A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20131/2015/6. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. Bírók: Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.21919/2014/11., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20131/2015/6.*, Kúria Pfv.20168/2016/5. (BH 2017.4.117)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.20.131/2015/6/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Pecsenye Erzsébet ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Lantos Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Lantos Bálint ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2014. december 2. napján meghozott 5.P.21.919/2014/11. számú ítélete ellen az alperes részéről 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés, a felperes részéről Pf.3. sorszám alatt előterjesztett és Pf.4. sorszám alatt kiegészített csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 66.675 (Hatvanhatezer-hatszázhetvenöt) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására fizessen meg az államnak 128.000 (Százhuszonnyolcezer) forint elsőfokú eljárási és fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Felperes szolgálati viszonya 2004. december 5-én a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján, nyugállományba helyezéssel szűnt meg. Dr. P.S. belügyminiszter a N. című újságnak 2014. április 2. napján adott interjújában újságírói kérdésre többek között az alábbi nyilatkozatot tette:

"Senkit nem aláztunk meg. Ezt vissza kell utasítanom. Ami a szolgálati nyugdíjasokkal történt, része annak a rendteremtésnek, amit a választások után elkezdtünk. Számomra a kérdés az, hogy ezek az emberek éltek, vagy visszaéltek a jogaikkal. Minden egyes esetet megvizsgáltattam, és nem találtam olyan ügyet, amelyben ne merült volna fel valamiféle visszaélés gyanúja. Azt pedig látni kell, hogy a társadalom eddig sem fogadta el, hogy valaki 39 évesen, leszázalékolt nyugdíjas rendőrként pár nappal a leszerelése után már nyugdíj mellett dolgozzon, olykor keményebb fizikai munkát végezzen, mint amilyenre a szolgálata kötelezte".

Felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy dr. P.S. belügyminiszter a N.-nek adott interjújában valótlanul állította, hogy minden egyes szolgálati nyugdíjas ügyét megvizsgáltatta és a vizsgálata során nem talált olyan ügyet, amelyben ne merült volna fel valamilyen visszaélés gyanúja. A belügyminiszter valótlan tartalmú állításával megsértette a felperes becsületét és jóhírnevét. Ezzel összefüggésben 1.000.000 forint sérelemdíj és a perköltség megfizetésére kérte alperes kötelezését.

Alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. Álláspontja szerint, a sérelmezett kijelentés alapján a felperes személye konkrétan nem azonosítható be, ezért a becsületét és a jóhírnevét nem sértheti. A felperesnek nincsen kereshetőségi joga, felperes konkrét személye a nyilatkozatban nem azonosítható. A szövegkörnyezetéből kiragadott egyetlen mondat önmagában valóban tűnhet tényállításnak, de semmiképpen nem sértő tényállítás. Azonban az interjú teljes szövegét figyelembe véve az inkább a korábban hatályos szolgálati nyugdíjrendszerről alkotott negatív véleménynyilvánításnak tekinthető, amelynek nincs felperes személyére vonatkozó jóhírnevet sértő tartalma.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy dr. P.S. belügyminiszter a N.-nek 2014. április 2. napján adott interjújában valótlanul állította, hogy minden egyes szolgálati nyugdíjas ügyét megvizsgáltatta, és a vizsgálat során nem találtak olyan ügyet, amelyben ne merült volna fel valamilyen visszaélés gyanúja. Ezzel megsértette a szolgálati nyugdíjas felperes személyiségi jogait a becsületre és a jóhírnévre vonatkozóan. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 500.000 forint sérelemdíjat és 14.000 forint perköltséget, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A le nem rótt 60.000 forint kereseti illetékről akként rendelkezett, hogy az az állam terhén marad.

A keresetről a Ptk. 2:42. § (1) és (2) bekezdése alapján, továbbá a 2:43. § b) pontja, 2:45. § (1) és (2) bekezdése alapján határozott. A felperes kereshetőségi jogát a Ptk. 2:54. § (5) bekezdése alapján fogadta el, mely szerint a közösség bármely tagja jogosult a személyiség lényeges vonásának minősülő közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni. A közösség bármely tagja a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedésének kivételével, a személyiségi jogok megsértésének valamennyi szankcióját érvényesítheti. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, a felperes egészségügyi okból szolgálati nyugdíjba került rendőrök közösségének tagjaként alappal léphet fel a személyében és jelen perben a jogsértés megállapítása iránt. Mivel a felperes nyugdíjba vonulásának körülményeire, utólagos felülvizsgálatára bizonyító dokumentumok nem állnak rendelkezésre, ez azt jelenti, hogy a felperes ügyét nem vizsgálták. Ezért a belügyminiszter az interjúban valótlanul állította, hogy minden egyes szolgálati nyugdíjas ügyét megvizsgáltatta, ezzel a nem valós tényállítással a felperes becsülethez és jóhírnévhez fűződő személyiségi joga is sérült. Ezzel összefüggésben a felperes sérelemdíjat követelhet, melynek mértékét a 2:52. § (3) bekezdése szerint kell meghatározni. Rámutatott, hogy a felperes hosszú életpálya után, egészségügyi okok miatt került nyugállományba, az interjúban elhangzottakkal erre a nyugdíjazásra csalás árnyéka vetült. A belügyminiszter az interjúban lényegében azt nyilatkozta, hogy minden szolgálati nyugdíjas ügyében találtak valamilyen visszaélésre utaló gyanút. Visszaéléssel gyanúsítani, gyanúba vonni olyan személyek közösségét melynek minden tagja személy szerint azonosítható, sértőnek tekinthető, még akkor is, ha a személyek közösségéből konkrét neveket nem említettek. Ezért a bíróság mérlegelési jogkörben eljárva 500.000 forint sérelemdíjat határozott meg, ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasította. A perköltségről a Pp. 81. § (2) bekezdése alapján határozott.

Az ítélet ellen alperes fellebbezést, felperes csatlakozó fellebbezést terjesztett elő.