A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló 1999. évi XXXII. törvény módosításáról szóló T/1248. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az Alkotmánybíróság 13/1998. (IV. 30.) AB határozatával alkotmányellenesnek nyilvánította, és ezért 1999. március 31-i hatállyal megsemmisítette a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti korlátozásáról szóló 1/1999. (I. 1.) ÉVM rendeletet.
Az ex-lex állapot feloldására született meg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló 1999. évi XXXII. törvény. Azonban már a törvény előkészítés stádiumában felmerült, majd a törvény hatályba lépése óta eltelt egy hónapban a gyakorlatban is beigazolódott néhány olyan szakmai felvetés, amely szükségessé teszi a törvény mielőbbi korrigálását.
Tekintettel a balatoni kiemelt üdülőkörzet fokozott jelentőségére, és az ott megóvandó környezeti-természeti értékekre, szükségesnek tartjuk ezen szakmai indíttatású módosító javaslatok átvezetését a törvénybe.
Részletes indokolás
1. §-hoz
Az (1) bekezdés belterület növelési tilalmat fogalmaz meg. Ezek alól jelentenek kivételt a közmű, temető, illetve a térség környezeti állapotát javító hulladékgazdálkodási építmények.
A (2) bekezdésben megfogalmazott korlátozás csak épületek megépítésére, bővítésére és a rendeltetés megváltoztatására korlátozódik, mert ezek azok az építéssel járó tevékenységek, amelyek férőhelybővítést eredményeznek.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet kimondja a teljes közművesítettség feltételeit, azonban az üdülőkörzet viszonyait ismerve a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés megoldására az átmeneti törvény hatálya alatt nem lehet számítani, így a (3) bekezdés szerint megfelelőnek kell tekinteni a nyílt árokrendszerű csapadékvíz-elvezetést is.
A (4) bekezdésben javasolt módosítás a foghíj-telkek beépíthetőségének biztosításával jelentkező építési igények levezetésére a belterület növelése és új beépítésre szánt területek kijelölése nélkül biztosít lehetőséget. Kivételt képeznek ebben a vonatkozásban a part közelének számító 300 méteres sávban található épületek.
2. §-hoz
Nem a volt zártkerti területekbe tartozó mezőgazdasági területekre vonatkozó korlátozást tovább szigorítja a módosított szöveg és kizárólag mezőgazdasági rendeltetésű épületek építését engedi meg ezeken a területeken.
3. §-hoz
A településrendezési terv megfogalmazás beillesztésével az OTÉK hatályba lépése előtt készített településrendezési tervek is megfelelnek az építési engedély kiadásához.
Vannak olyan települések, ahol a hegyközség még nem alakult meg, ezért a szőlőművelés tényét sem tudja igazolni. Ezért szükséges, hogy ilyen esetekben az illetékes önkormányzat jegyzője igazolja azt.
Régóta megfogalmazott igény egy partmenti közterületi sáv kialakítása, ezt segíti elő az előírt 30 méteres partvonaltól mért távolság előírása. Az építési tilalom alóli kivételt a közegészségügyi, környezetvédelmi szempontok indokolják. A törvényben megfogalmazott cél teljes körű megvalósítását segíti, hogy az építési tilalom nem csak új épületek létesítésére, hanem a már meglévő épületek bővítésére is vonatkozik.
4. §-hoz
Az Alkotmánybíróság határozatának egyik indoka az alkotmányellenesség tekintetében a megsemmisített kormányrendelettel szemben éppen annak határidő nélkülisége volt. Ezt, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének mielőbbi elkészítését segítheti a 2000. december 31.-i határidő.
5. §-hoz
A törvény melléklete az átmeneti szabályozással érintett települések jegyzékét tartalmazza, melyet - az időközben bekövetkezett közigazgatási változások miatt - két partmenti településsel (Balatonrendes, Balatonfenyves) egészít ki a javaslat.
6. §-hoz
A törvény hatályba léptető és vegyes rendelkezései között már szabályozott a törvény időbeli hatálya, ezért az 1. § (2) bekezdésének megtartása indokolatlan.