A Kúria Kfv.37036/2013/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÁRTALANÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 30. §, 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 25. §] Bírók: Fekete Ildikó, Kárpáti Zoltán, Pál Zoltán

A határozat elvi tartalma:

Az övezeti átsorolásból eredő kár bekövetkeztének hiányában kártalanítás megállapításának nincs helye.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.37.036/2013/6.szám

A Kúria a Cenner Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr.Cenner Tibor ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr.Méregh Katalin jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (1056 Budapest, Váci u. 62-64.) I.r. és a dr.Gaál Zsuzsanna jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 9-11.) II.r. alperesek ellen kártalanítási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2012. szeptember 11. napján kelt 23.K.33.183/2011/8. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 23.K.33.183/2011/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és a II.r. alperesnek 30.000-30.000 (harmincezer-harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes mint tulajdonos, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30. § /1/ bekezdésére hivatkozva kártalanítási kérelmet terjesztett elő a Budapest XXII. kerület helyrajzi szám alatti ingatlanra vonatkozóan. Arra hivatkozott, hogy a kizárólagos tulajdonában álló 12076 m2 területű erdő művelési ágú ingatlan övezeti besorolását a 42/2005.(VII.20.) Fővárosi Közgyűlési Rendelet, az addigi MG-MT (mezőgazdasági) övezetből E-VE védelmi véderdő övezetre változtatta. Álláspontja szerint az átsorolásból kára származott, mivel az előző övezeti besoroláshoz képest a véderdő besorolás jelentősen korlátozza az épületek elhelyezésének lehetőségét, a telepíthető növényfajtákat, valamint a véderdő besorolású területen az erdőgazdálkodás eltérésekkel történik. A kártalanítás mértékét 24.152.000 forintban határozta meg. 2011. január 31-én kérelmét pontosította, a véderdő minősítésből eredő erdőgazdálkodási kárát 1.337.280 forintban, míg az ingatlan értékcsökkenését 2.898.240 forintban, azaz összes igényét 4.235.520 forintban határozta meg.

Az I.r. alperes jogelődje megkereste a II.r. alperest a kérelemre való nyilatkozattétel érdekében. A II.r. alperes a kérelem jogalapját nem fogadta el, mivel álláspontja szerint a terület 33 %-ának E-VE minősítése a beépítést nem korlátozta, tekintettel arra, hogy az ingatlan méretei miatt az övezetsorolás előtt sem volt kialakítható ott-lakást igénylő, egyéni gazdaságiterület és épület, így csak gazdasági épületet lehetett 3 %-os beépítettség mellett elhelyezni. Ehhez képest az E-VE övezet beépítésre vonatkozó előírásai nem korlátozottabbak és nem hátrányosabbak a tulajdonosra nézve.

Az I.r. alperes jogelődje megkereste az illetékes Pest Megyei Kormányhivatal erdészeti igazgatóságát az ingatlanon folyó erdőgazdálkodás tisztázása érdekében. Az erdészeti igazgatóság válaszában kifejtette, hogy a területnek bár van érvényes erdőterve, azon engedélyezett erdőgazdálkodás nem folyt 2005. évben és jelenleg sem folyik.

Minderre tekintettel az I.r. alperes a 2011. július 6. napján kelt 40BP-572/10/2011. számú határozatával a felperes kártalanítási kérelmét elutasította.

A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és megváltoztatását a II.r. alperes 4.235.520 forint kártalanítás megfizetésére kötelezését , másodlagosan az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezését kérte. Ingatlanforgalmi szakértő kirendelését indítványozta a perbeli terület valóságos értékcsökkenésének megállapítása érdekében. Álláspontja szerint az I.r. alperes határozata sérti az Étv. 30. § /7/ bekezdését, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 25. §

/3/ bekezdés b/ pontját, továbbá az Étv. 30. § /2/ bekezdését is. Kifogásolta, hogy az I.r. alperes nem tisztázta a Ket. 50. § /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően a tényállást. Hivatkozott arra is, hogy az általános mezőgazdasági rendeltetésű épületek körébe nem lenne kizárt, hogy például istállót vagy ólat helyezzen el és ott állatokat tartson, vagy más gazdasági épületet alakítson ki, a beépítettség mértékéig. Ezzel szemben a véderdő területen csak annak fenntartásával összefüggő építmény helyezhető el. A felperes szerint önmagában az a tény, hogy az erdészeti hatóság nem tart nyilván erdőgazdálkodót, nem jelenti azt, hogy erdőgazdálkodás nem folyik, ha kitermelés az ingatlanon még nem volt. Kitermelést azonban a véderdőben más szabályok szerint lehet végezni, az jelentősebb megkötésekkel jár, egyébként pedig sérelmezte, hogy a 2008-ban kisajátított területrészt nem vette figyelembe a határozat.

A törvényszék a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában a Pp. 206. § /1/ bekezdésére és 164. §-ára hivatkozott. Megállapította, hogy a perben eldöntendő az a kérdés, hogy az I.r. alperes a tényállás-tisztázási kötelezettségének teljes körűen eleget tett-e, jogszerű-e a felperes kártalanítási kérelmének elutasítása. A törvényszék a felperes álláspontját az eljárási jogszabálysértésre vonatkozó okfejtés körében nem osztotta. Hivatkozva a Ket. 50. §