T/16591. számú törvényjavaslat indokolással - a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvény hatálybalépés előtti módosításáról
2021. évi ... törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvény hatálybalépés előtti módosításáról
1. §
A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvény (a továbbiakban: törvény) 16. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
"16. §
A Btk. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
(3) A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjét, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, illetve a gyermekpornográfia elkövetőjét végleges hatállyal el kell tiltani bármely olyan foglalkozásgyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll
(3a) Végleges hatállyal el kell tiltani a foglalkozás gyakorlásától a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 12. § (1) bekezdése szerinti egyházi személyi, ha a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, illetve gyermekpornográfia bűncselekményét követte el."
2. §
A törvény a következő új 21. §-sal lép hatályba:
"21. §
A Btk. a következő alcímmel és 206/A. §-sal egészül ki:
"Kiskorúak és fiatalkorúak elleni szexuális bűncselekmény feljelentésének elmulasztása
206/A. §
(1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett szexuális kényszerítést 18. életévét be nem töltött személy sérelmére, szexuális erőszakot a Btk. 197. § (2) bekezdésében és 197. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott személy sérelmére, szexuális visszaélést a Btk. 198. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott személy sérelmére, kerítést a Btk. 200. § (2) bekezdésében, valamint a (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személy sérelmére, prostitúció elősegítését a Btk. 201. § (2) bekezdésében meghatározott személy sérelmére, gyermekprostitúció kihasználását, gyermekpornográfiát, szeméremsértést a Btk. 205. § (2) bekezdésében meghatározott személy sérelmére követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Kiskorúak és fiatalkorúak elleni szexuális bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt feljelentési kötelezettség vonatkozik arra is, akit foglalkozása, illetve hivatása gyakorlása körében titoktartási kötelezettség terhel.""
3. §
A törvény a következő új 22. §-sal lép hatályba:
"22. §
(1) A Btk. a következő alcímmel és 227/A. §-sal egészül ki:
"Becsület csorbítására alkalmas szexuális tartalmú, vagy egyéb okból megalázó képfelvétel készítése
227/A. §
Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, annak hozzájárulása nélkül, intim testrészéről, alsó ruházatáról szexuális jellegű, vagy egyéb okból megalázó tartalommal képfelvételt készít, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
(2) A Btk. a következő alcímmel és 227/B. §-sal egészül ki:
"Becsület csorbítására alkalmas szexuális tartalmú, vagy egyéb okból megalázó képfelvétel nyilvánosságra hozatala
227/B. §
(1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, annak hozzájárulása nélkül, intim testrészéről, alsó ruházatáról szexuális jellegű, vagy egyéb okból megalázó tartalommal készített képfelvételt hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) nagy nyilvánosság előtt, vagy
b) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.""
4. §
A törvény 24. §-a a következő új (3)-(5) bekezdéssel lép hatályba:
"(3) Az Országgyűlés felkéri a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát, hogy e törvény hatályba lépését követő 15 napon belül indított átfogó, belső vizsgálatában tárja fel a katolikus egyházon belül a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális visszaéléseket. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a vizsgálat eredményét e törvény hatályba lépését követő hatodik hónap utolsó napjáig jelentésében nyilvánosságra hozza.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén a Kormány a határidő lejártát követő 30 napon belül független, tényfeltáró bizottságot hoz létre az (1) bekezdésben foglalt vizsgálat lefolytatása érdekében.
(5) Az Országgyűlés felszólítja a Kormányt, hogy az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot e törvény hatályba lépését követő 15 napon belül a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények vonatkozásában indítsa el. A Kormány a vizsgálat eredményéről - e törvény hatályba lépését követő hatodik hónap utolsó napjáig - jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést."
5. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Általános indokolás
A Demokratikus Koalíció a pedofil bűnelkövetők elleni törvényjavaslathoz több módosító javaslatot nyújtott be. melyeket a kormánypárti képviselők gyakorlatilag indokolás nélkül leszavaztak. Ezért a Demokratikus Koalíció a még hatályba nem lépett törvényhez ismételten előterjeszti azokat a módosító javaslatait, melyek célja az egyházon belüli pedofília feltárása. Ferenc pápa 2013-ban zéró toleranciát hirdetett az egyházon belüli, kiskorúakat érintő szexuális visszaélések ellen, 2019 februárjában pedig egy ezzel kapcsolatos csúcstalálkozót is összehívott a Vatikánban. Ennek eredményeként felkérték a püspöki konferenciákat, hogy dolgozzanak ki irányelveket a szexuális visszaélések kezelésére, és ezekre számos ajánlást tett. Felszólítják a püspököket, hogy a bejelentőkkel tisztelettel bánjanak, találkozzanak az áldozatokkal és segítsék őket, de közben természetesen biztosítsák a megvádolt papok tisztes eljáráshoz való jogát. A Hittani Kongregáció útmutatása szerint a szemináriumok tanmenetébe be kell illeszteni ezeket a témákat, a püspöki konferenciák pedig indítsanak "egyházi nevelési és megelőzési programokat, hogy biztosítsák a biztonságos környezetet a kiskorúak számára.
Ezek után a magyar püspöki konferencia mindösszesen egy közleményt adott ki, melyben az egyház bocsánatot kér a névtelen áldozatoktól, amit fontos első lépés. Viszont a bocsánatkérés csak akkor ér valamit, ha azt is megígérjük az áldozatoknak, hogy ilyesmi soha többé nem fordulhat elő senkivel. Ehhez viszont őszintén fel kell tárni a múltat, át kell alakítani a bűnös struktúrákat. Ugyanis nem egyéni bűnökről van szó, hanem a rendszer hibájáról. A magyar katolikus egyház eddig egyáltalán nem tartotta fontosnak kivizsgálni az egyházi személyek által elkövetett szexuális erőszak problémakörét, pedig az eltussolás hosszú távon nem a szervezet hírnevének megőrzését szolgálja, hanem rombolja. Sokkal őszintébb, nyíltabb kommunikációra, az ügyek kezelésének átláthatóságára lenne szükség. Jelentősen növelné az áldozatok bizalmát, ha a súlyos bűnök elkövetőinek világi bíróságon is felelniük kellene a tetteikért, akár börtönbe is kerülhetnének. A papoknak pedig fel kellene ismerniük, hogy az ilyen súlyos bűncselekmények napvilágra kerülése elkerülhetetlen a tisztuláshoz. A Demokratikus Koalíció által benyújtott törvényjavaslat ennek a megtisztulási folyamatnak a jogszabályi alapjait fekteti le.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1. §
A javaslat a foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabását lehetővé teszi az egyházi személyek esetében is, ha a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, illetve gyermekpornográfia bűncselekményét követte el. Ennek alapján a jövőben nem gyakorolhatná sem püspöki, sem papi. sem plébánosi hivatását a törvényben meghatározott bűncselekmény elkövetője.
2. §
Sajnálatosan az elmúlt időszakban jelentős súlyú, a fiatalkorúak és gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények láttak napvilágot, melyek okkal háborítják fel a lakosságot, és így alappal várják el a jogalkotótól, hogy ezen bűncselekmények esetében a megelőzés és a felderítés érdekében hatékony jogszabályi változtatásokat eszközöljön. A törvénymódosítás indoka a cselekmény kiemelt társadalomra veszélyessége. A kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális jellegű bűncselekmények közös jellemzője, hogy ezek többnyire látens bűncselekmények, melyek többsége nem jut a hatóság tudomására. A hatályos törvényi szabályozás nem alkalmas arra, hogy az illetékes szervek kellő időben értesüljenek a gyermekek, fiatalkorúak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekményekről, gyakran annak jellege miatt, illetve a sértettek kiszolgáltatott helyzete okán. Az ilyen jellegű bűncselekmények elszaporodása csak hatékony jogi szabályozással szorítható vissza. Ennek érdekében a módosító javaslat bűncselekményként nevesíti a kiskorúak és a fiatalkorúak elleni szexuális bűncselekmény feljelentésének elmulasztását. A feljelentési kötelezettség a módosítás alapján vonatkozik arra is, akit egyébként foglalkozásánál, illetve hivatása gyakorlásával összefüggésben titoktartási kötelezettség terhel pl. a gyónási titok.
3. §
2019. április 14-én jelent meg egy fényképfelvétel a sajtóban, ami az illető hozzájárulása nélkül készült az alsó ruházatáról, mely alkalmas arra, hogy megalázó tartalmára tekintettel sértse emberi méltóságát. Az Alaptörvényben biztosított emberi méltóság védelme azt indokolja, hogy a Büntető Törvénykönyvben külön tényállás és szigorúbb büntetési tételek szankcionálják a szándékosan a sérteti becsületét és intim szféráját sértő képfelvételek készítését, illetve hozzáférhetővé tételét.
A törvény büntetni rendeli a becsület csorbítására alkalmas szexuális tartalmú, vagy megalázó képfelvétel készítését, és nyilvánosságra hozatalát. A bűncselekmény passzív alanya természetes személy.
A nagy nyilvánosság előtti elkövetés ténye fokozza a cselekménynek a társadalomra veszélyességét, ezért minősített esetként súlyosabban büntetendő. Ugyancsak súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha jelentős érdeksérelmet okoz.
4. §
A hívek biztonsága érdekében a javaslat felkéri a Magyar Püspöki Konferenciát, hogy vizsgálat keretében mérje fel a probléma kiterjedését és jelentésben tájékoztassa a nyilvánosságot. Az egyházon belüli szexuális visszaélések kivizsgálására 2018-ban állítottak fel egy bizottságot Franciaországban, de folyt ilyen vizsgálat Írországban, Ausztráliában, Ausztriában, Németországban és az Egyesült Államokban is.
A javaslat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeket érintően is kezdeményezi vizsgálat lefolytatását.
5. §
Hatályba léptető rendelkezés.