3049/2014. (III. 24.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.I.37.219/2014/3. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó mint választási eljárásban kérelmező 2014. március 14. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúriánál az Alkotmánybírósághoz címezve, az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján.

[2] Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a Kúria a kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 2014. március 7. napján meghozott 175/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban az NVB 175/2014. számú határozatát helybenhagyta. A végzés szerint a kérelmező jelölő szervezet az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán állított pártlistáját 2014. március 4-én bejelentette. Az NVB 175/2014. számú határozatával a kérelmező jelölő szervezet által állított pártlista nyilvántartásba vételét visszautasította. Megállapította, hogy a jelölő szervezet 11 megyében összesen 38 egyéni választókerületi jelöltet állított, de Budapesten egyet sem.

[3] Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 8. § (1)-(2) bekezdései szerint az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - legalább huszonhét egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.

[4] A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a lista nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg. A határozat értelmében a jelölő szervezet pártlistájának bejelentése a törvényes feltételeknek nem felelt meg, tekintettel arra, hogy a lista nyilvántartásba vételének időpontjában a jelölő szervezet a főváros egyetlen választókerületében sem rendelkezett bejelentett vagy nyilvántartásba vett egyéni választókerületi jelölttel.

[5] A kérelmező az NVB határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, kérve annak megváltoztatását, és a pártlista nyilvántartásba vételét. Arra hivatkozott, hogy az NVB döntése megsértette a Vjt. 8. § (1)-(2) bekezdéseit, az Alaptörvény F) cikk (2) bekezdését, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját, 254. §-át. A kötelezően előírt 27 jelölt helyett 38 jelöltet állított 9 területi egység helyett 11 területi egységben. A kérelmező szerint nem lehet különbséget tenni a fővárosi és megyei területi egységek között.

[6] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan, az NVB a Vjt. 8. § (1)-(2) bekezdéseit helytállóan értelmezte, amikor a kérelmező jelölő szervezet által állított pártlista nyilvántartásba vételét visszautasította. A Vjt. 8. § (1)-(2) bekezdései a Kúria szerint egyértelműen fogalmaznak, az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - legalább huszonhét egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Bármelyik feltétel hiánya esetén a nyilvántartásba vételi kérelmet vissza kell utasítani. A kérelmező a fővárosban is köteles legalább egy egyéni választókerületi jelöltet állítani, amely viszont esetében nem valósult meg. A Kúria utalt arra, hogy a Vjt. nevesíti a szükséges területi egységeket, de ez nem jelent különbségtételt.

[7] 2. Az indítványozó szerint a sérelmezett kúriai végzés, továbbá az annak meghozatalát megelőző eljárásban alkalmazott jogszabályi rendelkezés, a Vjt. 8. § (1) bekezdése sérti az Alaptörvény XV. cikkét (törvény előtti egyenlőség, megkülönböztetés tilalma), XXIII. cikkét (választójog) és a 2. cikkben foglalt rendelkezéseket (az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják), ezért alaptörvény-ellenes, és az Abtv. 43. § (1) bekezdése alapján megsemmisítendő.

[8] Az alkotmányjogi érvelése lényege, hogy nem lehet a panasz szerint alkotmányosan külön előírni azt, hogy pártlistát csak az a párt állíthat, amely a fővárosban is bármely egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.

[9] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz az NVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést támadja. Az alkotmányjogi panaszra az idézett szabályok értelmében - bizonyos kivételekkel - az Abtv. rendelkezései irányadók.

[10] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek megfelel.

[11] Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz törvényben előírt, tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. §-ok szerinti feltételeket.

[12] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadhatja be, azonban az indítványozó alkotmányjogi panasza egyik feltételnek sem felel meg. Az Abtv. 29. §-a szerinti vizsgálat során a tanács a bírói döntés mellett figyelemmel volt a Kúria által alkalmazott jogszabályra is (Vjt. 8. §).

[13] Az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése értelmében a választójog gyakorlásának a feltételeit sarkalatos törvény határozza meg. Az Alaptörvény csak a legfontosabb szabályokat, az aktív és passzív választójog feltételeit és alapelveket határozza meg. Az Alkotmánybíróság szerint a törvényhozó viszonylag szabadon dönt a választási rendszerről, a választókerületi szabályokról, a jelölt- és listaállítás feltételeiről és más jogintézményekről a választást illetően. Az Országgyűlés ezt a döntési szabadságát a választójogi szabályok megalkotása során az Alaptörvény keretei között gyakorolhatja.

[14] A jelen esetben a Vjt. panaszban kifogásolt 8. § (1)-(2) bekezdése a pártlista állítás feltételeiről szól.

[15] A Kúria végzését megalapozó jogszabály valamennyi pártra vonatkozik. A feltételek objektív ismérveken és viszonylag könnyen teljesíthető követelményeken alapulnak.

[16] Minderre figyelemmel nem lehet megállapítani, hogy a jelen esetben és tényállás mellett az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-a szerinti alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést vetne fel.

[17] Az Alkotmánybíróság a fentiekre figyelemmel az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

Budapest, 2014. március 19.

Dr. Balogh Elemér s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/517/2014.