87/2007. Számviteli kérdés
344/2010/Szt. 52. § (1) bek./ISZ
Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognál van-e értékcsökkenés? Ha van, milyen mértékű?
Az ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog (vagyoni értékű jog) évenként elszámolandó értékcsökkenése összegének meghatározása során is a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 52. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a hasznos élettartam, a maradványérték meghatározásakor tekintettel kell lenni a bérleti jog adásvételi szerződésében (megállapodásában), továbbá a bérleti szerződésben előírtakra is.
Ha a vagyoni értékű jog (bérelt ingatlannál a bérleti jog) az adásvételi szerződés szerint a bérleti időszak végén továbbértékesíthető, akkor a hasznos élettartam végén várható maradványértéket a várható - a továbbértékesítési - eladási ár határozza meg. Ez esetben a várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket kell a hasznos élettartam évei alatt terv szerinti értékcsökkenési leírásként elszámolni.
Ha a bérleti jogot az adásvételi szerződés szerint nem lehet eladni, a bérleti jogviszony a bérleti szerződésben rögzített feltételek mellett felmondható, akkor a hasznos élettartam végén nem lehet maradványértékkel számolni, a bérleti jog bekerülési értékét a hasznos élettartam évei alatt terv szerinti értékcsökkenési leírásként teljes összegében le kell írni.
És milyen hosszú legyen a hasznos élettartam? Ha a bérleti szerződést határozott időtartamra kötötték, akkor ez az időtartam tekintendő hasznos élettartamnak. (A bérelt ingatlan hasznos élettartamához képest túlzottan rövid időtartam meghatározása a bérleti jog költségkénti elszámolását vagy annak egy részét vitathatóvá teheti!) Ha a bérleti szerződés határozatlan időtartamra szól, akkor a bérleti jog évenként elszámolandó értékcsökkenési leírását célszerű lehet a bérbe vett ingatlanon végzett beruházás aktivált értékének a társasági adóról és az osztalákadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti költségkénti elszámolásához igazítani (évenként 6 százalékban).