A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20631/2016/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) 7. §] Bírók: Hercsik Zita, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Szabó Csilla

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.631/2016/5/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Wéber Éva Zsófia ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Ligeti György ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jogsértés miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2016. február 24. napján kelt 35.P.24.224/2015/12. számú ítélete ellen a felperes részéről 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 (huszonötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 80.000 (nyolcvanezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a felperes becsületét azzal, hogy az általa kiadott ... internetes sajtótermékben ... napján megjelent "...!" című cikket követően a következő kommenteket is közzétette:

"...... Mocskos fideszbérenc!"

"... likvidálására keresek embereket, ki kell végezni a faszit!"

"... dögölj meg!"

A felperes a jogsértés megállapításán kívül az alperes elégtétel adásra, továbbá 1.000.000 forint sérelemdíj és perköltség megfizetésére való kötelezését kérte. A felperes hivatkozott az Alkotmánybíróság 19/2014. (V. 30.) AB határozatában foglaltakra, mely szerint a tartalomszolgáltató felel a cikk mellett elhelyezett jogsértő kommentekért akkor is, ha nem volt tudomása a jogsértő tartalomról. Hangsúlyozta, hogy a kommentek a cikket követő 5., 6. és 7. helyen voltak, így a moderátornak a súlyosan jogsértő kommenteket észlelnie kellett volna. Kiemelte, hogy a felperes ugyan közszereplő, azonban a bejegyzések olyan mértékben sértőek, amelyeket még a közszereplőnek sem kell eltűrnie.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az alperes a kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Eker. tv.) szerint úgynevezett közvetítő szolgáltatónak minősül. Miután a felperes per előtti megkeresését követően a kommentek törlésre kerültek, ezért az alperes az Eker. tv. 7. § (2) bekezdése alapján a további személyiségi jogi jogkövetkezményekért nem felel. Ezen felül kiemelte, hogy a felperes közszereplőnek minősül, nemcsak politikai és televíziós tevékenysége folytán, hanem a felperes az ... társelnöke is, így az őt bíráló megjegyzések kapcsán a tűrési kötelezettsége fokozott. Az alperes előadta, hogy a ...-ban számos cikk jelenik meg egy nap és bár moderátort alkalmaznak, egyszerre minden kommentet a moderátor sem tud ellenőrizni.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és kötelezte, hogy fizessen meg az alperes részére 63.500 forint perköltséget.

Az elsőfokú bíróság ítéletében az Alaptörvény I., II. és IX. Cikkét, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2:43. § d) pontját, 2:45. § (2) bekezdését, az Eker. tv. 2. § lc) pontját és 7. § (1) bekezdését alkalmazta, továbbá hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bírósága által a DELFI AS kontra Észtország, illetve a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) és Index.hu Zrt. kontra Magyarország ügyben hozott ítéletekre, továbbá az Alkotmánybíróság 19/2004. (V. 30.) AB határozatára.

Az elsőfokú bíróság kijelentette, hogy az alperes az Eker. tv. hivatkozott pontjai alapján nem minősül közvetítő szolgáltatónak a kommentek vonatkozásában. A sérelmezett kommentek hozzáférhetőségét az alperes által működtetett internetes sajtótermék tette lehetővé a nyilvánosság számára, ezért ezen tartalom vonatkozásában az alperes szolgáltatónak minősül, így az Eker. tv. 7. § (1) bekezdése szerint felelőssége is fennáll a kommentek tartalmáért.

Az elsőfokú bíróság az ítéletében a DELFI AS kontra Észtország, illetve az MTE és Index.hu Zrt. kontra Magyarország ügyekben az Emberi Jogok Európai Bírósága által kifejtett teszt szerint vizsgálta a véleménynyilvánításhoz fűződő jog és a sajtószabadság, valamint a felperes emberi méltósághoz fűződő jogának egymáshoz fűződő viszonyát, és az egymással versengő jogok között mérlegelést végzett. Rögzítette, hogy az alperesi online felületen naponta több mint száz cikk jelenik meg, ezek kommentelhetők és moderátor is dolgozik az internetes sajtóterméknél. A moderátor működése azonban ténylegesen nem képezte akadályát a sérelmezett tartalom megjelenítésének. A sértő hozzászólások hétvégén, az esti órákban jelentek meg egy olyan cikket követően, amely vonatkozásában nem volt várható különösen sértő kijelentés közzététele, így az alperest mulasztás nem terheli. Ezt követően az alperesi szerkesztőség a sértő hozzászólások jelzése után megfelelő időben gondoskodott azok törléséről. Az elsőfokú bíróság úgy értékelte, hogy a perbeli kommentek, amelyekben azok írója a felperes halálát kívánta, még felfokozott érzelmi hangulatban sem megengedett hozzászólások, vagyis jogsértőek. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság a perbeli kommenteket a felperes és az alperes viszonyában nem tartotta olyan jellegű megnyilvánulásnak, amelyeknek pusztán már a közzététele lehetőségének biztosításával megsértette volna az alperes a felperes személyiségi jogait, függetlenül attól, hogy törlésük mikor és mi alapján történt meg.

Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének helyt adó másodfokú ítélet meghozatalát, valamint az alperes mindkét fokú eljárás költségének megfizetésére való kötelezését kérte.

Álláspontja szerint az elsőfokon eljárt bíróság az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. és 10. cikkében meghatározott jogok egymáshoz való viszonya körében a jelen ügy összes körülményét vizsgálva helytelen következtetésre jutott, az általa hivatkozott strasbourgi döntések nem támasztják alá ítéletének megállapításait, mérlegelése jogsértő. A DELFI-ügyben hozott ítéletben írt körülmények - amely ügyben hasonló tényállás mellett az internetes sajtótermék kiadója marasztalásra került - jelen esetben is megvalósultak:

1) a kommentelés erősen integrálva van a tartalomszolgáltatásba;

2) nehézségekbe ütközik a kommentelő azonosítása;

3) magától nem szűrte a kommenteket a portál (legalábbis sikertelenül);

4) nem túlzott a kért szankció;

5) az Egyezmény által nem védett közlések szerepelnek a kommentekben.

A felperes hangsúlyozta, hogy a DELFI-ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága nem fogadta el az értesítési - eltávolítási (notice and take down) eljárás alapján történő mentesülést.

Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte.

A felperes fellebbezése nem megalapozott.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság döntése érdemben helyes, azonban azt a másodfokú bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 253. § (2) bekezdése alapján eltérő indokolással hagyta helyben.