BH 1954.6.363 Az élet vagy testi épség veszélyeztetésére vonatkozó jogszabályok értelmezése: a kötelességszegés tudatos vagy gondatlan jellege, a pszichikai kapcsolat, a veszélyeztetés közvetlensége és az egyéb jogszabályoktól való elhatárolás kérdésében.

A járásbíróság tévesen értelmezte és alkalmazta az élet vagy testi épség veszélyeztetésének bűntettére vonatkozó, a BHÖ. 374-376. pontjaiban felvett jogszabályokat.

Az élet vagy testi épség veszélyeztetésének bűntetténél a pszichikai kapcsolatot csupán az elkövető és annak szabálysértést jelentő magatartása közti viszonylatban kell vizsgálni. A pszichikai kapcsolatnak az élet vagy testi épség közvetlen veszélyeztetésére mint eredményre, úgyszintén a BHÖ. 375. pontjában említett további következményekre nem kell külön kiterjednie. A hivatás, foglalkozás élet vagy testi épség védelmét szolgáló szabályainak tudatos vagy gondatlan megsértése, kötelességeinek elhanyagolása olyan jellegű, hogy az ennek következményeként előálló közvetlen veszélyeztetéssel, sőt ezen túl az emberi élet vagy testi épség tényleges sérelmét jelentő eredmény lehetőségével már az elkövetett szabály-, illetve kötelességsértés alapján általában számolni kell.

Az ilyen bűncselekménynek tudatos vagy gondatlan voltát az határozza meg, hogy a szabálysértés, kötelességelhanyagolás tudatos (szándékos) vagy gondatlan volt-e.

Tudatos (BHÖ. 374-375. pont) a cselekmény akkor, ha az elkövető felismeri, hogy a hivatásának, foglalkozásának szabályai, az azzal járó kötelességei bizonyos meghatározott magatartásra, eljárásra kötelezik, mégsem tanúsítja a szabályoknak, kötelességeinek megfelelő magatartást, hanem egyáltalában nem, illetve az előírástól eltérő módon jár el.

Gondatlan (BHÖ. 376. pont) a cselekmény az esetben, ha az elkövető a tőle elvárható gondosság (figyelem, körültekintés, előrelátás) elmulasztása folytán nem ismerte fel, hogy az adott helyzetben hivatása, foglalkozása szabályainak előírásához képest más magatartásra, eljárásra lett volna kötelezve, de ezt fel kellett volna ismernie.

Az élet vagy testi épség veszélyeztetése törvényi tényállásához szükséges, bogy a tudatos vagy gondatlan szabály-, kötelességsértés eredményeként, azzal okozati kapcsolatban, mások életének vagy testi épségének közvetlen veszélyeztetése következzék be. A veszély közvetlensége azt jelenti, hogy az általános élettapasztalat szerint más személy élete vagy testi épsége sérelmének közeli lehetősége fenyeget. A közvetlenségnek a bűntett törvényi tényállásába történt felvétele nem azt célozta, hogy szűk körre szorítsa e bűncselekmény megállapítását, hanem csupán a veszélynek azokat az eseteit kívánta kizárni, amelyeknél ez a veszély csupán távoli eredmény-lehetőségekben jelentkezik.

Az élet vagy testi épség veszélyeztetésének bűntettével kapcsolatosan mondottaktól eltérően - a gondatlanságból okozott súlyos testi sértés bűntetténél és a gondatlan emberölésnél (BHÖ. 356. és 369. pont) a pszichikai kapcsolatot nemcsak az elkövető magatartására és az azzal megvalósult szabálysértésre, kötelességelhanyagolásra kiterjedően kell megállapítani, hanem külön vizsgálni kell azt is, vajjon az elkövető a tőle elvárható figyelem, körültekintés, előrelátás mellett felismerhette-e azt, hogy szabálysértő magatartásának testi sértés, illetve halál lesz az eredménye.

Adódhatnak, nem is ritkán olyan esetek, amelyekben a cselekmény mind az élet vagy testi épség veszélyeztetése bűntettének, mind pedig a gondatlanságból okozott emberölés, illetve súlyos testi sértés bűntettének tényállását kimeríti. Ilyen esetben konszumpció érvényesül: azt a bűntettel kell megállapítani, amelyik a súlyosabb.