A Nyíregyházi Törvényszék Bf.138/2022/6. számú határozata garázdaság vétsége tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 164. § (1) bek., 2017. évi XC. törvény (Be.) 167. § (5) bek.] Bírók: Horváth Géza, Kerekes Rita, Tóth Beáta

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Járásbíróság B.547/2021/7., *Nyíregyházi Törvényszék Bf.138/2022/6.*, Kúria Bfv.820/2022/6. (BH 2024.1.5)

***********

Nyíregyházi Törvényszék

4.Bf.138/2022/6.

A Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Nyíregyházán, 2022. május 6. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

VÉGZÉST

A garázdaság vétsége és más bűncselekmény miatt B. Z. ellen indított büntetőügyben a Nyíregyházi Járásbíróság 2022. február 02. napján kihirdetett 11.B.547/2021/7. számú ítéletét helybenhagyja.

I N D O K O L Á S

[1] A Nyíregyházi Járásbíróság a fenti ítéletében B. Z. vádlottat garázdaság vétsége (Btk. 339. § (1) bekezdés) és testi sértés vétsége (Btk. 164. § (1) és (2) bekezdés) miatt halmazati büntetésül 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte.

[2] A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.500 Ft-ban állapította meg.

[3] Az így kiszabott 150.000 Ft pénzbüntetés megfizetésére 5 havi részletfizetést engedélyezett, rendelkezve a megfizetésének, valamint elmulasztása esetén a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásának szabályairól.

[4] Kötelezte továbbá a vádlottat a bűnügyi költség megfizetésére.

[5] Az ítélet ellen B. Z. vádlott felmentése, míg védője a tényállás részbeni téves megállapítása miatt eltérő tényállás megállapítása és a vádlott felmentése érdekében jelentett be fellebbezést.

[6] B. Z. vádlott fellebbezésének indokolásában az eljárás során előadott védekezését fenntartva tagadta a bűncselekmény elkövetését.

[7] Véleménye szerint a feljelentést K. I. sértett tervelte ki, hogy őt családjától eltávolítsa, ellehetetlenítse, saját pozícióját pedig megszilárdítsa.

[8] Részletezte a sértett és K. E. tanú vallomásának állítása szerinti ellentmondásait, és tévesnek tartotta az elsőfokú ítélet azon megállapítását, hogy a sértett egybehangzóan vallott.

[9] Kifejtette azon véleményét, hogy a sértett sérülésének igazolására becsatolt fényképek bizonyítékként nem értékelhetőek, mivel a sértett nem tudta megmondani, hogy azok hol, mikor, milyen célból készültek és régebbi sérülés benyomását keltik.

[10] Vitatta az elsőfokú ítélet azon megállapítását, hogy a bizonyítékok összefüggő logikai láncolatot alkotnak.

[11] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást a sértett vallomásaira alapította, figyelmen kívül hagyva az ő vallomásait, ezért tévesen zárta ki azt, hogy a sértett sérülése más módon is keletkezhetett.

[12] Vitatta továbbá a bűncselekmények minősítését is. A megállapított tényállás alapján kizártnak tartotta az elsőfokú bíróság által megállapított halmazatot, valamint véleménye szerint - mivel a tényállás szerint a bántalmazás egy gépkocsi zárt utasterében történt - kihívó közösségellenesség hiányában garázdaság megállapításának sincs helye.

[13] Sérelmezte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság súlyosító körülményként értékelte a büntetés kiszabása során akkori rendőri mivoltát az erkölcsi elvárások tekintetében, nem vette viszont figyelembe enyhítő körülményként a közel 25 éves szolgálatát, kitüntetéseit.

[14] B. Z. vádlott védője fellebbezésének indokolásában az elsőfokú ítélet tényállását megalapozatlannak, hiányosnak, több vonatkozásban iratellenesnek, így az abból levont jogi következtetést tévesnek tartotta, emellett álláspontja szerint a járásbíróság indokolási kötelezettségének sem tett maradéktalanul eleget.

[15] A bizonyítékok értékelése során nem vette figyelembe a vádlott következetes, a bűncselekmény elkövetését tagadó vallomását, mellyel szemben mind K. I. sértett, mind K. E. tanú az ügy lényeges körülményei tekintetében eltérő tartalmú vallomásokat tettek, változtatták vallomásukat. Az elsőfokú bíróság nem adott számot arról, hogy ezen egymásnak ellentmondó nyilatkozatok közül miért a vádlottra kedvezőtlenebb vallomásokat fogadta el, és nem vonta értékelési körébe az ügy mögött fennálló érdekeltségi viszonyokat sem.

[16] A vádlott, a sértett és K. E. tanú élethelyzetét, a közöttük lévő kapcsolatot, érdekeltségi viszonyaikat, motívumaikat vizsgálva álláspontja szerint az állapítható meg, hogy K. I. sértett saját párkapcsolati státuszának megerősítése céljából, ideértve lakhatása biztosítását is, érdekelt volt abban, hogy a volt házasfelek közötti kapcsolat ne legyen harmonikus, a vádlott pozíciója anyagi és érzelmi értelemben egyaránt gyengüljön.

[17] Megítélése szerint az elsőfokú eljárás során feltáratlanul maradtak olyan körülmények, amelyek alapján megállapítható lenne, hogy a sértettnek voltak-e a vádbeli időben haragosai, illetve volt-e olyan, a vádlotton kívüli más személy, aki bántalmazhatta.

[18] A sértett cselekmény után tanúsított azon magatartását, hogy először K. E. tanúnak panaszkodott, majd rövid időn belül orvoshoz, végül a nyomozó hatósághoz fordult, az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően nem a vádlott bűnösségét alátámasztó cselekmények összefüggő láncolataként kell értékelni véleménye szerint, mivel azok egy alaptalan feljelentés szükségképpeni elemei is lehetnek.

[19] A cselekménynek kívülálló tanúja nem volt, csupán közvetett bizonyítékok beszerzésére volt lehetőség, ezért a BH 2000.2.131. számú eseti döntésre hivatkozva kifejtette, hogy közvetett bizonyítékok alapján a bűncselekményt az esetben lehet megállapítani a terhelt terhére, ha ezek a bizonyítékok minden más lehetőséget kizáró olyan zárt logikai láncot alkotnak, amelyből kifolyólag a cselekményt senki más, csak a terhelt követte el.

[20] Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a bűncselekmény elkövetésének időpontjaként 10 óra 30 perc körüli időpontot állapított meg, holott a vádlott következetesen 10 órában jelölte meg a sértettel történt találkozásának időpontját.

[21] K. I. sértett és K. E. tanú a reggeli órákban váltak el egymástól. Nem tisztázódott az eljárás során, hogy a sértett hol járt, találkozott-e valakivel ebben a minimálisan 2 óra időtartamban és az sem, hogy mi volt az oka annak, hogy a vádlott lakóhelye felé autózott.

[22] A találkozás időpontjának tisztázását azért tartotta fontosnak, mert az alapvetően befolyásolja a sértett 11 óra 04 perckor elvégzett orvosi vizsgálatakor tapasztalt sérülés észlelhetőségét, az ambuláns lap ugyanis nem tartalmazza a sérülés kiterjedését, méretét, elszíneződését, így a keletkezés pontosabb időpontjára nem lehet következtetni, az iratban található fényképfelvételekből pedig nem állapítható meg, hogy ki és mikor készítette.