A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27192/2018/14. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 95. §, 164. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. §, 121. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 5. §, 85. §, 99. §] Bíró: Czinkné dr. Arató Zita

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a személyesen eljárt felperes neve (.... szám alatti lakos) felperesnek - dr. Stomfai Ramóna közigazgatási szerv tisztségviselője által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (postacím: ....) alperes ellen adóügyi ellenőrzés tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy az illetékes adóhatóság felhívására az ott közölt időben és módon fizessen meg 246.800,-Ft (azaz kettőszáznegyvenhatezer-nyolcszáz forint) feljegyzett eljárási illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 205.686,-Ft (azaz kettőszázötezer-hatszáznyolcvanhat forint) perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A bíróság a kereseti kérelem, az alperes védirata, a megelőző eljárás iratai, a felek perbeli nyilatkozatai és ... tanúvallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesnél megismételt eljárásban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ... Megyei Adóigazgatósága Magánszemélyek és Egyéni Vállalkozók Ellenőrzési Osztály 2. (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben 2007., 2008., 2009. és 2010. évekre, magánszemélyek különadója adónemben 2007., 2008., 2009. évre vonatkozóan új eljárásban folyatott le bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést.

A vizsgálat megállapításait a 2014. április 28. napján kelt ... számú alapjegyzőkönyv tartalmazta. A felperes a jegyzőkönyvre észrevételt tett, amely alapján egy kiegészítő jegyzőkönyv készült ... számon. Erre a jegyzőkönyvre a felperes észrevételt nem tett, a hatósági eljárás hivatalból a kiegészítő jegyzőkönyv kézbesítését követően, a kézbesítés időpontjával indult a felperes ellen, mely során az elsőfokú adóhatóság a ... számú határozatban a felperes terhére személyi jövedelem adónemben 13.752.226,-Ft, százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemben 5.200.028,-Ft, magánszemélyek különadója adónemben 789.393,-Ft, összesen 19.741.647,-Ft adóhiánynak is minősülő adókülönbözetet állapított meg, valamint 10.899.251,- Ft adóbírság és 7.061.927,- Ft késedelmi pótlék is felszámításra került.

A felperes a határozattal szemben fellebbezéssel élt, mely során az alperes megállapította, hogy az elsőfokú adóhatóság a tényállást teljeskörűen feltárva hozta meg döntését. A határozat indokolása szerint a megismételt eljárásban az elsőfokú adóhatóság 2007. évre vonatkozóan az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 164. § (1) bekezdése alapján elévülés miatt megállapítást nem tett. Az elsőfokú adóhatóság által rögzített tényeket, adatokat, bizonyítékokat az alperes teljes mértékben elfogadta, azokat határozatába beemelte. Az alperes által az új eljárás során elvárt bizonyítási cselekményeket elvégezte, a feltárt tényekből, adatokból helyes következtetéseket vont le. Az Art. 95. § (1), 97. § (4) és a 97. § (5) bekezdései értelmében minden iratot beszerzett, tanúmeghallgatásokat, kapcsolódó vizsgálatokat folytatott le, hogy a tényállás teljes körűen tisztázásra kerüljön. Az alperes a 2018. február 16. napján kelt ... számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta. Megállapította, hogy a felperes terhére 2008., 2009. évre személyi jövedelemadó százalékos egészségügyi hozzájárulás, magánszemélyek különadója adónemekben, illetve ezen megállapításokkal összefüggésben kiszabott adóbírság és felszámított késedelmi pótlék tekintetében az adó megállapításhoz való joga elévült a hatóságnak. Mindezek alapján elrendelte az elévüléssel érintett időszakra vonatkozó megállapított adók, bírság és késedelmi pótlék törlését. Az elévüléssel nem érintett időszakra személyi jövedelemadó adónemben 2.358.653,- Ft, százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemben 1.755.068,- Ft, összesen 4.113.72,- Ft adókülönbözetet állapított meg, mely adóhiánynak is minősül, ezért az adókülönbözet után 3.085.290,- Ft adóbírságot és 1.287.285,- Ft késedelmi pótlékot számított fel.

A felperes vitatta a becslés fennálltának feltételeit, illetve azt is, hogy megfelelő módszert alkalmazott a becslésre az elsőfokú adóhatóság. Az alperes rögzítette, hogy a felperesnél lefolytatott vagyongyarapodási vizsgálat jogszabályi hátterét az Art. 108., 109. §-aiban foglaltak adják, és ezek alapján teljes mértékben megállapítható, hogy a becslés alkalmazásának feltételei fennálltak, továbbá az, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítették. Az alperesi határozat részletesen ismerteti, hogy a revíziónak először rögzítenie kell a becslés alkalmazhatóságát, vagyis azokat a bizonyítékokat, amely alapján megítélése szerint fennáll a becslés jogalapja, illetve alá kell támasztania a becslés alkalmasságát is, melynek értelmében olyan számítási módszert kell alkalmaznia, amely alkalmas a legmegfelelőbb és a valósághoz legközelebb álló adóalap és adókiszámítására.

A határozat indokolása rögzíti, hogy a felperes bevallott éves jövedelme 2008., 2009. és 2010. években is 1.500.000,- Ft volt, összesen tehát a vizsgált években bruttó 4.500.000,- Ft, nettó 3.379.504,- Ft volt.

A NAV ... Megyei Adóigazgatósága a felperes fiánál, ...nál is ellenőrzést folytatott le, mely vizsgálat során az elsőfokú adóhatóság tudomására jutott, hogy a felperes a ... által megvásárolni szándékozott .... szám alatti ingatlan vételárát 2010. április 15. és 2010. június 8. között részben kiegyenlítette készpénz formájában. A vizsgált években a felperes által bevallott jövedelem nem nyújthatott fedezetet az ingatlannal kapcsolatos, készpénzben kifizetett 39.000.000,- Ft-ra. Az ingatlan árából két részletet átutalással, bizonyos ...iné fizetett ki 11.000.000,- Ft összegben.

Ezen vizsgálat alapján került sor a felperessel szemben a jelen per tárgyát érintő eljárásra, mely során a felperes jövedelmi és vagyoni helyzete a határozatban foglaltak szerint került rögzítésre:

• A felperes több ingatlannal is rendelkezik, így .... szám alatti lakás ingatlannal, egy teremgarázs hellyel, illetve ...on három lakással, tárolóval és ... külterületén egy ingatlannal. Az ingatlanok vétel-, illetve eladási árát, a készpénz ki- és befizetések időpontjában az elsőfokú adóhatóság figyelembe vette a felperes bevételei és kiadásai között, a kronológikus vagyonmérleg összeállításakor.

• A felperes 2012. december 22. napján írásban tett nyilatkozta szerint kezelésébe került a ... tulajdonát képező .... szám alatti ingatlan értékesítéséből származó 24.000.000,- Ft bevétel. Az ingatlant 2007. november 28. napján akként értékesítették, hogy a szerződéskötéssel egyidejűleg 2.000.000,- Ft foglalót fizetett a vevő készpénzben ...nak, aki ezt az összeget még aznap átadta a felperesnek. A fennmaradó 22.000.000,- Ft pedig ... ... bank által vezetett bankszámlájára történő utalással került kiegyenlítésre, mely összegből 14.000.000,- Ft 2008. március 13. napján átutalásra került a felperes bankszámlájára. Mindezen adatok alapján a határozat rögzíti, hogy a felperes nem rendelkezett az ingatlan értékesítésből származó teljes ár, azaz a 24.000.000,- Ft felett. A fenti összegből 2.000.000,- forintot vett át készpénzben, folyószámlára átutalt összeget pedig a bankszámláról történt készpénzfelvételek napján vette figyelembe az alperes a felperes forrásai között.