység.

4. Egyéb működési bevételek.

5. Egyéb részesedésekből származó bevételek, ebből a kapcsolt vállalkozástól kapott.

6. Befektetett eszközök közé sorolt egyéb értékpapírokból és adott kölcsönből származó jövedelem, ebből a kapcsolt vállalkozástól kapott.

7. Egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, ebből a kapcsolt vállalkozástól kapott.

8. Rendszeres tevékenység adózott eredménye.

9. Rendkívüli bevételek.

10. Az üzleti év eredménye.

25. cikk

1. Nettó árbevétel.

2. Az értékesítés elszámolt költsége (beleértve az értékmódosítást is).

3. Bruttó eredmény.

4. Forgalmazási költségek (beleértve az értékmódosítást is).

5. Igazgatási költségek (beleértve az értékmódosítást is).

6. Egyéb működési bevételek.

7. Egyéb részesedésekből származó bevételek, ebből a kapcsolt vállalkozástól kapott.

8. Befektetett eszközök közé sorolt egyéb értékpapírokból és adott kölcsönből származó bevételek, ebből a kapcsolt vállalkozásoktól kapott.

9. Egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, ebből a kapcsolt vállalkozástól kapott bevételek.

10. Értékmódosítás a pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok tekintetében.

11. Fizetendő kamat és kamatjellegű ráfordítások, ebből a kapcsolt vállalkozásnak adott.

12. Rendszeres tevékenység eredményét terhelő adó.

13. Rendszeres tevékenység adózott eredménye.

14. Rendkívüli bevételek.

15. Rendkívüli ráfordítások.

16. Rendkívüli eredmény.

17. Rendkívüli eredményt terhelő adó.

18. Egyéb adók, amennyiben a fenti tételekben nem szerepelnek.

19. Az üzleti év eredménye.

26. cikk

A. Ráfordítások

1. Az értékesítés elszámolt költsége (beleértve az értékmódosítást is).

2. Forgalmazási költségek (beleértve az értékmódosítást is).

3. Igazgatási költségek (beleértve az értékmódosítást is).

4. Értékmódosítás a pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok tekintetében.

5. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, ebből a kapcsolt vállalkozásnak adott ráfordítások.

6. Rendszeres tevékenység eredményét terhelő adó.

7. Rendszeres tevékenység adózott eredménye.

8. Rendkívüli ráfordítások.

9. Rendkívüli eredményt terhelő adó.

10. Egyéb adók, amennyiben a fenti tételekben nem szerepelnek.

11. Az üzleti év eredménye.

B. Bevételek

1. Nettó árbevétel.

2. Egyéb működési bevételek.

3. Egyéb részesedésekből származó bevételek, ebből a kapcsolt vállalkozástól kapott bevételek.

4. Befektetett eszközök közé sorolt értékpapírokból és kölcsönökből származó bevételek, ebből a kapcsolt vállalkozásoktól kapott.

5. Egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, ebből a kapcsolt vállalkozástól kapott.

6. Rendszeres tevékenység adózott eredménye.

7. Rendkívüli bevételek.

8. Az üzleti év eredménye.

27. cikk

A tagállamok engedélyezhetik azoknak a társaságoknak, amelyek a mérleg fordulónapján nem lépték túl a következő három feltétel közül kettőnek a küszöbértékét:

- a mérleg főösszeg: 17 500 000 EUR,

- a nettó árbevétel: 35 000 000 EUR,

- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak: a 250 fő,

hogy a 23-26. cikkben előírtaktól eltérő tagolást fogadjanak el az alábbi korlátokon belül:

a) a 23. cikkben: az 1-5. tételek "Bruttó eredmény" megnevezéssel egy tétel alatt összevonhatók;

b) a 24. cikkben: az A.1., A.2. és a B.1-B.4-ig szereplő tételek "bruttó eredmény" megnevezéssel egy tétel alatt összevonhatók;

c) a 25. cikkben: az 1., 2., 3. és 6. tételek "bruttó eredmény" megnevezéssel egy tétel alatt összevonhatók;

d) a 26. cikkben: az A.1., B.1. és B.2. tételek "bruttó eredmény" megnevezéssel egy tétel alatt összevonhatók.

A 12. cikket alkalmazni kell.

Azon tagállamok esetében, amelyek nem vezették be az eurót, a nemzeti pénznemben az első bekezdésben megállapított összegekkel egyenértékű összeget azon irányelv hatálybalépésének napján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett árfolyam alkalmazásával kell kiszámítani, e mennyiségeket meghatározó bármely irányelv.

6. SZAKASZ

Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó különös rendelkezések

28. cikk

A nettó árbevétel a társaság rendszeres tevékenységi körébe tartozó termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó összegekből áll, az árengedmények, az általános forgalmi adó és a forgalomhoz közvetlenül kapcsolódó egyéb adók levonása után.

29. cikk

(1) A "rendkívüli bevételek" és "rendkívüli ráfordítások" alatt kell kimutatni azokat a bevételeket és ráfordításokat, amelyek a társaság rendszeres tevékenységén kívül esnek.

(2) Az (1) bekezdésben említett bevételek és ráfordítások összegéről és jellegéről a kiegészítő mellékletben magyarázatot kell adni, kivéve, ha azok nem jelentősek az eredmény alakulása szempontjából. Ugyanezt alkalmazni kell azokra a bevételekre és ráfordításokra is, amelyek egy másik üzleti évre vonatkoznak.

30. cikk

A tagállamok engedélyezhetik, hogy a rendszeres tevékenység eredményét terhelő adó és a rendkívüli eredményt terhelő adó összesítve, egyetlen tételként kerüljön kimutatásra az "egyéb adók, amennyiben a fenti tételekben nem szerepelnek" tétel előtt. Ilyen esetben a "rendszeres tevékenység adózott eredménye" tételt ki kell hagyni a 23-26. cikkben előírt tagolásokból.

Ha ezt az eltérést engedő szabályt alkalmazzák, a társaságnak a kiegészítő mellékletben közölnie kell, hogy az eredményt terhelő adó milyen mértékben befolyásolja a rendszeres tevékenység eredményét, valamint a "rendkívüli eredmény" tételt.

7. SZAKASZ

Értékelési szabályok

31. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az éves beszámolóban kimutatott tételeket az alábbi általános elveknek megfelelően értékeljék:

a) a társaságról vélelmezni kell, hogy tevékenységét folyamatosan végzi;

b) az értékelési módszereket következetesen kell alkalmazni egyik üzleti évről a másikra;

c) az értékelést az óvatosság elve alapján kell végezni, így különösen:

aa) csak a mérleg fordulónapjáig realizált nyereség vehető figyelembe,

bb) figyelembe kell venni a tárgyidőszakban vagy az előző üzleti évek során felmerülő valamennyi kötelezettséget, még akkor is, ha ezek a kötelezettségek csak a mérleg fordulónapja és a mérleg összeállításának időpontja között válnak ismertté,

cc) valamennyi értékcsökkenést figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy az üzleti év veszteséggel vagy nyereséggel zárul;

d) az üzleti évhez tartozó bevételeket és ráfordításokat számításba kell venni, függetlenül az ilyen bevételekhez és ráfordításokhoz kapcsolódó pénzkiadás vagy pénzbevétel teljesítésének időpontjától;

e) az eszköz és forrástételek alkotó elemeit külön-külön kell értékelni;

f) az egyes üzleti évek nyitómérlegének meg kell felelnie az előző üzleti év zárómérlegének.

(1a) Az (1) bekezdés c) pontjának bb) alpontja alapján nyilvántartásba vett összegeken kívül a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy a tárgyidőszakban vagy az előző üzleti évek során felmerülő valamennyi előrelátható kötelezettséget és feltételezhető veszteséget figyelembe kell venni, még akkor is, ha e kötelezettségek vagy veszteségek csak a mérleg fordulónapja és a mérleg összeállításának időpontja között válnak ismertté.

(2) Kivételes esetben engedélyezik az eltérést ezektől az általános elvektől. Az ilyen eltérést a kiegészítő mellékletben közölni kell, az alapjául szolgáló indokok ismertetésével és az eszközökre, forrásokra, pénzügyi helyzetre és eredményre gyakorolt hatásáról szóló értékeléssel együtt.

32. cikk

A 34-42. cikknek megfelelően kell értékelni az éves beszámolóban kimutatott azon tételeket, amelyeknél a beszerzési ár vagy az előállítási költség az értékelés alapja.

33. cikk

(1) A tagállamok bejelenthetik a Bizottságnak, hogy fenntartják a jogot arra, hogy a 32. cikktől eltérően és a későbbiösszehangolásig valamennyi társaság vagy a társaságok valamely csoportja tekintetében engedélyezzék vagy írják elő:

a) az időben korlátozott, hasznos élettartammal rendelkező tárgyi eszközök és készletek újrabeszerzési érték módszer alapján történő értékelését;

b) az a) pontban írtaktól eltérően egyéb olyan értékelési módszereket, amelyek célja, hogy az inflációt figyelembe vegyék az éves beszámolóban kimutatott tételekre, ideértve a saját tőkét is;

c) a befektetett eszközök átértékelését.

Ha nemzeti jogszabály előírja az a), b) és c) pontban jelzett értékelési módszereket, meg kell határoznia ezek tartalmát és alkalmazási területét, valamint eljárási szabályait.

A kiegészítő mellékletben közölni kell ezen módszerek valamelyikének alkalmazását a mérleg és az eredménykimutatás érintett tételeit és a kimutatott értékek kiszámításánál alkalmazott módszereket.

(2)

a) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén, a forrásoldalon szereplő értékelési tartalék tétel alatt kell kimutatni az alkalmazott módszer szerinti értékelés és a 32. cikkben megállapított általános szabálynak megfelelő értékelés közötti különbözet összegét. E tételnek adózási célokra történő kezelését vagy a mérlegben, vagy a kiegészítő mellékletben ki kell fejteni.

Az (1) bekezdés utolsó albekezdésének alkalmazásában a társaságok, a tartalék összegének üzleti év folyamán történő változásáról a kiegészítő mellékletben többek között egy, a következőket ismertető táblázatot tesznek közzé:

- az értékelési tartalék összege az üzleti év kezdetén,

- értékelésből származó különbözetek, amelyeket az üzleti év folyamán helyeztek az értékelési tartalékba,

- az üzleti év során tőkésített vagy az értékelési tartalékból egyéb módon kivezetett összegek, az ilyen átvezetés jellegének feltüntetésével,

- az értékelési tartalék összege az üzleti év végén.

b) Az értékelési tartalék bármikor részben vagy egészben tőkésíthető.

c) Az értékelési tartalékot csökkenteni kell, amennyiben az ott elszámolt összegek többé nem szükségesek az alkalmazott értékelési módszer végrehajtása és céljának megvalósítása érdekében.

A tagállamok az értékelési tartalék alkalmazására irányadó szabályokat állapíthatnak meg, feltéve, hogy az értékelési tartalékból az eredménybe átvezetett összeg csak akkora lehet, amekkora összeget ráfordításként az eredménykimutatásba beállítottak, vagy amennyiben azok ténylegesen realizált értékbeli növekedést tükröznek. Ezeket az összegeket az eredménykimutatásban elkülönítetten kell feltüntetni. Az értékelési tartalékot sem közvetetten, sem közvetlenül, még részben sem lehet felosztani, kivéve, ha realizált gyarapodásról van szó.

d) A b) és a c) pontban meghatározott esetek kivételével az értékelési tartalékot nem lehet csökkenteni.

(3) Az értékmódosítások évenként, az adott üzleti évben elfogadott érték alapján kerülnek kiszámításra, kivéve, hogy a 4. és a 22. cikktől való eltérési lehetőségként a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy csak a 32. cikkben megállapított általános szabály alkalmazásának eredményeként felmerülő értékmódosítások összege kerüljön kimutatásra a 23-26. cikkben előírt tagolások megfelelő tételeiben, és hogy az e cikk alapján elfogadott értékelési módszer eredményeként keltkező különbözet elkülönítetten kerüljön kimutatásra a különböző változatokban. Ezen túlmenően, a 34-42. cikket a megfelelő változtatásokkal kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén, a mérlegben vagy a kiegészítő mellékletben, a mérleg minden egyes tételére vonatkozóan, a 9. és a 10. cikkben előírt tagolás szerint - a készletek kivételével - külön-külön fel kell tüntetni:

a) a mérleg fordulónapján a 32. cikk szerinti általános szabálynak megfelelően megállapított érték összegét és az összesített értékmódosítások összegét; vagy

b) a mérleg fordulónapján az e cikknek megfelelően végzett értékelés és a 32. cikk alapján végzett értékelés közötti különbözet összegét, és ahol szükséges, a további értékmódosítások összesített összegét.

(5) Az 52. cikk sérelme nélkül, a Tanács a Bizottság javaslatára és az erről az irányelvről szóló értesítéstől számított hét éven belül megvizsgálja, és ahol szükséges, ott módosítja ezt a cikket a Közösségen belüli gazdasági és monetáris trendek figyelembevételével.

34. cikk

(1)

a) Ha a nemzeti jogszabály engedélyezi az alapítási költségek "eszközök" között történő kimutatását, akkor ezeket legkésőbb öt éven belül le kell írni.

b) Amennyiben az alapítási költségek nem kerültek teljes mértékben leírásra, tilos a nyereség felosztása, kivéve, ha a felosztásra rendelkezésre álló tartalék és eredménytartalék összege legalább a le nem írt költséggel egyenlő.

(2) Az "alapítási költségek" alatt kimutatott összegekhez a kiegészítő mellékletben magyarázatot kell fűzni.

35. cikk

(1)

a) A befektetett eszközöket beszerzési áron vagy előállítási költségen kell értékelni, az alábbi b) és c) pont sérelme nélkül.

b) Az időben korlátozott, hasznos élettartammal rendelkező befektetett eszközök beszerzési árát vagy előállítási költségét csökkenteni kell az ilyen eszközök értékének a hasznos élettartam során történő rendszeres leíráshoz kiszámított értékmódosítással.

aa) A befektetett pénzügyi eszközök tekintetében értékmódosítást lehet végezni, így azokat a mérleg fordulónapján a hozzájuk rendelhető alacsonyabb értéken értékelik.

bb) A befektetett eszközök tekintetében, függetlenül attól, hogy hasznos élettartamuk időben korlátozott-e vagy sem, értékmódosítást kell végrehajtani, azzal a céllal, hogy a mérleg fordulónapján a hozzájuk rendelhető alacsonyabb értéken kerüljenek értékelésre, ha várható, hogy értékbeli csökkenésük tartós jellegű.

cc) Az aa) és bb) alpontban említett értékmódosításokat ráfordításként kell az eredménykimutatásba beállítani, és külön közölni kell a kiegészítő mellékletben, amennyiben azok az eredménykimutatásban nem elkülönítetten szerepelnek.

dd) Az aa) és bb) alpontban előírt alacsonyabb értéken történő értékelés nem folytatható, ha az érték módosítása alapjául szolgáló indok már nem áll fenn.

d) Ha a befektetett eszközökön csupán adózási célból hajtanak végre kivételes értékmódosítást, a kiigazítások összegét és az ezek alapjául szolgáló indokokat a kiegészítő mellékletben kell jelezni.

(2) A beszerzési ár kiszámításánál a kifizetett vételárhoz hozzá kell adni a járulékos költségeket.

(3)

a) Az előállítási költség kiszámításánál a nyers-, a segéd- és az üzemanyagok beszerzési árához hozzá kell adni az adott termékre közvetlenül elszámolható költségeket.

b) Az előállítási költségekhez hozzáadható az adott termékre csak közvetetten felosztható, az előállítás időszakában felmerült költségek megfelelően arányosított része.

(4) Az előállítási költségekbe a befektetett eszközök előállításának finanszírozásához felvett kölcsöntőke kamatát csak olyan mértékben lehet beszámítani, amennyi az előállítás időszakában felmerült. Ilyen esetben a kamatnak az "eszközök" közé történő felvételét a kiegészítő mellékletben közölni kell.

36. cikk

A 35. cikk (1) bekezdése c) pontjának cc) alpontjától eltérően a tagállamok megengedhetik az 5. cikk (2) bekezdésben meghatározott befektetési társaságok számára, hogy az értékpapírokkal kapcsolatos értékmódosításokat közvetlenül a saját tőkével szemben számolják el. A megfelelő összegeket a mérlegben a "források" alatt elkülönítetten kell kimutatni.

37. cikk

(1) A 34. cikket kell alkalmazni a kutatás és a fejlesztés költségeire. Kivételes esetben azonban a tagállamok a 34. cikk (1) bekezdése a) pontjától eltérést engedélyezhetnek. Ilyen esetben eltérést írhatnak elő a 34. cikk (1) bekezdésének b) pontjától is. Ezeket az eltéréseket és az alapjául szolgáló indokokat a kiegészítő mellékletben közölni kell.

(2) A 34. cikk (1) bekezdésének a) pontját kell alkalmazni az üzleti- vagy cégértékre. A tagállamok azonban engedélyezhetik a társaságok számára, hogy az üzleti- vagy cégértéket egy öt évet meghaladó korlátozott időtartam alatt tervszerűen írják le, feltéve, hogy ez az időtartam nem haladja meg az eszköz hasznos élettartamát, és, hogy ezt a kiegészítő mellékletben közlik az alapjául szolgáló indokokkal együtt.

38. cikk

Azok a tárgyi eszközök, nyers-, üzem- és segédanyagok, amelyeket folyamatosan pótolni kell, és amelyek együttes értéke a vállalkozás számára másodlagos jelentőségű, rögzített mennyiségben és értékben az "eszközök" alatt kerülhetnek kimutatásra, ha mennyiségük, értékük és összetételük lényegesen nem változik.

39. cikk

(1)

a) A forgóeszközöket beszerzési áron vagy előállítási költségen kell értékelni, az alábbi b) és c) pont sérelme nélkül.

b) A forgóeszközök tekintetében értékmódosításokat kell végezni annak érdekében, hogy azok a mérleg fordulónapján a hozzájuk rendelhető alacsonyabb piaci értéken, vagy, különleges körülmények esetén más, alacsonyabb értéken szerepeljenek.

c) A tagállamok kivételes értékmódosításokat engedélyezhetnek, ha megalapozott üzleti előrelátás alapján ez szükséges, feltéve, hogy e tételek értékelése a közeljövőben nem kerül módosításra az értékben bekövetkező változások miatt. Ezeknek az értékmódosításoknak az összegét elkülönítetten kell közölni az eredménykimutatásban vagy a kiegészítő mellékletben.

d) A b) és c) pontban előírt alacsonyabb értéken történő értékelés nem folytatható, ha az értékmódosítás alapjául szolgáló indok többé nem áll fenn.

e) Ha a forgóeszközökön csupán adózási célból hajtanak végre kivételes értékmódosítást, a kiigazítások összegét és az ezek alapjául szolgáló indokokat a kiegészítő mellékletben közölni kell.

(2) A beszerzési árnak és az előállítási költségnek a 35. cikk (2) és (3) bekezdésében megadott meghatározásait kell alkalmazni. A tagállamok a 35. cikk (4) bekezdését is alkalmazhatják. Forgalmazási költségek az előállítási költségek között nem vehetők figyelembe.

40. cikk

(1) A tagállamok engedélyezhetik, hogy az azonos kategóriába tartozó késztermékek vagy árukészletek beszerzési ára vagy előállítási költsége, valamint az összes helyettesíthető tétel, beleértve az értékpapírokat is, vagy a súlyozott átlagárak, vagy az "elsőként bevételezett eszközt elsőként kiadva" (FIFO) módszer, vagy az "utolsóként bevételezett eszközt elsőként kiadva" (LIFO) módszer, vagy más hasonló módszer segítségével kerüljön kiszámításra.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott számítási módszerek alkalmazását követően a mérlegben kimutatott érték a mérleg fordulónapján lényegesen eltér a mérleg fordulónapja előtti, legutolsó ismert piaci érték alapján történő értékelésből származó értéktől, a különbözet összegét csoportonként összesítve kell közölni a kiegészítő mellékletben.

41. cikk

(1) Ha a kötelezettség fejében visszafizetendő összeg nagyobb, mint a kapott összeg, a különbözetet eszközként lehet kimutatni. Ezt az összeget a mérlegben vagy a kiegészítő mellékletben elkülönítetten kell kimutatni.

(2) Ezt a különbözetet évente megfelelő összegben kell leírni, és legkésőbb a kötelezettség visszafizetésének időpontjáig teljes mértékben le kell írni.

42. cikk

A céltartalékok mértéke nem haladhatja meg a szükséges összeget.

A mérlegben az "egyéb céltartalékok" tétel alatt ismertetett céltartalékokat, ha azok jelentősek, a kiegészítő mellékletben közölni kell.

7a. SZAKASZ

Valós értéken történő értékelés

42a. cikk

(1) A 32. cikktől eltérve, és e cikk (2)-(4) bekezdésében írt feltételekre is figyelemmel, a tagállamoknak meg kell engedniük vagy elő kell írniuk valamennyi társaságra vagy a társaságok bármely csoportjaira a pénzügyi instrumentumok - beleértve a származékos pénzügyi instrumentumokat is - valós értéken történő értékelését.

Az ilyen engedélyezés vagy kötelezettség a 83/349/EGK irányelvben meghatározott összevont (konszolidált) beszámolóra korlátozható.

(2) Ezen irányelv alkalmazásában azt az árualapú szerződést, amely feljogosítja a szerződő feleket, hogy a szerződést akár pénzben, akár más pénzügyi instrumentummal teljesítsék, származékos pénzügyi instrumentumnak kell tekinteni, kivéve ha

a) a felek azt a társaság várható beszerzési, értékesítési vagy használati célkitűzése érdekében kötötték és tartják fenn;

b) azt ilyen céllal kezdeményezték; és

c) várhatóan eszközátadással teljesül.

(3) Az (1) bekezdést csak azokra a kötelezettségekre kell alkalmazni, amelyek:

a) kereskedési portfólió részeként állnak fenn; vagy

b) származékos pénzügyi instrumentumok.

(4) Az (1) bekezdés szerinti értékelés nem vonatkozik a következőkre:

a) az esedékességükig megtartott nem származékos pénzügyi instrumentumokra;

b) a társaság saját kölcsöneire és követeléseire, ha azokat nem tekintik kereskedelmi célúnak; és

c) a leányvállalatokban, a társult vállalkozásokban és a közös vállalkozásokban szerzett részesedést jelentő befektetésekre, a társaság által kibocsátott tulajdoni részesedést jelentő instrumentumokra, az üzleti kombinációk körébe tartozó feltételes szerződésekre, valamint más, az általános elvárásokkal szemben olyan különleges jellemzőkkel rendelkező pénzügyi instrumentumokra, amelyeket a többi pénzügyi instrumentumtól eltérően kell számba venni.

(5) A 32. cikktől eltérve, a tagállamok megengedhetik, hogy a fedezeti ügyletek elszámolási rendszerének valós értéket alapul vevő módszerét figyelembe véve a fedezett tételeket, bármely fedezett tételnek minősülő eszközre vagy forrásra vonatkozóan, vagy ezek meghatározott arányos része esetében, sajátos, a módszerből következő összegben értékeljék.

(5a) A és bekezdés rendelkezéseitől eltérve a tagállamok, az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban az egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1725/2003/EK bizottsági rendelettel ( 8 ) elfogadott, és 2006. szeptember 5-ig módosított nemzetközi számviteli standardokkal összhangban, engedélyezhetik vagy megkövetelhetik a pénzügyi instrumentumok értékelését a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 9 ) összhangban elfogadott nemzetközi számviteli standardokban meghatározott nyilvánosságra hozatali követelményekkel együtt.

42b. cikk

(1) A 42a. cikkben említett valós értéket a következők szerint kell meghatározni:

a) a piaci értéket kell alapul venni azoknál a pénzügyi instrumentumoknál, amelyek esetében a mértékadó piac könnyen azonosítható. Ha a piaci érték nem könnyen meghatározható egy adott instrumentumra, de annak összetevőire vagy egy hasonló instrumentumra meghatározható, a piaci érték az összetevőkből vagy a hasonló instrumentumból képezhető; vagy

b) az általános értékelési eljárások és módszerek alapján kapott értéket kell annak tekinteni azokra az instrumentumokra, amelyeknél a mértékadó piac nem könnyen azonosítható. Az ilyen értékelési eljárásoknak és módszereknek biztosítaniuk kell, hogy a piaci értéket ésszerűen közelítsék.

(2) Azokat a pénzügyi instrumentumokat, amelyeket nem lehet az (1) bekezdés szerinti módszerekkel megbízhatóan értékelni, a 34-42. cikkben foglaltaknak megfelelően kell értékelni.

42c. cikk

(1) A 31. cikk (1) bekezdése c) pontjának ellenére, ha egy pénzügyi instrumentumot a 42b. cikk szerint értékeltek, az értékváltozást figyelembe kell venni az eredménykimutatásban. Az ilyen változás azonban a saját tőkében, a valós értékelés tartalékával szemben számolandó el akkor, ha:

a) a számba vett instrumentum fedezeti célt szolgál olyan fedezeti ügylet elszámolási rendszere keretében, amely megengedi, hogy az értékváltozás egészét vagy részét ne az eredménykimutatásban szerepeltessék; vagy

b) az értékváltozás olyan átszámítási különbözethez kapcsolódik, amely a vállalkozásnak külföldi vállalkozásban lévő nettó befektetése részét képező valamely monetáris tétel átszámítása során keletkezett.

(2) A tagállam engedélyezheti vagy előírhatja, hogy az értékesíthető pénzügyi eszköz - ide nem értve a származékos pénzügyi instrumentumot - értékváltozását közvetlenül a saját tőkébe, a valós értékelés tartalékába vegyék fel.

(3) A valós értékelés tartalékába felvett összeget módosítani kell, ha az (1) és (2) bekezdés alkalmazásához arra már nincs szükség.

42d. cikk

Amennyiben a pénzügyi instrumentumokat valós értéken értékelték, a kiegészítő mellékletben közölni kell:

a) azokat a jelentős feltételezéseket, amelyek az értékelési eljárásokat és módszereket alátámasztják, ha a valós értéket a 42b. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban határozták meg;

b) a pénzügyi instrumentumok csoportjai szerint a valós értéket, az értékváltozásnak a közvetlenül az eredményben, illetve a valós értékelés tartalékában elszámolt összegét;

c) a származékos pénzügyi instrumentumok minden egyes csoportjára információt az instrumentumok nagyságáról és jellemzőiről, beleértve a jelentős határidőket és feltételeket, amelyek befolyásolhatják a jövőbeni cash flow összegét, ütemezését, biztonságát; és

d) a valós értékelés tartalékában az üzleti évben bekövetkezett változásairól összeállított táblázatot.

42e. cikk

A 32. cikktől eltérve a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják valamennyi társaságnak vagy azok bármely csoportjának, hogy a pénzügyi instrumentumokon kívüli, speciális eszközkategóriák értékelését a valós értékre hivatkozással állapítsák meg.

Az ilyen engedélyt vagy előírást a 83/349/EGK irányelvben meghatározott összevont (konszolidált) éves beszámolóra lehet korlátozni.

42f. cikk

A 31. cikk (1) bekezdésének c) pontja ellenére a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják valamennyi társaságnak vagy azok bármely csoportjának, hogy amennyiben egy eszközt a 42e. cikk szerint értékeltek, az érték változását az eredménykimutatásba fel kell venniük.

8. SZAKASZ

A kiegészítő melléklet tartalma

43. cikk

(1) Az ezen irányelv egyéb rendelkezései alapján megkövetelteken kívül a kiegészítő mellékletben közölni kell legalább a következőkkel kapcsolatos adatokat:

1. az éves beszámoló különböző tételeire alkalmazott értékelési módszerek és az értékmódosítások kiszámítása során alkalmazott módszerek. Az éves beszámoló azon tételei esetében, amelyek eredetileg külföldi pénznemben vannak vagy voltak kifejezve, a helyi pénznemre történő átszámítás alapját is közölni kell;

2. az egyes vállalkozások neve és székhelye, amelyben a társaság vagy maga, vagy a saját nevében, de a társaság képviseletében eljáró személyen keresztül a tőkének legalább egy bizonyos százalékát birtokolja, amelyet a tagállamok legfeljebb 20 %-ban állapíthatnak meg, feltüntetve a birtokolt tőke hányadát, valamint az érintett vállalkozás legutolsó üzleti évére elfogadott, beszámoló szerinti saját tőke és eredmény összegét. Ettől az információtól el lehet tekinteni, ha ez a 2. cikk (3) bekezdése szempontjából elhanyagolható. El lehet tekinteni a saját tőkére, valamint az eredményre vonatkozó adatoktól is, amennyiben az érintett vállalkozás nem teszi közzé a mérlegét, és tőkéjének kevesebb, mint 50 %-a van (közvetve vagy közvetlenül) a társaság kezében;

minden olyan vállalkozás cégneve, székhelye és társasági formája, amelynek társaság a korlátlan felelősségű tagja. Ezeket az adatokat mellőzni lehet, ha a 2. cikk (3) bekezdése alkalmazásában elhanyagolható jelentőségűek;

3. az engedélyezett tőke határain belül az üzleti év során jegyzett részvények száma és névértéke, vagy névérték hiányában azok számított értéke, az engedélyezett tőke összegét illetően a 68/151/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdése e) pontjának vagy a 77/91/EGK irányelv 2. cikke c) pontjának sérelme nélkül;

4. egynél több részvényfajta esetén minden egyes részvényfajta száma és névértéke, vagy névérték hiányában, azok számított értéke;

5. bármely részesedést tanúsító okirat, átváltoztatható kötvény, illetve hasonló értékpapír vagy jog léte, jelezve azok számát és a hozzájuk kapcsolódó jogokat;

6. a táraság öt évnél hosszabb lejáratú kötelezettségeinek összege, valamint a társaság által biztosíték kikötése mellett vállalt összes kötelezettség, a biztosíték jellegének és formájának jelzésével. Ezeket az adatokat külön kell közölni minden egyes, a 9., 10. és 10a. cikkben előírt tagolásban szereplő kötelezettség tételnél;

7. a mérlegbe fel nem vett pénzügyi kötelezettségek teljes összege, amennyiben ez az adat segítséget nyújt a pénzügyi helyzet értékeléséhez. Külön kell közölni a nyugdíjakkal és a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségvállalásokat;

7a. a társaság mérlegében nem szereplő megállapodások jellege és üzleti célja, valamint e megállapodások pénzügyi kihatása a társaságra, feltéve, hogy az ilyen rendelkezésekből származó kockázatok vagy előnyök lényegesek és amennyire az ilyen kockázatok és előnyök nyilvánosságra hozatala szükséges a társaság pénzügyi helyzetének megítélése szempontjából.

A tagállamok engedélyezhetik a 27. cikkben említett társaságok számára, hogy az e pont szerint nyilvánosságra hozandó információk körét az ilyen megállapodások jellegére és üzleti céljára korlátozzák;

7b. azok a tranzakciók, amelyeket a társaság kapcsolt felekkel hozott létre, ideértve az ilyen tranzakciók összegét, a kapcsolt féllel fenntartott kapcsolat jellegét és a tranzakcióval kapcsolatos egyéb, a társaság pénzügyi helyzetének megértéséhez szükséges információkat, ha e tranzakciók lényegesek és nem szokásos piaci feltételek között jöttek létre. Az egyedi tranzakciókra vonatkozó információkat összesíteni lehet a tranzakciók jellege szerint, kivéve, ha a különálló információk szükségesek a kapcsolt felekhez fűződő tranzakcióknak a társaság pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásainak a megértéséhez.

A tagállamok engedélyezhetik a 27. cikkben meghatározott társaságok számára az e pontban előírt nyilvánosságra hozatal elhagyását, kivéve, ha azok a 77/91/EGK irányelv 1. cikke (1) bekezdésében meghatározott típusú társaságok, amely esetben a tagállamok - minimálisan - azokra a tranzakciókra korlátozhatják a nyilvánosságra hozatalt, amelyek közvetve vagy közvetlenül a következők között jöttek létre:

i. a társaság és főbb részvényesei;

és

ii. a társaság és az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek tagjai.

A tagállamok felmenthetik a két vagy több csoporttag között létrejött tranzakciókat abban az esetben, ha a tranzakcióban részt vevő leányvállalatok teljes mértékben ilyen tag tulajdonai.

A "kapcsolt fél" jelentése megegyezik az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardokban foglaltakkal;

8. a 28. cikk szerinti nettó árbevétel, tevékenységi csoportok és földrajzi piacok szerinti részletezésben, amennyiben ezek a tevékenységi csoportok és piacok lényegesen különböznek egymástól a társaság rendszeres tevékenységi körébe tartozó termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak a lebonyolítási módját figyelembe véve;

9. az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma, állománycsoportonként, valamint, ha nem kerül elkülönítetten feltüntetésre az eredménykimutatásban, az üzleti évre vonatkozó személyi jellegű ráfordítások, a 23. cikk (6) bekezdésében előírt részletezésben;

10. annak mértéke, hogy a tételek értékelése mennyire befolyásolta az üzleti év eredményének kiszámítását, amely értékelést az adó mérséklése céljából, a 31. és 34-42c. cikkben megállapított elvektől való eltérés útján a tárgyévben vagy egy előző üzleti évben végeztek el. Amennyiben ez az értékelés a jövőbeni adófizetési kötelezettséget lényegesen befolyásolja, azt részletezni kell;

11. az üzleti évre és az előző üzleti évekre megállapított adókötelezettség közötti és az ezen években fizetendő vagy fizetett adókülönbözet, feltéve, hogy ez a különbözet a jövőbeni adófizetés szempontjából lényeges. Ezt az összeget a mérlegben is lehet közölni megfelelő elnevezésű külön tétel alatt összesítetten;

12. a vezető tisztségviselőknek, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság, valamint a korábbi ilyen tagokkal szembeni nyugdíjfizetési kötelezettség összege, csoportonként összevontan;

13. a vezető tisztségviselőknek, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek és hitelek összege, a kamat, a lényeges feltételek és a visszafizetett összegek egyidejű közlésével, valamint a nevükben vállalt garanciák, csoportonként összevontan;

14. amennyiben a pénzügyi instrumentumokat nem valós értéken értékelik a 7a. szakasszal összhangban:

a) a származékos pénzügyi instrumentumok minden egyes csoportjára vonatkozóan:

i) az instrumentumok valós értéke, ha ez az érték meghatározható a 42b. cikk (1) bekezdésében előírt valamely módszer szerint;

ii) adatok az instrumentumok nagyságáról és jellemzőiről;

b) a 42a. cikk alá tartozó olyan befektetett pénzügyi eszközökre vonatkozóan, amelyeket a valós értéküket meghaladó értéken tartanak nyilván anélkül, hogy alkalmaznák azokra a 35. cikk (1) bekezdése c. pontjának aa) alpontjával összhangban lévő értékvesztés elszámolását:

i) vagy az egyedi eszközök vagy azok megfelelő csoportjainak könyv szerinti értéke és valós értéke;

ii) annak oka, hogy miért nem csökkentették a könyv szerinti értéket, azt a körülményt is bemutatva, amely alátámasztja azt a nézetet, hogy a könyv szerinti érték visszanyerhető lesz;

15. külön-külön a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által az éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáért a pénzügyi évre felszámított díjak összessége, és az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért felszámított díjak összessége, az adótanácsadói szolgáltatásokért felszámított díjak összessége és az egyéb nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjak összessége.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ez a követelmény ne vonatkozzék az olyan társaságokra, amelyek a 83/349/EGK irányelv 1. cikkének megfelelően elkészítendő összevont (konszolidált) éves beszámolóban szerepelnek, feltéve hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő melléklete tartalmazza ezt az információt.

(2) A későbbi összehangolásig a tagállamoknak nem szükséges alkalmazniuk az (1) bekezdés 2. pontját az 5. cikk (3) bekezdésben meghatározott pénzügyi holdingtársaságokra.

(3) A tagállamok eltekinthetnek az (1) bekezdés 12. pontjában említett tájékoztatási kötelezettség alól, amennyiben az ilyen adat lehetővé teszi a szerv adott tagja helyzetének azonosítását.

44. cikk

(1) A tagállamok engedélyezhetik a 11. cikkben említett társaságoknak egyszerűsített kiegészítő melléklet készítését, a 43. cikk (1) bekezdésének 5-12. pontjában, 14. pontjának a) alpontjában és 15. pontjában megkövetelt adatok mellőzésével. A kiegészítő mellékletnek azonban valamennyi érintett tételre vonatkozóan összevontan tartalmaznia kell a 43. cikk (1) bekezdésének 6. pontjában előírt adatokat.

(2) A tagállamok engedélyezhetik továbbá az (1) bekezdésben említett társaságoknak, hogy mentességet kapjanak a 15. cikk (3) bekezdésének a) pontjában és (4) bekezdésében, a 18. és 21. cikkében, a 29. cikk (2) bekezdésében, a 30. cikk második albekezdésében, a 34. cikk (2) bekezdésében, a 40. cikk (2) bekezdésében és a 42. cikk második albekezdésében előírt adatoknak a kiegészítő mellékletben történő közlése alól.

(3) A 12. cikket kell alkalmazni.

45. cikk

(1) A tagállamok lehetővé tehetik, hogy a 43. cikk (1) bekezdésének 2. pontjában előírt adatok:

a) a 68/151/EGK irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban letétbe helyezett nyilatkozat formáját öltsék; ezt a kiegészítő mellékletben közölni kell;

b) ne vegyék figyelembe, ha jellegük miatt súlyos hátrányt jelentenének az olyan vállalkozások bármelyikére, amelyekre a 43. cikk (1) bekezdésének 2. pontját kell alkalmazni. A tagállamok ezt az elhagyást előzetes közigazgatási vagy bírói engedélyezés tárgyává tehetik. Minden ilyen mellőzést a kiegészítő mellékletben közölni kell.

(2) Az (1) bekezdés b) pontját kell alkalmazni a 43. cikk (1) bekezdésének 8. pontjában előírt adatokra is.

A tagállamok megengedhetik a 27. cikkben említett társaságok számára a 34. cikk (2) bekezdésében és a 43. cikk (1) bekezdésének 8. pontjában előírt adatok közzétételének elhagyását. A tagállamok a 27. cikkben említett társaságok számára a 43. cikk (1) bekezdésének 15. pontja által előírt adatok bemutatásának elhagyását is engedélyezhetik, amennyiben ezt az információt az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 10 ) 32. cikkében említett közfelügyeleti rendszer rendelkezésére bocsátják, amikor azt ezen közfelügyeleti rendszer kéri.

9. SZAKASZ

Az üzleti jelentés tartalma

46. cikk

(1)

a) Az üzleti jelentésnek valós áttekintést kell adnia legalább a társaság üzletmenetének fejlődéséről és teljesítményéről, illetve helyzetéről, azon főbb kockázatok és bizonytalanságok leírásával együtt, amelyekkel a társaság szembesül.

Az áttekintésnek a társaság üzletmenetének fejlődéséről és teljesítményéről, illetve helyzetéről kiegyensúlyozott és átfogó, az üzleti tevékenység terjedelmével és összetettségével összhangban álló elemzést kell nyújtania;

b) A társaság fejlődésének, teljesítményének vagy helyzetének megértéséhez szükséges mértékben az elemzésnek tartalmaznia kell a pénzügyi, és adott esetben azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatókat, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából, beleértve a környezetvédelem és a foglalkoztatás kérdéseire vonatkozó információt is;

c) Az elemzés során az üzleti jelentésnek adott esetben hivatkozásokat kell tartalmaznia és további magyarázatokkal kell szolgálnia az éves beszámolóban közölt összegekre.

(2) A jelentésben ki kell térni:

a) az üzleti év lezárása után bekövetkezett lényeges eseményekre;

b) a társaság várható jövőbeni fejlődésére;

c) a kutatás és fejlesztés területén folytatott tevékenységekre;

d) a saját részvények, üzletrészek megszerzésére vonatkozó, a 77/91/EGK irányelv 22. cikkének (2) bekezdése által előírt adatokra;

e) a társaság meglévő fióktelepei;

f) a pénzügyi instrumentumoknak a társaság által történő hasznosításával kapcsolatban, és amennyiben lényeges az eszközök és források, a pénzügyi helyzet, valamint az eredmény megítéléséhez,

- a társaság pénzügyi kockázatkezelési célkitűzéseire és politikájára, beleértve az olyan várható tranzakciók főbb típusai fedezeti ügyleteire vonatkozó politikát is, amelyeket így kezelnek, és

- a társaság ár-, hitel-, likviditási és cash flow kockázatoknak való kitettségére.

(3) A tagállamok a 11. cikk hatálya alá tartozó társaságoknak mentességet adhatnak az üzleti jelentés készítésének kötelezettsége alól abban az esetben, ha a 77/91/EGK irányelv 22. cikkének (2) bekezdésében említett, a társaság saját részvényeinek megszerzésére vonatkozó adat megtalálható a kiegészítő mellékletben.

(4) A tagállamok választhatják, hogy a 27. cikk hatálya alá tartozó társaságokat a nem pénzügyi információk vonatkozásában mentesítik a fenti (1) bekezdés b) pontjában előírt kötelezettség alól.

46a. cikk

(1) Annak a társaságnak, amelynek értékpapírjait a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ) 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja értelmében vett szabályozott piaci kereskedésbe bevezették, vállalatirányítási nyilatkozatot kell csatolnia üzleti jelentéséhez. Ennek a nyilatkozatnak az üzleti jelentés elkülönült részét kell képeznie, és legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a) utalás a következőkre:

i. a társaságra vonatkozó vállalatirányítási kódex;

és/vagy

ii. az a vállalatirányítási kódex, amelyet a társaság önkéntesen elfogadhatott;

és/vagy

iii. minden, a nemzeti jogszabályok által megkövetelten túl alkalmazott vállalatirányítási gyakorlatra vonatkozó releváns információ.

Ha az i. és ii. alpont alkalmazandó egy társaságra, a társaságnak azt is fel kell tüntetnie, hogy ezen szövegek hol férhetőek hozzá a nyilvánosság számára, míg ha a iii. alpont alkalmazandó, a társaságnak hozzáférhetővé kell tennie vállalatirányítási gyakorlatait a nyilvánosság számára;

b) magyarázat arról, hogy a társaság a nemzeti jogszabályokkal összhangban milyen mértékben tér el az a) pont i. és ii. alpontjában említett vállalatirányítási kódextől és annak mely részeitől, illetve magyarázat az eltérés okaira. Ha a társaság úgy határozott, hogy nem alkalmazza az a) pont i. vagy ii. alpontjában említett vállalatirányítási kódex bármely rendelkezését, azt meg kell indokolnia;

c) leírás a társaság belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek főbb jellemzőiről a pénzügyi beszámolási folyamat összefüggésében;

d) a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i, 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) 10. cikke (1) bekezdésének c), d), f), h) és i) pontjában előírt információk, ha a társaság az irányelv hatálya alá tartozik;

e) a részvényesi közgyűlés működése és annak fő jogosultságai, valamint a részvényesek jogainak és annak a leírása, hogy azok hogyan gyakorolhatók, kivéve, ha ezen információról a nemzeti jogszabályok vagy rendelkezések teljes mértékben gondoskodnak;

f) az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek és ezek bizottságainak összetétele és működése.

(2) A tagállamok engedélyezhetik, hogy az e cikkben előírt információt az üzleti jelentéssel közösen közzétett különálló jelentésben hozzák nyilvánosságra a 47. cikkben meghatározott módon vagy az üzleti jelentésben feltüntetett hivatkozással, ha ilyen dokumentum nyilvánosan is hozzáférhető a társaság honlapján. Különálló jelentés esetén a vállalatirányítási nyilatkozat tartalmazhat hivatkozást arra az üzleti jelentésre, amelyben az (1) bekezdés d) pontjában előírt információt megjelentették. E cikk (1) bekezdése c) és d) pontjának rendelkezéseire ezen irányelv 51. cikke (1) bekezdésének második albekezdését kell alkalmazni. A fennmaradó információ tekintetében a jog szerinti könyvvizsgáló ellenőrzi, hogy a vállalatirányítási nyilatkozatot elkészítették-e.

(3) A tagállamok azokat a társaságokat, amelyek csak a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja értelmében vett szabályozott piaci kereskedésbe bevezetett részvényektől eltérő értékpapírokat bocsátottak ki, mentesíthetik az (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjának alkalmazása alól, kivéve, ha e társaságok olyan részvényeket bocsátottak ki, amelyekkel multilaterális kereskedelmi rendszerben kereskednek a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 15. pontjának értelmében.

10. SZAKASZ

Közzététel

47. cikk

(1) Az előírásszerűen jóváhagyott éves beszámolót és az üzleti jelentést az éves beszámoló könyvvizsgálatáért felelős személy által adott véleménnyel együtt teszik közzé a tagállami jogszabályok által meghatározott módon a 68/151/EGK irányelv 3. cikkével összhangban.

A tagállam jogszabályai azonban engedélyezhetik, hogy az üzleti jelentés ne kerüljön a fentiek szerint közzétételre. Ilyen esetben azt a közönség számára az érintett tagállamban a társaság székhelyén teszik hozzáférhetővé. Kérelemre lehetővé kell tenni bármilyen ilyen jelentésről vagy annak egy részéről másolat készítését. A másolat ára nem haladhatja meg annak eljárási költségét.

(1a) Az 1. cikk (1) bekezdésének második és harmadik albekezdésében említett társaság (az érintett társaság) tagállama mentesítheti ezt a társaságot a 68/151/EGK irányelv 3. cikke alapján fennálló, a beszámolójának közzétételére vonatkozó kötelezettsége alól, feltéve, hogy a beszámoló a nyilvánosság számára a székhelyén hozzáférhető, ha

a) a társaság összes korlátlan felelősségű tagja az 1. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett olyan társaság, amely olyan tagállamok jogának hatálya alá tartozik, amely különbözik attól a tagállamtól, amely jogának hatálya alá az érintett társaság tartozik, és e társaságok egyike sem teszi közzé az érintett társaság beszámolóját a saját beszámolójával együtt; vagy

b) az összes korlátlan felelősségű tag olyan társaság, amely nem tartozik egy tagállam jogának hatálya alá, de társasági formája hasonló a 68/151/EGK irányelvben említettekhez.

A beszámolók másolatait kérelemre rendelkezésre kell bocsátani. Az ilyen másolat ára nem haladhatja meg az eljárási költséget. Megfelelő szankciókat kell előírni az e a bekezdésben előírt közzétételi kötelezettség elmulasztásáért.

(2) Eltérési lehetőségként az (1) bekezdéstől, a tagállamok lehetővé tehetik a 11. cikkben említett társaságok számára, hogy egyszerűsített formában tegyék közzé:

a) a mérleget, amely csak a 9. és a 10. cikkben a betűkkel és római számokkal jelzett tételeket tartalmazza, elkülönítetten zárójelben feltüntetve a 9. cikkben az "eszközök" alatt a D. II. tétel és a "források" alatt a C. tétel, valamint a 10. cikkben a D. II. tétel szerinti adatokat, de az egyes tételekre nézve összesítetten; és

b) az egyszerűsített kiegészítő melléklet a 44. cikkel összhangban.

A 12. cikket kell alkalmazni.

A tagállamok emellett mentesíthetik ezeket a társaságokat az alól a kötelezettség alól, hogy közzétegyék az eredménykimutatást és az üzleti jelentést, valamint a beszámoló könyvvizsgálatáért felelős személyek véleményét.

(3) A tagállamok engedélyezhetik a 27. cikkben említett társaságok számára, hogy egyszerűsített formában tegyék közzé:

a) a mérleget, amely csak a 9. és a 10. cikkben a betűkkel és római számokkal jelzett tételeket tartalmazza, külön közölve a mérlegben vagy a kiegészítő mellékletben a következőket:

- a 9. cikkben az "eszközök" alatt a C. I. 3., a C. II. 1., 2., 3. és 4., a C. III. 1., 2., 3., 4. és 7., a D. II. 2., 3. és 6., valamint a D. III. 1. és 2., és a "források" alatt a C. 1., 2., 6., 7. és 9. tételek,

- a 10. cikkben a C. I. 3., a C. II. 1., 2., 3. és 4., a C. III. 1., 2., 3., 4. és 7., a D. II. 2., 3., és 6., a D. III.1. és 2., az F. 1., 2., 6., 7. és 9., valamint az I. 1., 2., 6., 7. és 9.,

- a 9. cikkben az "eszközök" oldalon a D. II. tétel alatt és a "források" oldalon a C. tétel alatt zárójelbe írt adatokat, összevontan valamennyi érintett tételre vonatkozóan, és külön az "eszközök" alatt a D. II. 2. és 3. tételeket, valamint a "források" alatt a C. 1., 2., 6., 7. és 9. tételek,

- a 10. cikkben a D. II. tétel alatt zárójelbe írt adatok, összevontan valamennyi érintett tételre vonatkozóan, és külön a D. II. 2. és 3. tételekre vonatkozóan;

b) a kiegészítő mellékletet, a 43. cikk (1) bekezdésének 5., 6., 8., 10. és 11. pontjában előírt adatok nélkül. A kiegészítő mellékletnek azonban tartalmaznia kell a 43. cikk (1) bekezdésének 6. pontjában meghatározott adatokat valamennyi érintett tételre összevontan.

Ez a bekezdés nem sértheti az (1) bekezdés előírásait, amennyiben az kapcsolódik az eredménykimutatáshoz, az üzleti jelentéshez és a beszámoló könyvvizsgálatáért felelős személy véleményéhez.

A 12. cikket kell alkalmazni.

48. cikk

Valahányszor az éves beszámolót és az üzleti jelentést minden részletében nyilvánosságra hozzák, azokat abban a formában és szövegezéssel kell megtenni, amelynek alapján a könyvvizsgálatáért felelős személy a véleményét megalkotta. Az éves beszámolóhoz és az üzleti jelentéshez csatolni kell a könyvvizsgálói jelentés teljes szövegét. -----

49. cikk

Ha az éves beszámoló nem kerül teljes egészében közzétételre, akkor jelezni kell, hogy a közzétett változat rövidített, és hivatkozni kell arra a cégnyilvántartásra, ahová a beszámolót a 47. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtották. Ha ilyen benyújtásra még nem került sor, ezt a tényt közölni kell. Az éves beszámoló könyvvizsgálatáért felelős személy vagy személyek (a továbbiakban: bejegyzett könyvvizsgáló) jelentését e közzétételnél nem kell csatolni, de azt közölni kell, hogy vajon a könyvvizsgálók hitelesítő, korlátozott vagy elutasító záradékot adtak, vagy azt, hogy nem tudtak záradékot adni. Azt is közölni kell, hogy a könyvvizsgálók jelentése tartalmazott-e hivatkozást bármely témára, amelyre a könyvvizsgálók nyomatékosan felhívták a figyelmet anélkül, hogy korlátozott záradékot adtak volna.

50. cikk

A következőket kell közzétenni az éves beszámolóval együtt és hasonló módon:

- a nyereség javasolt felosztása vagy a veszteség rendezési terve,

- a nyereség felosztása vagy a veszteség rendezése,

amennyiben ezek a tételek nem jelennek meg az éves beszámolóban.

50a. cikk

Az éves beszámolót az elkészítés szerinti pénznemben és a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon átszámítva, ECU-ben lehet közzétenni. Ezt az árfolyamot a kiegészítő mellékletben közölni kell.

10A. SZAKASZ

Az éves beszámoló és az üzleti jelentés elkészítésének és közzétételének kötelezettsége és az ezekért viselt felelősség

50b. cikk

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a társaság ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei tagjainak kollektív kötelezettsége legyen annak biztosítása, hogy az éves beszámoló és az üzleti jelentés, valamint - ha azt elkülönítetten bocsátották rendelkezésre -, ezen irányelv 46a. cikkének megfelelően rendelkezésre bocsátott vállalatirányítási nyilatkozat ennek az irányelvnek a követelményeivel összhangban, illetve - amennyiben alkalmazandók - az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal összhangban készüljön el és kerüljön közzétételre. E testületek feladataikat a nemzeti jogszabályok által rájuk ruházott hatáskörökön belül látják el.

50c. cikk

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felelősségviseléssel kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket alkalmazzák az ezen irányelv 50b. cikkében említett ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületekre, legalább a társasággal szemben az 50b. cikkben említett kötelezettség megszegése esetén.

11. SZAKASZ

Könyvvizsgálat

51. cikk

(1) A társaságok éves beszámolóját egy vagy több, a tagállam a számviteli dokumentumok kötelező könyvvizsgálatának elvégzéséért felelős személyek működésének engedélyezéséről szóló, 1984. április 10-i, 84/253/EGK nyolcadik tanácsi irányelv ( 13 ) alapján könyvvizsgálat végzésére felhatalmazott személlyel felül kell vizsgáltatni.

A könyvvizsgálók arról is véleményt nyilvánítanak, hogy az üzleti jelentés összhangban áll-e vagy sem az azonos üzleti évről készített éves beszámolóval.

(2) A tagállamok mentesíthetik a 11. cikkben említett társaságokat az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól.

A 12. cikket kell alkalmazni.

(3) Ha megadják a (2) bekezdésben előírt mentességet, a tagállamok megfelelő szankciókat vezetnek be jogszabályaikba olyan esetekre, amikor az ilyen társaságok éves beszámolói vagy üzleti jelentései nem ezen irányelv követelményeinek megfelelően kerülnek összeállításra.

51a. cikk

(1) A könyvvizsgálók jelentése a következőket tartalmazza:

a) bevezetés, amely azonosítania kell legalább a kötelező könyvvizsgálat tárgyát képező éves beszámolót, az összeállítása során alkalmazott pénzügyi beszámolási szabályrendszerrel együtt;

b) a kötelező könyvvizsgálat terjedelmének olyan leírása, amely megjelöli legalább azon könyvvizsgálati standardokat, amelyekkel összhangban a kötelező könyvvizsgálatot elvégezték;

c) könyvvizsgálói záradék, amely egyértelműen kinyilvánítja a könyvvizsgálók arról alkotott véleményét, hogy az éves beszámoló megbízható és valós képet ad-e a vonatkozó pénzügyi beszámolási szabályrendszerrel összhangban és adott esetben azt, hogy az éves beszámoló megfelel-e a kötelező elvárásoknak; a könyvvizsgálói záradék lehet hitelesítő, korlátozott vagy elutasító lehet, illetve - ha a könyvvizsgálók nem tudnak záradékot adni, a záradék megadását megtagadják;

d) hivatkozás bármely olyan kérdésre, amelyre a bejegyzett könyvvizsgálók nyomatékosan felhívták a figyelmet anélkül, hogy korlátozott záradékot adtak volna;

e) vélemény arra vonatkozóan, hogy az üzleti jelentés összhangban áll-e vagy sem az azonos üzleti évről készített éves beszámolóval.

(2) A jelentést a bejegyzett könyvvizsgálók aláírják és keltezik.

12. SZAKASZ

Záró rendelkezések

52. cikk

(1) A Bizottság támogatásával egy kapcsolattartó bizottság kerül felállításra. Feladata a következő:

a) a Szerződés 169. és 170. cikkének sérelme nélkül, különösen az annak alkalmazásával kapcsolatosan felmerülő gyakorlati problémákkal foglalkozó rendszeresen tartott ülésekkel segíti ennek az irányelvnek az összehangolt alkalmazását;

b) szükség esetén javasolja a Bizottságnak ezen irányelv kiegészítését vagy módosítását.

(2) A kapcsolattartó bizottság a tagállamok képviselőiből és a Bizottság képviselőiből áll. Az elnök a Bizottság képviselője. A Bizottság gondoskodik a titkárságról.

(3) A kapcsolattartó bizottságot saját kezdeményezésére, illetve valamely tagja kérésére az elnök hívja össze.

53. cikk

(2) A Tanács a Bizottság javaslata alapján ötévente megvizsgálja, és amennyiben szükséges, felülvizsgálja az ebben az irányelvben az európai elszámolási egységben kifejezett összegeket a Közösségen belüli gazdasági és monetáris trendek figyelembevételével.

53a. cikk

A tagállamok nem tehetik lehetővé az 1a., a 11. és a 27. cikkben, a 43. cikk (1) bekezdésének 7a. és 7b. pontjában, a 46., a 47. és az 51. cikkben megállapított mentességek igénybevételét azon társaságok tekintetében, amelyek értékpapírjait a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja értelmében vett szabályozott piacra bevezették.

55. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek az értesítéstől számított két éven belül megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok kiköthetik, hogy az (1) bekezdésben említett rendelkezések nem kerülnek alkalmazásra a vonatkozó bekezdésben meghatározott időtartam végétől számított 18 hónapig.

Ez a 18 hónapos időtartam azonban öt év lehet:

a) az Egyesült Királyságban és Írországban az "unregistered companies" esetében;

b) a 9. és 10., valamint a 23-26. cikk alkalmazásában a mérleg és az eredménykimutatás tagolása tekintetében, ha a tagállam e dokumentumok esetében más tagolást léptetett hatályba legfeljebb három évvel az irányelvről szóló értesítés előtt;

c) ennek az irányelvnek az alkalmazásában a 9. cikk II. 2. és 3. tétel alatt, valamint a 10. cikk C. II. 2. és 3. tétel alatt említett eszköztételek alá tartozó eszközökkel kapcsolatos értékcsökkenésnek a kiszámítását és a mérlegben történő feltárását illetően;

d) ezen irányelv 47. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában, kivéve a 68/151/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének f) pontja alapján már a közzétételi kötelezettség alá eső társaságokat. Ebben az esetben ezen irányelv 47. cikke (1) bekezdését kell alkalmazni az éves beszámolóra és a beszámoló könyvvizsgálatáért felelős személy által összeállított véleményre vonatkozóan;

e) ezen irányelv 51. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában.

Ezen túlmenően, ez a 18 hónapos időtartam 8 évre meghosszabbítható olyan társaságok esetében, amelyek elsődlegesen fuvarozással foglalkoznak, és az (1) bekezdésben említett rendelkezések hatálybalépésekor már léteztek.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

56. cikk

(1) A 83/349/EGK irányelv 41. cikke szerint meghatározott kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó 9., 10., 10a. és 23-26. cikkben előírt tételeknek az éves beszámolóban történő kimutatási kötelezettsége és a 13. cikk (2) bekezdésével, a 14. cikkel és a 43. cikk (1) bekezdésének 7. pontjával összhangban az ezekkel a vállalkozásokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség az irányelv 49. cikke (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(2) A kiegészítő mellékletben a következőket is fel kell tüntetni:

a) a legnagyobb vállalkozáscsoportjának - amelynek a társaság leányvállalati formában részét képezi - konszolidált éves beszámolóit elkészítő vállalkozás neve és székhelye;

b) a legkisebb vállalkozáscsoportjának - amelynek a társaság leányvállalati formában részét képezi, és amely a fenti a) pontban említett csoportba tartozik - konszolidált éves beszámolóit elkészítő vállalkozás neve és székhelye;

c) az a hely, ahol a fenti a) és b) pontban említett konszolidált éves beszámoló másolatát be lehet szerezni, feltéve hogy rendelkezésre áll.

57. cikk

A 68/151/EGK és 77/91/EGK irányelv rendelkezései ellenére, a tagállamoknak nem kell ennek az irányelvnek a rendelkezéseit alkalmazniuk az éves beszámoló tartalmára, könyvvizsgálatára és közzétételére vonatkozóan a nemzeti jogszabályok által szabályozott társaságokra, amennyiben azok a 83/349/EGK irányelvben meghatározott leányvállalatok, ha a következő feltételek teljesülnek:

a) az anyavállalat a tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik;

b) a leányvállalat valamennyi részvényesének vagy tagjának nyilatkozatban kell beleegyeznie az ilyen kötelezettség alóli mentességhez; ezt a nyilatkozatot minden üzleti évre vonatkozóan meg kell tenni;

c) az anyavállalatnak nyilatkozatban kell biztosítékot nyújtania a leányvállalat által vállalt kötelezettségekre;

d) a 68/151/EGK irányelv 3. cikkével összhangban a b) és c) pontban említett nyilatkozatokat a leányvállalatnak közzé kell tennie a tagállam jogszabályai által megállapított módon;

e) a leányvállalatot az anyavállalat által készített konszolidált éves beszámolóban kell szerepeltetni a 83/349/EGK irányelvvel összhangban;

f) a fenti mentességet fel kell tüntetni az anyavállalat által készített konszolidált éves kiegészítő mellékletben;

g) az e) pontban említett konszolidált éves beszámolót, a konszolidált éves üzleti jelentést és a beszámoló könyvvizsgálatáért felelős személy jelentését a leányvállalatnak kell közzétennie a tagállam jogszabályai által megállapított módon a 68/151/EGK irányelv 3. cikkével összhangban.

57a. cikk

(1) A tagállamok a saját joguk hatálya alá tartozó és az 1. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett olyan társaságok számára, amelyek korlátlan felelősségű tagjai az 1. cikk (1) bekezdésének második és harmadik albekezdésében felsorolt valamely társaságnak (érintett társaság) előírhatják, hogy készítsék el, végeztessék el a könyvvizsgálatot és saját beszámolójukkal együtt tegyék közzé az érintett társaság beszámolóját, ennek az irányelvnek a rendelkezéseivel összhangban.

Ebben az esetben ennek az irányelvnek az előírásai nem vonatkoznak az érintett társaságra.

(2) A tagállamoknak nem kell alkalmazniuk ezen irányelv előírásait az érintett társaságra, ha:

a) az említett társaság beszámolóját ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban készítette, végeztette könyvvizsgálatát és tette közzé egy olyan társaság, amely az érintett társaság korlátlan felelősségű tagja, és amely egy másik tagállam jogának hatálya alá tartozik;

b) az említett társaságot egy korlátlan felelősségű tag bevonta a 83/349/EGK irányelvvel összhangban készített, könyvvizsgált és közzétett konszolidált éves beszámolójába, vagy az érintett társaságot bevonták egy nagyobb vállalkozáscsoport konszolidált éves beszámolójába, amelyet egy tagállami jogszabály hatálya alá tartozó anyavállalat készített, könyvvizsgált és tett közzé a 83/349/EGK tanácsi irányelvvel összhangban. A mentességet fel kell tüntetni a konszolidált éves kiegészítő mellékletben.

(3) Ilyen esetekben az érintett társaságnak közölnie kell a beszámolót közzétevő társaság nevét mindenki számára, aki azt kéri.

58. cikk

A tagállamoknak nem kell alkalmazniuk ezen irányelvnek az eredménykimutatás könyvvizsgálatára és közzétételére vonatkozó rendelkezéseit a nemzeti joguk hatálya alá tartozó társaságokra, ha azok a 83/349/EGK irányelv alkalmazásában anyavállalatok, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a) az anyavállalatnak konszolidált éves beszámolót kell készítenie a 83/349/EGK irányelvvel összhangban és abba saját adatait is bele kell foglalnia;

b) a fenti mentességet fel kell tüntetni az anyavállalat konszolidált éves kiegészítő mellékletében;

c) a fenti mentességet fel kell tüntetni az anyavállalat által készített konszolidált éves kiegészítő mellékletben;

d) az anyavállalat ezen irányelvnek megfelelően meghatározott eredményét az anyavállalat mérlegében kell kimutatni.

59. cikk

(1) A tagállamok megkövetelhetik vagy megengedhetik, hogy a 17. cikkben meghatározott részesedést - annak a vállalkozásnak a tőkéjéből, amelynek működése és pénzügyi politikája felett jelentős befolyást gyakorolnak - mutassák ki a mérlegben az alábbi (2)-(9) bekezdéssel összhangban olyan tételek alatt, mint "részesedés kapcsolt vállalkozásban" vagy "egyéb részesedés". Valamely vállalkozás akkor tekinthető jelentős befolyással rendelkezőnek egy másik vállalkozás felett, ha a részvényesek vagy tagok szavazati jogának 20 %-ával vagy annál nagyobb mértékben rendelkezik. A 83/349/EGK irányelv 2. cikkét kell alkalmazni.

(2) Amikor e cikket először alkalmazzák az (1) bekezdésben említett részesedésre, azt a mérlegben a következő módon kell kimutatni:

a) annak könyv szerinti értékén szerepeltetik, illetve számítják fel a 7. és 7a. szakasszal összhangban. A könyv szerinti érték és a részesedés által képviselt saját tőke összege közötti különbözetet elkülönítetten kell feltüntetni a konszolidált éves mérlegben vagy a kiegészítő mellékletben. A különbözetet azon a napon kell megállapítani, amelyen ezt a módszert először alkalmazzák; vagy

b) olyan értékkel, amely megfelel a társult vállalkozás saját tőkéjét képviselő részesedés arányának. Az összeg és a könyv szerinti érték közötti különbözetet, amelyet a 7. és 7a. szakasszal összhangban számítottak ki, elkülönítetten kell feltüntetni a konszolidált éves mérlegben vagy a kiegészítő mellékletben. A különbözetet azzal a nappal kell megállapítani, amelyen ezt a módszert először alkalmazzák.

c) A tagállamok előírhatják a fenti a) és b) pont valamelyikének alkalmazását. A konszolidált éves mérlegben vagy a kiegészítő mellékletben jelezni kell, hogy az a) vagy a b) pontot alkalmazták.

d) Ezenkívül a fenti a) és b) pont alkalmazásában a tagállamok megkövetelhetik vagy megengedhetik, hogy a különbözet kiszámítására a részvények megszerzésének időpontjával kerüljön sor, vagy, ahol azokat két vagy több szakaszban szerezték meg, azzal a nappal, amelyen a tulajdoni hányad vagy részvény egyéb részesedéssé alakult a fenti (1) bekezdés értelmében.

(3) Amennyiben olyan vállalkozás eszközeit vagy forrásait, amelyben a fenti (1) bekezdés értelmében részesedéssel rendelkeznek, más módszerekkel értékelték, mint amelyeket az éves beszámolót készítő társaság alkalmazott, azokat - a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában említett különbözet kiszámításának alkalmazásában - átértékelhetik az éves beszámolót készítő társaság által alkalmazott módszereknek megfelelően. Amennyiben ilyen átértékelést nem hajtottak végre, ezt a tényt fel kell tüntetni a kiegészítő mellékletben. A tagállamok előírhatnak ilyen átértékelést.

(4) A fenti (2) bekezdés a) pontjában említett könyv szerinti értéket, vagy azt az összeget, amely megfelel a társult vállalkozás fenti (2) bekezdés b) pontjában említett saját tőke összegének, megnövelik vagy csökkentik minden olyan eltérés összegével, amely az üzleti év során előfordult a részesedés által képviselt társult vállalkozás saját tőkéje arányában; a könyv szerinti értéket csökkentik a részesedéssel kapcsolatos osztalék összegével.

(5) Amennyiben a fenti (2) bekezdés a) és b) pontjában említett pozitív különbözet nem kapcsolható semmilyen eszköz- vagy forráskategóriához sem, azt a "üzleti vagy cégértékre" vonatkozó szabályok szerint kezelik.

(6)

a) A részesedésnek tulajdonítható eredményrészt a fenti (1) bekezdés értelmében megfelelő elnevezéssel ellátott külön tétel alatt szerepeltetik az eredménykimutatásban.

b) Amennyiben ennek összege meghaladja a már megkapott vagy még követelhető osztalék összegét, a különbözetet a fel nem osztható tartalékba kell helyezni.

c) A tagállamok megkövetelhetik vagy megengedhetik, hogy a fenti (1) bekezdésben említett, a részesedésnek tulajdonítható eredményrészt csak a már megkapott vagy még követelhető osztalék mértékében szerepeltessék az eredménykimutatásban.

(7) A 83/349/EGK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett mellőzéseket annyiban hajtják végre, amennyiben a tények ismertek vagy megismerhetők. A 26. cikk (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.

(8) Ha a fenti (1) bekezdés értelmében részesedéssel rendelkező vállalkozás konszolidált éves beszámolót készít, a fent említett rendelkezések vonatkoznak a konszolidált éves beszámolóban kimutatott saját tőkére.

(9) E cikket nem kell alkalmazni, ha az (1) bekezdésben meghatározott részesedés a 2. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában nem számottevő.

60. cikk

Későbbi összehangolásig a tagállamok előírhatják, hogy a valós érték alapján kerüljenek értékelésre azok a befektetések, amelyekbe az 5. cikk (2) bekezdése szerinti befektetési társaságok pénzeszközeiket befektették.

Ilyen esetben a tagállamok lemondhatnak a változó tőkével rendelkező befektetési társaságokra rótt olyan kötelezettségről is, hogy külön ismertessék a 36. cikkben említett értékmódosításokat.

60a. cikk

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókat, és meghoznak minden olyan intézkedést, amelyek szükségesek azok végrehajtásához. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

61. cikk

A tagállamoknak nem kell alkalmazniuk ezen irányelv 43. cikke (1) bekezdése 2. pontjának rendelkezéseit - az érintett vállalkozások saját tőkéjére, valamint eredményére vonatkozóan - a nemzeti joguk hatálya alá tartozó társaságokra, ha azok anyavállalatok a 83/349/EGK irányelvének értelmében, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a) ha az érintett vállalkozások szerepelnek az anyavállalat által készített konszolidált éves beszámolóban vagy a 83/349/EGK irányelv 7. cikke (2) bekezdésében említett nagyobb vállalkozáscsoport konszolidált éves beszámolójában; vagy

b) ha az érintett vállalkozások tulajdonrészeit az anyavállalat éves beszámolójában az 59. cikknek megfelelően kezelte, vagy az anyavállalat által a 83/349/EGK irányelv 33. cikkével összhangban készített konszolidált éves beszámolóban szerepeltette.

61a. cikk

A Bizottság legkésőbb 2007. július 1-jéig felülvizsgálja a 42a-42f. cikk, a 43. cikk (1) bekezdésének 10. és 14. pontja, a 44. cikk (1) bekezdése, a 46. cikk (2) bekezdése f) pontja, valamint az 59. cikk (2) bekezdése a) és b) pontja rendelkezéseit a valós érték elszámolás rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében - különös tekintettel az 1606/2002/EK rendelettel összhangban megerősített IAS 39-re - szerzett tapasztalatok fényében, figyelembe véve a számvitel nemzetközi fejlődését, és szükség esetén javasolja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a fenti cikkek módosítását.

62. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

( 1 ) HL C 129., 1972.12.11., 38. o.

( 2 ) HL C 39., 1973.6.7., 31. o.

( 3 ) HL L 65., 1968.3.14., 8. o.

( 4 ) A Tanács 77/91/EGK második irányelve (1976. december 13.) a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint ezek tőkéje fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 54. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról (HL L 26., 1977.1.31., 1. o.).

Megjegyzés: A 77/91/EGK irányelv címe az Európai Közösséget létrehozó szerződés cikkei újraszámozásának figyelembevétele érdekében kiigazításra került, az Amszterdami Szerződés 12. cikkének és a Lisszaboni Szerződés 5. cikkének megfelelően; eredetileg a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése.

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/101/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról (HL L 258., 2009.10.1., 11. o.).

Megjegyzés: A 2009/101/EK irányelv címe az Európai Közösséget létrehozó szerződés cikkei újraszámozásának figyelembevétele érdekében kiigazításra került, a Lisszaboni Szerződés 5. cikkének megfelelően; eredetileg a Szerződés 48. cikkének második bekezdése.

( 6 ) HL L 193., 1983.7.18., 1. o. A legutóbb a 2001/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 283., 2001.10.27., 28. o.). módosított irányelv.

( 7 ) HL L 26., 1977.1.31., 1. o.

( 8 ) HL L 261., 2003.10.13., 1. o. A legutóbb a 108/2006/EK rendelettel (HL L 24., 2006.1.27., 1. o.) módosított rendelet.

( 9 ) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

( 10 ) HL L 157., 2006.6.9., 87. o.

( 11 ) HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

( 12 ) HL L 142., 2004.4.30., 12. o.

( 13 ) HL L 126., 1984.5.12., 20. o.